| Csütörtököt mondott a Magyar Nemzet |
|
 Hogyan vezette félre az olvasóját a Magyar Nemzet?
Mádl Ferenc, nemzetközi jogász létére nemcsak a jog, hanem a környezetvédelem dolgában is tévedett.
A Magyar Nemzet, csütörtökön, 1992. október 8-án megjelent számában egész oldalas írást közöl, Botlik József tollából. Az írás címe: A magyar kormány nem törvényesítheti az ország területének megsértését” Az írás alcíme: Mádl Ferenc miniszter a bősi csapdáról, a hágai esélyekről és a kompromisszum nehézségeiről.
Botlik József, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterrel készült beszélgetését a következőkkel vezeti be:
Mádl Ferenc nemzetközi jogász, tárca nélküli miniszter, a kormány bősi vízlépcsővel foglakozó tagja. A Magyar Nemzet 1992.szeptmber 23-i számában dokumentum riportban számoltunk be arról a veszélyről, amelyet a Duna várható elterelése okoz a környezetében és a magyar-szlovák kapcsolatok várható alakulásában. Írásunkban szó esett egyes vízügyi szakértők mulasztásairól is. Erről valamint a bősi vízlépcső ügyében várható magyar kormánylépésekről kérdeztük Mádl Ferencet.
A bevezető szöveg után Botlik József mintegy húsz kérdést intéz Mádl Ferenchez, és jegyzi le a miniszter válaszait, butítva ezzel az olvasót.
A húsz kérdésből és a kérdésekre adott miniszteri válaszból csupán az első kérdést és a kérdésre adott választ idézzük vissza, annak illusztrálására, hogy Mádl Ferenc, nemzetközi jogász létére nemcsak a jog, hanem a környezetvédelem dolgában is tévedett.
Botlik József első kérdése:
Egy hónappal a Duna várható elterelése előtt miniszter úr milyen kiutat lát a mostani helyzetből?
Mádl Ferenc válasza:
Ezt szűkebben és tágabban lehet érteni. Ha az előbbit vizsgálom, akkor a kérdés: milyen lehetőségek vannak a magyar fél, a magyar kormány előtt? Az erőfeszítések mindenekelőtt arra irányulnak, hogy leállítsuk a C variáns munkálatait. A C változat ugyanazokat a környezeti veszélyeket hordozza magában, mint az eredeti. Ezek: sokmillió ember ivóvízének nagymértékű károsodása, a gátrendszer gyöngeségei, egy ki nem zárható nagy földmozgás, amely gátszakadást idézhet elő és a környező településekre katasztrofális lehet. Ezeken kívül számolnunk kell a konkrét térség ökológiájának, ökoszisztémájának nagymértékű romlásával. A C változatból eredő legsúlyosabb tény a Duna egyoldalú elterelése, amely az 1947-es párizsi békeszerződés és az ország területi integritásának sérelmét jelenti. Mindenekelőtt ezért, mert a Duna nemzetközi határfolyó, és a hajózási főirány jelenti a határt a két ország között. (Válasz vége.)
Mádl Ferenc vakon bízott munkatársában Hajósy Adriennében. Hajósy 1992
júniusában azt állította, hogy a C variáns nem fog megépülni.
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1847
És ez a boszorkány, ma is fizetést kap a Magyar Tudományos Akadémiától!
Bős 1992-től működik, az alatta lévő vízbázis nem került veszélybe, mert a vízbázis vízpótlást nem a Duna vízéből kap!
Földmozgás mindenütt előfordulhat, akár Budapesten is!
Tanult ember ilyen ostobaságra nem hivatkozik!
A térség ökológiája és ökoszisztémájának a romlását a Duna vízszintjének az emelésével lehetett elérni. (Fenékküszöb)
A Hágai Nemzetközi Bíróság nem fogadta el a Párizsi Békeszerződésre vonatkozó magyar érvelést.
Az 1977-ben megkötött vízlépcsőszerződést a HNB érvényben lévőnek mondta ki.
Magyarország tragédiája, hogy Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterből köztársasági elnök lett és az még jobban az, hogy Mádl Ferencet a Sándor Palotában egy Duna körös, Hajósy Adrienne mozgalmár társa, Sólyom László követte.
|
|
Dátum: 2011. April 01. Friday, 19:19 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
