|
 |
|
|
 |
 |
| A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői |
|
|
| |
|
|
|
| A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői |
|
|
| |
|
|
|
|
Zöld Válasz |
|
| |
|
|
|
| Elnökségi meghívó 2016. január 15. |
|
|
| |
|
|
|
|
| Csernobil - 30 év távlatából |
|
 
Az ATOMENERGIÁRÓL szóló HVG –ÁBRA
(2013.05.18.20 szám) a ténynek megfelelően tartalmazza a Csernobilben bekövetkezett baleset napját. A balesett valóban 1986. április 26-án, szombati napon következett be, ahogyan a balesett dátuma az ábrán szerepel. A tényekhez tartozik az is, hogy a Csernobili Atomerőmű 4. számú reaktoránál 1986-ban a baleset nem a blokk normál üzeme során következett be, hanem egy előre megtervezett ellenőrzési folyamat keretében. Az erőmű vezetése az ellenőrzési folyamat végrehajtásának a napját 1986. április 25-napjára, pénteki napra hagyta jóvá. A jóváhagyásnak megfelelően az erőmű valamennyi szakterületének vezetői jelenlétében 1986. április 25-én, pénteki napon reggel hat órakor az operátorok az ellenőrzési kísérlet elvégezhetősége céljából megkezdték a reaktor leterhelését. 12 óra 30 perckor külső parancs érkezett az erőműbe, hogy a blokk leterhelését az operátorok fejezzék be és a blokkot terheljék fel a névleges teljesítményére. A blokk leterhelés, szombaton a hajnali órákban ismét megkezdődött és magának a balul ütött ki ellenőrzési kísérletet megkezdésre is sort kerítettek az operátorok.
Az erőmű vezetői és a szakszemélyzet pénteken kora délután a heti munkáját befejezve a hétvégi (dácsa) házaiba vonult, közülük egyesek csak vasárnap délután józanodtak ki, mások csak hétfőn. 1986-ban Gorbacsov rövid ideje volt a hatalom élén és történelmi tény a Főtitkár fellépése az ortodox irány képviselőinek nem volt ínyére. Nem zárható ki, hogy a csernobili baleset tudatos előidézésével Gorbacsov politikájának az irányváltását remélték, az ortodox irány híve.
Juhos László, reális zöldek elnöke
-----------------------------
Katonai puccs Gorbacsovval szemben? Gorbacsovnak köszönheti a létét az LMP!
A Csernobili Atomerőmű 4. számú reaktoránál a blokk biztonságát ellenőrző kísérlet lefolytatását az erőmű vezetése 1986. április 25-én (pénteki) napra tervezte.
Az erőmű vezetése azt szerette volna ellenőrizni, hogy amennyiben üresjáratban üzemelő generátor a hálózatról lekapcsolásra kerül, a turbógenerátor egység forgórésze, annak inerciája által termelt villamos energia elegendő-e a blokk összes segédberendezésének biztonságos leállítási folyamatának az elindításhoz, amíg a biztonsági áramforrások (diesel generátor) üzembe helyezése meg nem történik.
Az egyik ötszáz megawattos turbógenerátor egység leterhelését pénteken reggel a műszak kezdés idején indították el. Tizenhárom óra előtt parancsot kapott az erőmű, hogy a blokk leterhelését függessze fel és kezdje meg a blokk névleges teljesítményre való visszaterhelését.
A péntek délelőtti műszak lejártával az erőmű vezetői távoztak az erőműből – 1986-ban már a Szovjetunióban is szabad szombat volt.
Szombaton kora hajnalban a blokk leterhelését a reaktor operátorai – az erőmű vezetőinek távolléte ellenére megkezdték és bekövetkezett az ismert katasztrófa.
A Csernobili Atomerőmű felügyeletét, irányítását nem a kijevi (MAVIR) látta el, hanem egy katonai vezénylő felügyelte az erőművet.
Ismert tény, hogy 1986-ban a szovjet hadsereg egyes vezetőinek Gorbacsov főtitkár nem tartozott a kedvenc politikusai közé.
Erre alapozzák a reális zöldek a feltételezésüket „Csernobil” valójában Gorbacsov elleni katonai puccs első sikertelen lépése volt. Gorbacsov elleni második katonai puccsra 1987-ben került sor, amikor Mathias Rust landolt a moszkvai Vörös téren.
A fiatal német pilóta úgy gondolta megrengette a szovjet légtér sérthetetlenségébe vetett hitet, a reális zöldek szerint feltehetőleg a szovjet légierő közreműködésével. Ezt követően látott hozzá Gorbacsov a tisztogatáshoz a hadsereg soraiban, megteremtve többek között annak lehetőségét, hogy Magyarországon a Duna mozgalmak Nagymaros felépítési szándékával szemben utcára vonuljanak.
A Minisztertanács 1988. szeptember 7-én elfogadott Maróthy László előterjesztése, amely szerint: "az összes körülményt és hatást figyelembe véve a jelenlegi helyzetben a vízlépcső megépítése a legjobb megoldás." azóta sem lett nyerő.
Ha 1988-ban más lett volna a politika, az előterjesztés nyerő lett volna a 2014. április 6-i választások előtt Szél Bernadett (LMP) képviselőnek nem lett volna módja vízlépcső építésével riogatni a Népszabadság olvasóját.
Kapcsolódó írásunk: http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3596
|
|
Dátum: 2016. April 10. Sunday, 18:23 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
Kapcsolódó rovatok
|
|
|
|
|
|
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.
Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu
PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Oldalkészítés: 0.27 másodperc
:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::
|
