Vízerőbarát szerkesztési elv

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Zsebik Albin!

Örömmel olvastam az Energiagazdaság 2011/4 számának elektronikus kiadását , amely nyolc vízerő hasznosítási cikket közölt. Különösen fontosnak tartottam a Szerkesztői jegyzetet, amely ennek okát is megvilágítja. Az ETE nem tarja többé tabu témának a vízerő hasznosítást és az alapismeretek felfrissítésével igyekszik a félrevezetett társadalmat meggyőzni a kis esésű, de nagy vízhozamú folyók, tehát a Duna és a Tisza vízerő hasznosításának gazdaságosságáról . Megdöbbentő a kormányálláspont vízerő ellenességének azon indokolása, miszerint ez lehetetlen, amikor a Tiszán 60 éve működik a Tiszalöki és 40 éve a Kiskörei vízerőmű. Mindkettő elsősorban vízgazdálkodási és mezőgazdasági öntözési célra készült, de az alacsony duzzasztás ( 6-8 m) esését is ki lehet használni a propeller lapátozású Kaplan turbinák segítségével. A duzzasztó gátakba épített hajózsilipek aszályos időkben a hajózást is lehetővé teszik. A kiskörei Tisza tó pedig környezetbarát, turista paradicsommá tette a környéket.
A Duna magyar szakaszán is a komplex hasznosítása teszi gazdaságossá - kis esés ellenére- a vízlépcsők építését. Ott az elsődleges szempont az egész évi hajózás biztosítása volt, amit a Duna Bizottsággal kötött nemzetközi Egyezményben vállalták a tagállamok. A legutóbb 2000-ben megerősített Egyezményt az országgyűlés törvénybe is iktatta. Ebben Magyarország vállalta, hogy a már működő Bősi után megépíti a Nagymarosi, a Adonyi és a Fajszi Vízlépcsőket is. Alkotmánysértő tehát az a kormányhatározat, amely 2004-ben megtiltotta Nagymarosi Vízerőmű újraépítését, amit a hágai Nemzetközi Bíróság Ítélete is elrendelt.

Nem lehet megelégedni tehát a Kormány azon ígéretével, hogy a kis (<5 MW) vízerőművek építését támogatja, a megújuló energiák részarányának növelése érdekében, amikor a Duna évente, kb. 4 milliárd kWh , igénybe vehető vízenergiát tudna biztosítani. Ez a mennyiség kb. 10 %-a hazánk éves villamosenergia-fogyasztásnak és közel 10 esztendő igénynövekedését tudná fedezni!

Meglepetésként hatott Dr. Molnár László vízerőbarát cikkének utolsó bekezdése, amely félreértető, MTA adatokat közöl hazánk megújuló energia potenciáljáról.
Az 1800 PJ nap- és az 530 PJ szél-energia elméleti potenciál nem vethető össze a gazdaságosan kiépíthető 14 PJ vízerő hasznosítási lehetőséggel. A 14 PJ vízerő potenciál - a 3,6 MJ/ kWh kulccsal számítva - 3,88 TWh villamos-energiának felel meg, mi összevág a dunai vízerőművek fentebb említett kb. 4 TWh igénybe nem vett éves termelésével . Ebből 1 TWh Bősi Vízerőmű éves termelésének 1/3 része, ami 14 éve a szlovák félnél marad, mivel nem hajtjuk végre a hágai Nemzetközi Bíróság Ítéletét. 3 TWh pedig a Nagymarosi, az Adony és a Fajszi Vízerőmű éves termeléséből adódik. A Duna komplex hasznosításából származó villamos energia, - nemzetközi számításokkal igazoltan - messzemenően olcsóbb, mint naperőművek és hazai szélerőművek fajlagos költsége lenne.

Összefoglalva, őszintén köszönöm az ETE szakmai folyóiratának szerkesztésében mutatkozó vízerőbarát irányzat érvényesülését.
Bízom abban, hogy közös erőfeszítésünk a Kormánynál is sikerre vezet.

Baráti üdvözlettel
Kerényi a. Ödön (Ödön Bá’)

U.i. Megköszönném, ha a debreceni konferencia előadásai közül Újhelyi Géza által ismertetni szánt előadásom is megjelenne az Enga
hasábjain. A Húsvéti gondolatok cikkem annak bevezetése volt. Biztonságból Ismét mellékelem.

---------------------------------------------------

Az EU Duna stratégia elfogadott, jelen változata hátrányos Magyarországnak

http://realzoldek.weboldala.net/albums/userpics/10001/Az__EU_Duna__strat%C3%A9gia_elfogad%C3%A1sa_eset%C3%A9n__v%C3%A1rhat%C3%B3__h%C3%A1tr%C3%A1nyok__%281%29.doc

.