|
 Dávid Ibolyának kötelező szembe néznie az MDF frakció 1990-94 között, elkövetett ostobaságával, az MDF frakciónak Magyarország számára okozott károkozásával, azzal, hogy az MDF frakció 1990-94 között vízlépcső ügyben hátba szúrta kormányát.
Dávid Ibolya Pozsonyban (2007-06-06) sorra kerülő hivatalos látogatása okán emlékeztetünk, arra a tényre, hogy Dr. Sámsondi Kiss György, kormánybiztos időben figyelmeztette az Antall kormányt, a csehszlovák állami szervek a „C” varians mellett döntöttek, a Duna meder elterelésével és a Körtvélyesi tározó kialakításával csak Szlovákia területén, a magyar fél részvétele nélkül a Bősi VE üzembehelyezésre kerül. Az Antall kormány, amely a programjában a Duna hajózhatósága ügyében európai szemmel látott, az MDF képviselők politikai ostobasága következtében, kénytelen volt Vargha János és Hajóssy Adrienne által kijelölt útra lépni. A Duna-kör nem csak a MDF, hanem annak a 200 képviselőnek a befolyásolása útján, amely Duna- körös igazolvánnyal a zsebében került a T. Házba, sakkban tartotta az Antall miniszterelnök kormányát.
A Reális Zöldek Klub 1992 óta folyamatosan vízlépcső szerződés eredeti szerződés szerinti befejezése mellett kardoskodott, látva az Antall – kormány kiszolgáltatottságát, az MDF frakció ostobaságát, kísérletet tett kompromisszumos megoldás keresésére. Egyik 1994 tett erőfeszítésünkről az MTI jelentést tett közzé, amelyet a Népszabadság 1994. május 2-án megjelenített.
A 94 -es választások után a Horn kormánynak a vízlépcső ügyében a fő „betartó” SZDSZ lett, és név szerint Fodor Gábor, oktatási tárca minisztere. A 94-98 időszakban az SZDSZ frakció ott folytatta, ahol az MDF frakció 94-ben abba hagyta. 94-98 között az SZDSZ frakció szúrta hátba a kormányt.
Dávid Ibolyának a reális zöldek szervezete átadta Paulus Alajos, a Duna hajózhatóságáról szóló dokumentum filmjét, azt a tényfeltáró riportot, amely segítséget nyújt a sikeres Magyarországért tenni, és nem csak beszélni akarók számára.
Az Antal kormány felismerte a Duna hajózhatóságának fontosságát.
Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”
|
|
Dátum: 2007. June 06. Wednesday, 19:30 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
