| Orbán Viktor miniszterelnök úr célja a Kárpát medence újjáépítése! |
|
 A Reális Zöldek Klub célja NAGYMAROS újraépítése.
Igazságot Nagymarosnak!
Az 1998-as választások előtt a vízlépcső a FIDESZ kampány témái között szerepelt.
A Sprinter Kiadó Csoport gondozásában „Megújuló Energiák” címmel megjelent könyvből idézetekre is emlékezett, 2018. augusztus 19-én – a TENGERÉSZ és a reális zöldek elnöke, Ráckevén.
„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni.
A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria - a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyerség, nálunk veszteség…”
A fentiekhez még hozzá tették Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugalmazott vezérigazgató helyettes, vasdiplomás mérnök összeállításából átvett gondolatokat.
„ A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár a szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.45 milliárd USD-ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőműi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.”
A TENGERÉSZ büszke, hogy Mosonyival együtt ott van a reális zöldek honlapján.
Idézet Mosonyi Emil leveléből:
Testvért testvér, apát fiú butít, ne adjál erről semmi hírt
Nehogy ki távol sír e nemzeten:/ Kinevetni is kénytelen legyen
A rendszerváltás során elkövetett félrevezetések sorozata vezetett odáig, hogy kormányra csak azok a politikai erők kerülhettek, amelyek egyre jobban elrugaszkodtak a valóságtól. A politikai elit a rendszerváltást a magyar gazdaság ellen elkövetett merénylettel, egy félig kész, megújuló környezetbarát energiát termelő vízlépcső rendszer felszámolásával kezdte.
Duna-mozgalmakról
A pártállami vezetők lehelték életre.
A Duna- Kör, 1992-ben a Duna hajózhatóságának a kérdésében a következőket hirdette:
„Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő vízi-út teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „
A média és a vízlépcső.
A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság Környezetvédelmi Operatív csoportja 1988. május 27-én délután 4 órára felvonulást hirdetett a bős-nagymarosi vízlépcső építése ellen. A menet megindulása előtt a Vörösmarty téren Vargha János szólt az egybegyűltekhez. Vargha, többek között a következőket mondta: A méltányos megoldás érdekében követeljük a Duna ügyében szólni kívánó összes polgár számára a sajtó, a rádió és a televízió nyilvánosságát, a vélemények megvitatásának szabadságát! Vargha követelése a rendszerváltást követően beteljesült, azzal a csekély eltéréssel, hogy az írott sajtó és az elektronikus média a Duna – kör álláspontját hangoztatóknak nyilvánosságot ad, a Dunáról reálisan szólóknak nem. A nagymarosi vízlépcsőt sztálinista műnek nevezők írásai nyilvánosságot kapnak, az tény hogy a nagymarosi vízlépcső helyét 1942-ben vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzósága idején Mosonyi Emil jelölte ki, széles körben nem ismert. .
A magyar politika, azzal, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer bármelyik elemének az üzembe helyezését ökológiai agresszióval azonosnak minősítette, több százmilliárd forint kárt okozott az adófizetőnek.
|
|
Dátum: 2018. August 23. Thursday, 10:25 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
