A Vasárnap Reggel újságban megjelent BNV cikk

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

A Vasárnap Reggel újságban megjelent BNV cikk.

ÖDÖN Bá’

-----------------------------------

Az Európai Tanács (az Unió állam- és kormányfőinek, valamint a Bizottság elnökének testülete) tavaly júniusban döntött a Duna-stratégia megvalósításáról. A testület az Európai Bizottságra, az Unió végrehajtó testületére bízta a program kidolgozását. A héten Budapesten egyeztettek az érintett államok a további tennivalókról, és ahogyan azt Balázs Péter külügyminiszter bejelentette, jövőre formát is ölt a stratégia, melyet Magyarország az EU tanácsának soros elnökeként beterjeszthet az Európai Bizottság elé.
A stratégiában megálmodott Duna Régió országai közötti együttműködés kiemelten foglalkozik a hajózás, a vízi szállítás és az ehhez kapcsolódó vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésére, a hidak és autópályák építésére. Balázs Péter ugyanakkor megkerülhetetlennek nevezte a környezet- és vízvédelem, a vízgazdálkodás illetve a turizmus ügyét is. Hasonlóan vélekedik Bajnai Gordon, aki szerint hazánk kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, és a korszerűsített fuvarozás fejlesztését, de a miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy az ivóvízminőség fontosságáról nem szabad megfeledkeznünk. A Duna Stratégiáról szólva Pálinkás József is a környezet megóvására figyelmeztetett: „Ökológiai és közlekedési fejlesztések képezik a Duna-stratégia alapját – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy a program fontos része kell, hogy legyen a folyó vízminőségének folyamatos ellenőrzése, s nem lehet megfeledkezni a vízgyűjtő területek erdőiről és a talaj védelméről sem.
A civil szervezeteket viszont aggodalommal tölti el a Duna-stratégia. Szerintük a folyó hajózhatóvá tételének hangsúlyozása mögött a vízlépcsők támogatói állnak. „A hajózási lobbi gazdasági ereje és szerepe túl erős – mondja Bárdos Deák Péter, a Duna Charta szakértője. – Nem lenne szabad a német teherhajózási flotta igényeinek alávetni magunkat, és tönkretenni a magyarországi Duna-szakaszt. Ha az idegenforgalom tényleg fontos a Duna Régióban, akkor senki sem gondolhatja komolyan, hogy a turisták azért jönnének ide, hogy olyan falak közé szorított, zsilipekkel szabdalt csatornán hajózzanak, mint amilyen a Duna osztrák szakasza.” Ugyanígy vélekedik Jávor Benedek biológus, a Lehet Más a Politika szóvivője. Szerinte nem a folyót kell a hajókhoz alakítani, hanem a hajókat kell a Dunához igazítani.
A nagymarosi, az adonyi és a fajszi duzzasztóknak támogatói is vannak. Kerényi A. Ödön, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgató helyettese az elmúlt évtizedekben számos fórumon érvelt a vízlépcsők mellett. „A Duna vízszintje Nagymarosnál nyolc méteres ingadozást mutat a nyári kisvizek és az árvízkor mért vízhozam között – mondja Kerényi. – A vízlépcsővel elérhető, hogy a gát felett a duzzasztott vízszint állandó legyen, lehetővé téve a hajók, köztük a 2,5 méter merülésű rakott uszályok közlekedését is.”
A Duna-stratégia közlekedésfejlesztési terveihez valóban szükséges a Duna vízszintjének szabályozása. Erre az 1948-ban aláírt belgrádi, és a Duna Bizottság által alkotott, és Magyarország által aláírt nemzetközi Egyezmény is kötelez minket. Ám a vízlépcső ügyének a rendszerváltozáskor kialakult szimbolikus mivolta miatt eddig egyetlen politikai erő sem vállalta a kérdés újbóli napirendre tűzését. A Horn Gyula vezette első szocialista kormány bukását is a miniszterelnök Nagymarossal kapcsolatos állásfoglalása okozta. Horn 1998-ban a parlamentben jelentette be, hogy megállapodik Szlovákiával. Másnap negyvenezres tömeg tiltakozott a kormány Duna-politikája ellen, és a szocialisták a választást is elvesztették. A Duna szabályozásának ügyét tovább nehezíti az a 2004-es kormányhatározat, mely az MSZP-SZDSZ koalíció nevéhez fűződik, és leszögezi, hogy a „Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti”, és arról vitát sem kíván nyitni.
A környezetvédők szerint a továbbiakban is ehhez kellene tartanunk magunkat, még akkor is, ha a nagymarosi duzzasztógát felépítése esetleg megoldaná a Szigetköz vízpótlásának problémáját is. „A Szigetköz faunája alapvetően folyóvízi – mondja Jávor Benedek. – Ott nem jelentene megoldást a víz visszaduzzasztása, amely ezzel állóvízzé válna. Ráadásul a nagymarosi gátnak nem is lenne ilyen vízszint emelő hatása.”
Kerényi szerint viszont a gátaknak éppen az a feladatuk, hogy a közöttük lévő teljes szakaszon emeljék a vízszintet. „A vízlépcső helyét az szabja meg, hogy a gát épp a felette lévő lépcsőig duzzassza fel a Duna vízszintjét – mondja a szakember. – Tehát a nagymarosi Bősig, az adonyi Nagymarosig, a fajszi pedig Adonyig. A főmeder visszaduzzasztása a Szigetköz kiszáradását is megakadályozná, mert így több víz juthatna a mellékágakba.”

-------------------------

Részlet a Jobbik választási programjából

III/4. Biztonságos ellátás

Energetikai program

- Leállítjuk az energiaszektor további magánosítását, egyúttal növeljük a magyar közösségi tulajdonrészt.
- Az energiaellátás biztonságának és a gazdaságosságnak a biztosítása az állam feladata, a lakosság teherbíró
képességének figyelembevételével.
- Az alaperőműveknek szánt gázerőműveket az atomenergia segítségével váltjuk ki.
- Csökkentjük hazánk külföldi energiahordozóktól való függését.
- Az energiafelhasználás mértékét korszerűsítésekkel csökkentjük.
- Segítjük a geotermikus energia hasznosítását, támogatjuk a megújuló
energiatermelő megoldásokat.
- A kutatás-fejlesztés támogatásával ösztönözzük az új megoldások keresését.

Energiapolitikai alapvetések

Az emberi kultúra működtetéséhez és fenntartásához energiára volt, van és lesz szükség. A történelem során a világpolitikai folyamatok alakulásának egyik meghatározó tényezője volt az egyes emberi közösségeknek az energiahordozók feletti befolyásért vívott küzdelme. Mára ez különösen kiéleződött, amikor jelenkorunk fosszilis energiatartalékai kimerülőben vannak, amikor százezrek életét követelő fegyveres konfliktusok gyakran és kiemelten ezekért a nyersanyagforrásokért zajlanak, és amikor az emberiség modern életformája végletesen megterhelte a bioszférát. Az előttünk álló évtizedek legfontosabb világméretű kérdése, hogy a technikai vívmányainkra épülő modern kultúránk hogyan tartható fenn kifogyóban lévő energiaforrások, növekvő és egyre többet fogyasztó világnépesség, valamint végzetesnek tűnő környezetterhelés mellett. Egyes kutatók szerint a fenntartható növekedés helyett inkább már a fenntartható csökkenés a valódi kérdés, de a politika ezt még nem meri közölni az emberekkel.
A 2009. januári gázellátási krízis egyértelművé tette Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát. A világ folyamatainak alakításába csak csekély módon tudunk beleszólni, így a hazai energiapolitika prioritásaként az a célunk, hogy a globalizált világban minél inkább törekedjünk a lokalitásként való megerősödésre. A nemzetközi politikai realitások figyelembevétele mellett az ország energiafüggetlenségét minél inkább erősíteni kell. Mindezt úgy, hogy az a környezetet a lehető legkevésbé szennyezze. Ehhez a jelenlegi kereteink között szinte semmi esély. Az energiapolitika ezért a Jobbik számára az egyik olyan nemzetstratégiai ágazat, ahol az erős és beavatkozó állam koncepcióját mindenképpen érvényesíteni kívánja.
Bármely ország életben maradásának feltétele, hogy az olyan stratégiai fontosságú szolgáltatások, mint az energiaszolgáltatás, az állam ellenőrzése és irányítása alatt működjenek. Hazánkban az eltelt 20 év alatt szinte mindent értékesítettek, így függő helyzetbe kerültünk ezen a területen is. A szélsőséges magánosítások egyetlen területen sem eredményeztek árcsökkentést, a neoliberális gazdasági modell itt is egyértelműen megbukott.
Az energiapiacok liberalizálásával az Európai Unióban hatalmas vállalati koncentráció és integráció ment végbe az energetikában.
Óriási nemzetközi monopóliumok jöttek létre, és ezek politikai érdekérvényesítő képessége hatalmas. A túlzottan liberális energetikai versenypiacon a szereplők nem egyenrangúak, a piacon erőfölény érvényesül. Ennek eredményeként a kisebb és gyengébb tagállamok energetikai piacait kisajátították, e piacokat külföldi monopóliumok uralják. A Jobbik célja az, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse hazánk kiszolgáltatottságát saját energiahordozókra való támaszkodással, lehetőségeink bővítésével, a hazai szolgáltatók privatizációs tilalmával, a már megkötött szerződések felülvizsgálatával.
A saját energiaforrásinknak a megújuló energiaforrásokat, a biomasszát, a víz-, szél-, nap- és geotermikus energiát tekintjük.
Szorgalmazzuk ezek növekvő mértékű előállítását és felhasználását, de egyúttal ügyelünk a megfelelő arányok betartására is, ugyanis felhasználásuk sokszor irracionálisnak tűnő erőltetése árnövelő hatású. Ennek oka a szél és a nap energiájának átalakítása villamos energiává bonyolult, költséges műszaki megoldásokat igényel. Az alaperőműveknek szánt gázerőműveket – amelyekre szabályozási célból szükség van – atomenergia kapacitásunk bővítésével kívánjuk kiváltani. Addig is, amíg ez megvalósul, szükségesnek tartjuk az ország gázkészleteinek nemzeti érdekeknek megfelelő felügyeletét.
Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és a klímaváltozás megfékezése érdekében az arányos teherviselés elve alapján vállalt nemzetközi kötelezettségeinket teljesítjük, ugyanakkor azt is célul tűzzük ki, hogy felülvizsgálunk minden olyan európai uniós rendelkezést, amely energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból aránytalan terheket ró a nemzetre.

III.4.1. Energiafüggetlenség és energiatakarékosság

Az elmúlt húsz év:
Garantált profit biztosításával privatizáltuk az energiaszektorunk jelentős részét.
Idegen kézbe kerültek gáztárolóink és kőolaj-finomítóink.
Növekedett az energia-kiszolgáltatottságunk.
Elmaradtak az energiatakarékosságra vonatkozó fejlesztések.

A szebb jövő:
Az energiaszektor meghatározó részeit ismét magyar nemzeti, közösségi tulajdonba vesszük.
Az energiaellátást gazdaságosan, a lakosság teherbíró képességének és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő módon biztosítjuk.
A szolgáltatók számára biztosított garantált profitot megszüntetjük.
Támogatjuk az önkormányzati tulajdonú hőszolgáltató társaságok létrehozását és a meglévők működését.
Jogszabályi keretek között meghatározzuk a fogyasztói energiaárakat.
Fenntartjuk a hatósági, önköltségalapú ármegállapítást.
Csökkentjük hazánk függőségét az import energiahordozóktól, a fosszilis energiahordozók felhasználását csökkentjük, a hazai és a megújuló erőforrások részarányát növeljük.
A hazai gáztároló kapacitásunk használati jogát ismét magyar kézbe vesszük, és többségi állami tulajdonba vesszük a kőolaj-finomító kapacitásunkat is. Nem adunk koncessziót a termálenergia kitermelésére.
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása mellett támogatjuk annak új blokkal való bővítését, részben a hazai
uránérckészletre alapozva.
A hazai szén-, kőolaj- és földgázbányászat esetében jelentősen megemeljük a bányajáradék mértékét a jelenlegi, mindössze 12%-os, nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsony mértékről.
Javítani kívánjuk az épületek hőszigetelését. A megújuló energiaforrásokat (nap és talajhő) nemcsak fűtésre, de klimatizálásra is fel kívánjuk használni.
Alacsonyabb fogyasztású járművek használatával, a tömegközlekedési és szállító járművek megfelelő megelőző karbantartásával csökkentjük a gépjárműpark üzemanyag-fogyasztását.
Általános szemléletté tesszük az anyagtakarékoskodást az élet minden területén (pl. felesleges reklámanyagok, prospektusok, csomagoló anyagok).

III.4.2. Alternatívák az energiapolitikában

Az elmúlt húsz év:
Az alternatív energiaforrások mellőzése bizonyítja, hogy a politika érzéketlen volt a változó kihívásokra.
Hazánk a nemzetközi megállapodásokban túlzott ígéreteket vállalt a hazai energiafelhasználás csökkentéséről.
A folyamatos energiaellátás biztonságát nem sikerült megvalósítani.
A hazai gáz- és kőolajkincsek olcsón kerültek külföldi tulajdonba.

A szebb jövő:
Az ellátás biztonsága érdekében felülvizsgáljuk az Európai Uniónak tett ígéreteket, és csak racionális célkitűzést vállalunk az energiafogyasztás csökkentése, a megújuló energiaforrások növelésének mértéke, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a bioüzemanyagok arányának növelése kérdésében.
Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését az atomenergia felhasználásával oldjuk meg úgy, hogy ezzel a lakossági villamos energia ára is jelentősen mérsékelhető. A korszerű atomerőművek baleseti kockázata ma már jelentősen alacsonyabb a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművekénél.
Támogatjuk a főleg megújuló energiát hasznosító helyi kiserőművek építését, beleértve az ezt megnehezítő törvényi
szabályozás módosítását.
Látványos fejlesztéseket indítunk be a geotermikus energia sokirányú hasznosítására.
A környezetvédelmi szempontok szigorú figyelembevétele mellett jobban kiaknázzuk a vízenergia hasznosításában rejlő lehetőségeinket. Bár a hazai folyóink esésmagassága viszonylag kicsi, de még ilyen körülmények mellett is van gazdaságosan hasznosítható vízenergiakincsünk.
Felállítunk és működtetünk egy valóban hatékony energiapiaci fogyasztóvédelmet oly módon, hogy abba bevonjuk a
piaci szereplők mellett a fogyasztói érdekvédő, a környezetvédő, valamint a civil szervezeteket is.

------------------------------------------