| Nem volt alkotmányos joga megszólalni! |
|
 
Le kell tehát szögezni: az állam fő feladata továbbra is - biztonságot adni népének. Megvédeni az ország függetlenségét - belül pedig rendet, igazságot és békét teremteni. Más szóval: jogbiztonságot.
Ehhez jó törvények kellenek, amelyeket az állam nemcsak megkövetel, de maga is betart. Sólyom László Szent István-napi ünnepi beszéde Székesfehérvárott. (2007. augusztus 20. forrás: MTI)
Biztonságot adni a népének az állam akkor képes, ha az állam képes megvédeni az államot más államoktól. Hogy a magyar állam, nem képes az emberektől (terroristáktól), megvédi az államot, azért leginkább az Államfő, Sólyom László okolható. NATO pénzből épülhetett volna radar a Zengőn, ha Sólyom László, köztársasági elnökként, betartja az Alkotmányt. Sólyom a biztonságról szóló eszmefuttatását azzal a kérdéssel vezette fel beszédében, hogy vajon a piacra bízhatjuk-e az állam feladatait, ha az a javak elosztásában és a gondoskodásban csődöt mond? A reális zöldek válasza, az Államfő kérdés felvetésére, hogy vannak területek, amelyeket nem lehet a piacra bízni. Az egyik ilyen fontos terület, amelyet nem szabad a piacra bízni az ország villamos energia ellátása. Liberális illúzió, hogy a villamos energia ellátás a piacra bízható, a meglehetősen elterjedt babona, annak következménye, hogy a szakmai igazságok helyére a felfelé mindenki hízeleg, a kritika, árulás módi járja. Ennek ellenére az energetikusok egy dologban egyetértenek.
Hogy a magyar állam belátható időn belül csődöt mond az ország biztonságos villamos energia ellátása területén, ha nem épül Magyarországon tározós vízerőmű, abban teljes körű az egyetértés az energetikusok körében.
Hogy eddig nem épült és ezt követően se épüljön, Magyarországon tározós vízerőmű, ennek érdekében Sólyom, mozgalmárként és Államfőként is tett. Hogy mozgalmárként fellépett Sólyom a vízlépcső és Prédikálószékkel szemben, legfőbb ideje lenne, ha elnézést kérne a nemzettől, de hogy Államfőként is berzeng, egy olyan tervezett tározós vízerőmű létesítésével szemben, amelyről még senki sem mondta ki, hogy a tervezett tározós vízerőműnek milyen hatása lesz a környezetére, Sólyom tanúbizonyságot tett arról, hogy alkalmatlan Államfőnek.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a tározós vízerőműnek milyen hatása van a környezetére tudományos kérdés, eldöntésére a tudomány művelői jogosultak. (Alkotmány 70/G § (2) bekezdés).
Természetesen a zöldek egy csoportjának, a Védegyletnek, és másoknak is, alkotmányos joga fellépni minden építéssel szemben, így a tározós vízerőm építésével szemben is. Egy embert, a köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót nem illeti meg ez az alkotmányos jog, mivel a köztársasági elnöknek a nemzet egységét kellene kifejeznie, beleértve a magyar energetikusok körét, köztük Juhos László a reális zöldek elnökét, okleveles energetikus szakmérnököt, aki a tározós vízerőmű felépítése mellett van. A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsért. Sólyom László megsértette az Alkotmányt, mivel egy szűk zöld kör hangját erősítette fel, az állampolgár arra gondolhatott Sólymot hallgatva, hogy a társadalom szereplői között, a tározós vízerőmű megépítésével szemben egység létezik. Természetesen amint a tudomány művelői a vitatott ügyben megszólalnak, Sólyom is, működésbe, akcióba foghat, de amíg a tározós vízerőmű környezetvédelmi hatástanulmánya nem készül el Sólyomnak, alkotmányos kötelessége lett volna a hallgatás. Az Alkotmány lehetőséget ad az Országgyűlésnek Sólyom László elmozdítására, a reális zöldek kérik az Országgyűlést éljen alkotmányos jogával, mozdítsa el Sólyom Lászlót a Sándor Palotából, mert ha nem, mindnyájunk konektorából elfogy a villany, még az Országgyűlés konektoraiból is. (Zöldike)
|
|
Dátum: 2007. August 27. Monday, 22:31 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
