| MAGYARORSZÁG 2007-2020-ra vonatkozó ENERGIAPOLITIKÁJA |
|
  MI VAGY
NEKÜNK
KÓKA?
MUNKÁNK GYÜMÖLCSÉNEK
HABZSOLÓJA,
CSIMBORASSZÓJA,
A LEÉPÜLÉSÜNK RUGÓJA,
A GAZDASÁGUNK
MEGRONGGYANTÓJA,
A DEFICITÜNK MOZGATÓJA,
ÉLETÜNK MEGRONTÓJA!
(forrás: ZÖLDEK)
A gazdasági tárca kb. 50 oldalon tette közzé MAGYARORSZÁG 2007-2020 vonatkozó ENERGIAPOLITIKÁJÁT, „A BIZTONSÁGOS, VERSENYKÉPES ÉS FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS STRATÉGIAI KERETEI” címmel.
Az összeállítás egy oldal terjedelmű bevezetéssel indul. A bevezetés az összeállítás előtt, hasonlatos a karmester első beintéséhez a szimfónia dirigálásának a megkezdésekor. Ha a karmester szimfónia előadását indító beintése félresikeredik a szimfónia előadásának egésze élvezhetetlenné, válik.
Magyarország 2007-20 vonatkozó energiapolitikáját bevezető egy oldal arról árulkodik, hogy az anyag készítői a fenti karmesterhez hasonlatosan az energia politika ügyében nem lényeg látok.
A bevezetés azzal indul, hogy megállapítja az energiapolitika legutóbbi, 1993. évi megfogalmazása és Országgyűlés általi elfogadása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. A bevezetést indító mondat megfelel a ténynek, 1993-ban valóban tárgyalta az Országgyűlés a magyar energia politikát, de egy sorban nem történik utalás az energetikai kormányzat 2007-ben közre adott anyagában, hogy az Országgyűlés által elfogadott határozat, milyen feladatokat adott a kormánynak, és azok mennyiben teljesültek, és mennyiben nem az elmúlt másfél évtized során.
A Magyar Országgyűlés 21/1993. (IV. 9.) OGY határozata magyar energiapolitikáról a kormány számára a következő leckéket írta elő:
· A Kormány az energiapolitika megvalósítása során gondoskodjon arról, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek. A fejlesztéspolitika megvalósítása során törekedjék az ország egyoldalú energiaimport-függőségének fokozatos feloldására.
· A Kormány dolgozzon ki átfogó, országos energiatakarékossági, illetve energiahatékonyság-növekedést elősegítő programot, és gondoskodjon a program érvényre juttatásáról. A programtól várható eredményeket az energiaprognózisok készítésekor és az erőműpark fejlesztésekor vegye figyelembe.
· Mivel az alaperőmű kérdésében megalapozott döntés még nem hozható, a Kormány folytassa az esetlegesen szükségessé váló alaperőmű döntés-előkészítő munkáit. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé.
· A Kormány gondoskodjék arról, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. és az energetikai szenek kitermelésében érintett szénbánya vállalatok között szervezeti összevonások, vagy tartós együttműködés ösztönzése révén biztosítva legyen a szükséges mértékű szénbányászati leépítés fokozatos, a humánpolitika szempontjait is figyelembe vevő megvalósulása.
· A Kormány terjessze az Országgyűlés elé az Európai Közösség jogrendjével harmonizáló energetikai kerettörvény koncepcióját, amely lefedi az energiapolitika végrehajtásának, az energiatakarékosságnak, az energetika intézményei működésének feltételrendszerét, továbbá rögzíti az energetikát érintő döntéseknél, valamint az ellátási kötelezettségnél a felelősséget és annak megosztását.
· Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyűlés részére.
Önmagában az a tény, hogy a gazdasági tárca tizenöt évvel korábbi dokumentumra hivatkozik, bizonysága annak, hogy az energetikai kormányzat alkalmatlan feladatának ellátására.
A bevezető második mondatában megállapítja „Számottevően mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés,…”
Mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, igaz, csak hát ennek a kedvező helyzetnek a kialakulásához legkevésbé az elmúlt tizenöt évben folytatott energiapolitizálás járult hozzá, és az érem másik oldala a mutató kedvezőtlen voltáért a múltban nem az energetikusok voltak a felellősei, hanem a reformközgazdászok.
Az viszont egyszerűen nem igaz, hogy az elmúlt tizenöt évben lényegesen csökkent volna az energiahordozók által okozott környezetterhelés. Azok, amelyek ilyen valótlanságot képesek állítani, fogalmuk nincs az elmúlt években, és a rendszerváltás előtt az energetikában történtekről.
A rendszerváltásig, Magyarország mintegy 13 TWh/év villamos energiatermeléshez tartozó környezeti terhelést exportált a Szovjetunióba. A 90-es évek elején a szovjet import visszaeset, ugyanakkor a szenes erőművek minden korábbi értéknél többet fejlesztettek a rendszerváltást követően. A vízlépcsőben megtermelt villamos energia átvételére nem került sor, a pótlásra fosszilis energia hordozók felhasználásával került sor, ezzel több ezer ember idő előtti halálához járult hozzá az energetikai kormányzat, okozott többlet környezetterhelést.
Az elmúlt évben az energetikáért felelős EU miniszterek Brüsszelben folytattak megbeszélést. A teremben, ahol a diskurzus folyt sötét lett, „elment a villany”. Kóka, miután visszatért a tárgyalásokról sajtótájékoztatót tartott. Arra kérdésre, hogy a hasonló áramszünetek megelőzése érdekében mit lehet tenni, azt válaszolta, hogy a megoldás a villany piac liberalizálása. Kóka, válaszával elárulta, hogy az energiapolitizálás területén egyetlen argumentuma van a zsebében, a piac liberalizációja, és a szünetmentes áramforrásokat gyártók támogatása. (Zöldike)
„Az SZDSZ szerint nem kell második atomerőmű
Az SZDSZ nem támogatja egy második atomerőmű létrehozását Magyarországon - közölte Kovács Kálmán, a környezetvédelmi tárca szabad demokrata államtitkára. Elmondta, már a kérdés felvetését is felelőtlenségnek tartják, hiszen erről semmilyen előtanulmány nem készült, környezeti vagy gazdasági vonatkozásának nem történt meg az elemzése. Megítélésük szerint most elsősorban az alternatív energiahordozók elterjedésének ösztönzésére kell a forrásokat fordítani. Ennek kell a magyar energiapolitikában a kitörés irányát jelenteni - hangsúlyozta.”
A nukleáris energia felhasználásának Magyarországon nincs alternatívája. Szégyen és gyalázat, hogy a kormány kabinet tagja, Kovács Kálmán nem tudja, hogy az alternatív és a megújuló energiahordozók közé nem tehető egyenlőség.
A reális zöldek osztják Aszódi Attila véleményét, az atomerőművekben termelt „villany” sokkal tisztább sok más erőműben termelt villanyhoz képest, és az atomerőművek, mivel nem bocsátanak ki széndioxidot, nem járulnak hozzá a globális felmelegedéséhez.
Magyarországnak nemzeti érdeke atomerőmű létesítése.
Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke
|
|
Dátum: 2007. June 24. Sunday, 16:54 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 5
Szavazat: 1
|
|
| |
|
|
|
|
