| Ha Glatz az államelnök ... |
|
 
Ha Glatz az államelnök, a jelentős többség függetlenül jobb vagy baloldali, egy irányba húzna!
Az ECHO TV stábja az utca emberét kérdezte, milyen kérdésben szólaljon meg a köztársasági elnök, Sólyom László. Az utca embere számára kevésbé ismert, hogy Sólyom László a nagypolitikába kerülése a Duna – Kör tagságával függ össze. Sólyom a tucat jogászok népes táborát szaporítaná, ha nem csatlakozik a Duna- körhöz, és a Duna –Kör által képviselt eszmeiséget nem vállalja. Egy hazugságon a tények elferdítésén, a tények meghamisításán alapuló eszmeiséget Sólyom maga számára elfogadhatónak vállalt, belépőt jelentett számára 1989-ben a nagypolitikába, onnan az Alkotmánybíróság tagjai közé, majd ismét a nagypolitika, miután az MSZP maflasága következtében az Országgyűlés Sólyom Lászlót, államfővé megválasztotta. Az MSZP-t két ok miatt is negatívan minősítjük Sólyom megválasztását illetően. Egy részt, feles választást vesztett a MSZP frakció az Országgyűlésben, amikor Sólyom lett az államfő, másodszor nem lett volna Sólyom köztársasági elnök, ha Szili Katalinon túlmenően az MSZP-nek második jelöltje Glatz Ferenc is, a jelöltek között szerepel. Ha Glatz az államelnök, a jelentős többség függetlenül jobb vagy baloldali, egy irányba húzna!
Sólyom Duna –Körös múltjáról ezúttal Havas Henrik: „A Bős-Nagymaros dosszié” c. 1988-ban megjelent könyvére utalunk. Sólyom, óriási eredménynek tartja, hogy 1985-ben a Duna – Kör megkapta az alternatív Nobel –díjat, a Duna – Körnek sikerült a nemzetközi közvéleménnyel a duzzasztógátak ügyét megismertetnie.
Nem valószínű, hogy a nemzetközi közvélemény a Duna – Kör hazugságaiból valamit is magáévá tett volna, mert egyetlen vízlépcső visszabontásáról hírt nem halottunk, csupán a nagymarosi félig kész duzzasztást bontotta vissza Magyarország. Sólyom László figyelmébe ajánlják a reális zöldek. Ha gépkocsival az M1-es úton az osztrák határ felé utazik, a gépkocsiból nem csak szélkerekek, hanem távvezetékek is jól észrevehetők. Az egyik 400 kV-os távvezeték magyar oldalon hat, osztrák oldalon, három vezetékből áll. Kedves köztársasági elnök úr nem valószínű, hogy munkatársai vagy egykori dumakörös, védegyletes barátaitól választ kaphat arra, hogy mennyibe került nekünk magyaroknak, a mi oldalunkon hat, osztrák oldalon három vezetékből áll a 400 kV-os távvezeték. De ha végre Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugalmazott vezérigazgató- helyettes levelére válaszolna, Kerényi úr pontosan elmagyarázná a vezeték szakadás okát, és annak Magyarországra nézve többlet költségét.
Ezúttal a köztársasági elnök két ismert mozgalmár társának a megnyilatkozására utalunk. A megnyilatkozásukat a Magyar Nemzetből vettük át (1998. március 2.)
„Lányi András filmrendezõ beszédében rámutatott: már megint mi vagyunk az utolsó csatlósa egy elavult, kártékony, technokrata gondolkodásnak, amely minduntalan a természetet akarja legyõzni, de csak az életet pusztítja el. Felhívta a figyelmet, ebben az évszázadban most fordult elõ elõször, hogy egy nemzetközi bíróság nem a kárunkra döntött, s erre a magyar kormány egy megalázó, vesztünket okozó szerzõdést köt. Megismételte: a hágai ítélet mindkét felet mentesítette a további építkezéstõl, a kölcsönös kártérítések alól. Sajnos a magyar kormányfõ semmibe veszi az ítéletet és azt a magyar álláspontot, amelyet tíz éven keresztül képviselt az ország, azazhogy nem akarunk gátat a Dunára - tette hozzá. Karátson Gábor író arról beszélt egyebek között: ez a kormány saját kérlelhetetlenségét mutatta ki azzal, hogy pénteken megállapodott az eredeti "sztalinista" terv, az erõműépítés befejezésérõl. A környezetvédõ szerint amennyiben megvalósul az ivóvízkészletet tönkretevõ terv, olyanná válik a csúcsra járatott erõműrendszer tározóinak vize, mint egy hatalmas, fertõzött vizű vécé, amelyet naponta kétszer lehúznak.(varjú)
Időközben Kossuth díjas Karátson fertőzött vizű vécét emleget, ha a vécében fertőzött a víz, akkor a vízcsapban is az, ez pedig emlékezetünk szerint a rendszerváltást követően egy alkalommal Miskolcon fordult elő, Esztergom nem ott csak a polgármester szerette volna.
Lányi sem különb a Deákné vásznánál.
1954-ben a foci VB- n 3:1, Hágában 7:1 vesztettünk, mint a jugoszlávokkal szemben, ezt nevezi Lányi győzelemnek. (Zöldike)
|
|
Dátum: 2007. September 04. Tuesday, 15:07 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
