| A közszolgálati médiaszolgáltató műsorkészítése veszélyezteti a jó kormányzást! |
|
 A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. működése felülmúlja a Kádár korszák sajtó és a Magyar Rádió, királyi televízió Központi Bizottság, Aczél György nevéhez köthető központi párt irányítását.
A Nemzeti Média –és Hírközlési Hatóság nagyobb mértékben szolgálja ki a politikai elvárásokat, mind a Kádár korszak egykori hatalmasai a sajtót és a televíziót felügyeletét ellátó területek vezetői, állítják tapasztalatból a reális zöldek.
A közszolgálati médiaszolgáltató műsorkészítésének a legfontosabb szempontja pártosság elvének kiszolgálása lett.
A közszolgálati médiaszolgáltató nem a nemzet egészének a szolgálatában áll.
Munkatársainak tilalmas felismerni és megbecsülni az otthonok millióinak egymástól különböző ízlését, véleményét és gondolkodásmódját.
A hírekkel kapcsolatos döntéséket nem a szakértelem, hanem a hallgató, néző egyoldalú befolyásolása áll.
Az események feldolgozásához nem tartozik hozzá elmélyült vizsgálódás. Sőt tilos a munkatársaknak az eszükre, szakértelmükre támaszkodni.
A reális zöldek tapasztalatukat a kiegyensúlyozottsági kérelmük Dobos Menyhért vezérigazgató elutasító válaszai és az elutasító válaszokat a MÉDIATANÁCS helyben hagyó határozati alapján szerezték.
A reális zöldek szerint a közszolgálati médiaszolgáltatónak a nézetek sokféleségét elhallgató műsorkészítése veszélyezteti a jó kormányzását. A jó kormányzás szolgálatában állna a komoly egymással perlekedő állítások bemutatása.
Jogállamban a közszolgálati médiaszolgáltató nem írhatja felül a Törvényhozó akaratát.
A Törvényhozó akarata:
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban:Smtv.) 13. §-a értelmében „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megfelelően állapítja meg.”
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdése szerint „Az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. (…) a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. (…) hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükséges.
From: Dobos Menyhért [mailto:Dobos.Menyhert@dunamsz.hu]
Sent: Thursday, October 04, 2018 1:21 PM
To: Juhos Laszlo
Subject: RE: Kifogás bejelentése
Tisztelt Juhos László Úr!
A 2018. október 04. napján 07:24 perckor küldött, a Kossuth Rádió „Krónika” c. műsorszámára vonatkozó kifogását a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. mint közszolgálati médiaszolgáltató megvizsgálta, és a kifogást elutasítja annak megalapozatlansága miatt.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. (a továbbiakban: Mttv.) 181.§ (2) bekezdése szerint a kérelmező kérheti azon álláspont közzétételét, mely szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 12.§ (2) bekezdése alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni, mint ahogyan ez a kifogásolt műsorszámban is történt.
A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt műsorrészlet mindenben megfelelt az Smtv. és az Mttv. rendelkezéseinek.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Smtv. 4.§-hoz fűzött indoklás szerint senkinek nincs alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban véleménye közzétételét, a műsorszámok szerkesztése, a médiatartalmak kiválasztása a Médiaszolgáltató diszkrecionális joga az Mttv. 3.§ alapján.
Tisztelettel:
Dobos Menyhért
vezérigazgató
Tel.: +36 1 441 9701
dobos.menyhert@dunamsz.hu
1038 Budapest, Bojtár utca 41-47.
TV I RÁDIÓ I HÍR I ONLINE
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Thursday, October 04, 2018 7:24 AM
To: Közönségszolgálat
Cc: Dobos Menyhért
Subject: Kifogás bejelentése
Kossuth Rádió, Krónika
2018. október 4. 07:00 óra
Áder János köztársasági elnök úr. „Vannak a világon vízhiányos területek”
Vízhiányos területek hazánk területén is van.
A Duna – Tisza köze a Homokhátság. 2000-ben az ENSZ a Homokhátságot félsivatagos területté minősítette.
Az Alaptörvény szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársaság elnök képviseli Magyarországot.
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
A reális zöldek szerint kivéve Áder János köztársasági elnök úrnak.
Indoklás
Magyarországon vannak olyanok, amelyeknek vízügyekben, a klímáról, energetikáról eltér a véleményük az Államelnök úr által kifejezett véleménytől, vannak olyanok, amelyeknek véleménye harmonizál az Államelnök úr véleményével.
Fontos annak értése, hogy a véleményhez a tényközléssel ellentétben nem kötelező mellékelni az igazságnak, bizonyítékát.
Áder János köztársasági elnök képviseli Magyarországot, azokat is, amelyek az Államelnök úr véleményét osztják, azokat is, amelyek nem osztják.
Célszerűbb lett volna, ha az alábbi véleményét az Államelnök úr magánvéleményként mondja el, mert Áder János államelnök úr véleményébe sajnálatos módon valótlan állítás is bele került.
ENSZ-Magyarország-államfő
Áder: a globális vízválság mára fenyegető valósággá vált
New York/Budapest, 2017. július 20., csütörtök (MTI) - A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált - jelentette ki Áder János köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban, a vízzel és természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen.
Az államfő - aki a helyzet társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következményeit is sorra vette felszólalásában - arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízzel kapcsolatos katasztrófák száma és az okozott károk mértéke is jelentősen nőtt az utóbbi időben.
Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson. Ezek között szerepel, hogy a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön.
Meg kell teremteni annak feltételeit is - folytatta -, hogy az egyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert az komoly lendületet ad a végrehajtásnak.
Az államfő emellett a megállapodás kiterjesztését sürgette a tengeri hajózásra, továbbá felvetette a légiközlekedési szabályok szigorításának megfontolását.
Szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását a következő öt évben, s erre a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tározni.
A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenállóképességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani - jelentette ki, kifejtve: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.
A köztársasági elnök arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül egy központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja - magyarázta.
Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.
Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.
Az államfő beszélt arról is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok és mindezek következtében tömeges migráció várható.
A Világbank nemrég közzétett elemzésére hivatkozva kiemelte: az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt.
Az aszályról szólva pedig azt említette: a szíriai polgárháborút is három éves, soha nem látott aszály előzte meg.
Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese - hívta fel a figyelmet.
Hat ország - nagyjából 20 millió ember - már most súlyos éhínséggel érintett, s ez az arány rövidesen megduplázódhat - hangoztatta az államfő, aki arról is beszélt: a polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, s ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít ebben az országban.
Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt - emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a folyamatos vízellátás nem biztosított.
(FOTÓ)
bzsm kvs hgp
MTI 2017. július 20., csütörtök 18:49
Valótlanság azt állítani, hogy a Tiszán létesült szükségtározókban aszály idejére vizet lehet tárózni.
|
|
Dátum: 2018. October 04. Thursday, 18:24 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
