|
Tájékoztatom továbbá, hogy az Smtv. 4.§-hoz fűzött indoklás szerint senkinek nincs alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban véleménye közzétételét, a műsorszámok szerkesztése, a médiatartalmak kiválasztása a Médiaszolgáltató diszkrecionális joga az Mttv. 3.§ alapján.
From: Dobos Menyhért [mailto:Dobos.Menyhert@dunamsz.hu]
Sent: Tuesday, November 20, 2018 11:40 AM
To: Juhos Laszlo
Subject: RE: Kifogás bejelentése
Tisztelt Juhos László Úr!
A 2018. november 19. napján 06:29 perckor küldött, a Kossuth Rádió „Hajnaltáj” c. műsorszámára vonatkozó kifogását a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. mint közszolgálati médiaszolgáltató megvizsgálta, és a kifogást elutasítja annak megalapozatlansága miatt.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. (a továbbiakban: Mttv.) 181.§ (2) bekezdése szerint a kérelmező kérheti azon álláspont közzétételét, mely szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13.§ bekezdése alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni, mint ahogyan ez a kifogásolt műsorszámban is történt.
A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt műsorrészlet mindenben megfelelt az Smtv. és az Mttv. rendelkezéseinek.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Smtv. 4.§-hoz fűzött indoklás szerint senkinek nincs alanyi joga arra, hogy követelje bármely médiumban véleménye közzétételét, a műsorszámok szerkesztése, a médiatartalmak kiválasztása a Médiaszolgáltató diszkrecionális joga az Mttv. 3.§ alapján.
Tisztelettel:
Dobos Menyhért
vezérigazgató
Tel.: +36 1 441 9701
dobos.menyhert@dunamsz.hu
1038 Budapest, Bojtár utca 41-47.
--------------------------
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Monday, November 19, 2018 6:29 AM
To: Közönségszolgálat; Hajnaltáj
Cc: Dobos Menyhért
Subject: Kifogás bejelentése
Kossuth Rádió, Hajnaltáj, 2018. november 19.
06:00 óra előtt, Vendég: Györffy Balázs képviselő. Agárkamara
GMO ügyek és öntözés.
Győrffy Balázs kifejezte azon véleményeket, amelyek a GMO és az öntözés kérdéskörében, a reális zöldek évekkel korábban közzé tettek, nyilvánosságra hozták és a közszolgálati médiaszolgáltató elhallgatta, annak ellenére elhallgatta, hogy a civil szervezet kérte a Önöket szerkesztett formában történő megjelenítésére. Sőt Önök az Agárkamara tagja képviselője véleményének sem adtak nyilvánosságot, beálltak a politikai széljárásba, mint ez a közszolgálat médiaszolgáltató gyakorlata.
GMO kontra Mo. (Magyarország): GMO - győzelmet jósol az akadémikus
"Illúzió azt képzelni, hogy hazánk sokáig meg tudja tartani génmentes pozícióját Európában",mondta Horn Péter egyetemi tanár, a Kaposvári Egyetem korábbi rektora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a napokban kirobbant GMO-ügy kapcsán a sonline.hu internetes portálnak.
A Somogyi Hírlap elektronikus oldalán megjelent írásban Horn úgy fogalmazott,"amit egyszer már világméretekben alkalmaznak, az megállíthatatlan." Génszennyezéstől mentes növényeket kizárólag abban az esetben lehetne termelni, ha óriási körzetben valamennyi állam deklarálná: génszennyezéstől mentes vetőmagot használ, véli a szakember, aki szerint "ez ma már elképzelhetetlen. Már csak azért sem, mert hazánkat körbeveszik a miénktől eltérő módon szabályozó országok, ezért tehát véletlenszerűen is előfordulhat keresztfertőződés az állományok között."
A szóján bukik el a GMO-csatában azEU
"Hazánk helyzete (...) csak nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad" - mondta az akadémikus, magyarázatként hozzátéve: nem is tehet mást, hiszen egész Európa szójaimportra szorul, s ma már nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat.Példaként említette Brazíliát, ahol elmondása szerint nyolc generáció óta az egész állatállomány azt eszi, s nem bizonyított semmiféle negatív hatása."Irdatlan gyorsasággal fejlődik ez a technológia, megállíthatatlan és használata kikerülhetetlen az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is" - hangsúlyozta Horn Péter.
Forrás: Magyar Agárkamara
A reális zöldek szerint a műsorkészítés legfontosabb szempontja a pártatlanság.
A közszolgálati médiaszolgáltató műsorszolgáltatásának a nemzet egészét kell szolgálnia.
Ez azt jelenti, hogy fel kellene ismernie és megbecsülnie az egymástól eltérő különböző véleményeket és gondolkodásmódokat.
Ezt a műsorok nagyon sokszínű választékával kellene szolgálnia.
A reális zöldek kifogás, majd panaszbejelentéseinek a hátterében e szándék érvényesülése melletti tevés áll.
A GMO ügyében nem a politika akaratát vitatjuk – hazánk legyen GMO mentes -, hanem azt, hogy ez az akarat bele került az Alaptörvénybe, holott az Alaptörvény szerint tudományos kérdésekben a tudomány művelői az illetékesek.
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
telefon/fax: 2-759-851
Közlemény
A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, 2003. augusztus 4-én az aszálykárok mérsékléséről született kormányzati intézkedéseket tekinti át és vitatja meg. A bizottság ülése apropóján a Reális Zöldek Klub, a mezőgazdasági termelés biztonságának a fokozása, a termesztés időjárástól való függetlenítése céljából Öntözési Törvény megalkotását és elfogadását javasolja a Magyar Országgyűlésnek.
Jogszabályban javasoljuk rögzíteni, hogy öntözőcsatornákat kell építeni, a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássa az állam a gazdák rendelkezésére.
Az állami feladatok egységes ellátására Öntöző Hivatalt célszerű felállítani és működtetni, mivel jelenleg az öntözéssel kapcsolatos állami feladatok ellátása az agrár és a zöld tárca szervezetében elaprózva, gyenge érdekérvényesítő képességgel létezik.
Hosszútávon az aszálypénzzel, a segélyekkel szemben az ország különböző területein az önözéses kultúra növelése az legjobb megoldás az aszálykárok enyhítésére.
Budapest, 2003. augusztus 3-án
Öntözési törvényt fogadott el az országgyűlés!
Az Országgyűlés elfogadta az öntözési törvényt.
Az Országgyűlés által elfogadott 1937. évi XX. törvény olyan öntözőcsatornákat építését határozta meg, amelyből a gazdák általában vízemelés nélkül vezethették az öntözendő területekre a vizet, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsátotta a Törvényhozó 1937-ben a gazdák rendelkezésére.
A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését.
A rendszerváltás óta a duzzasztás szitokszó. A rendszerváltók törvénybe hoztak arról, hogy duzzasztás ökológia agresszió a természettel.
A törvény hatályát a FIDESZ-KDNP 2011. február hóban politika határozattal erősítette meg.
Az aszály ellenében legjobb ellenszer az öntözés.
„Horthy Miklós” vízlépcső, Dél –Alföld, illetve Körös-völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcső átadására Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében, 1942. október 15-én került sor.
Magyarországon a rendszerváltást követően a duzzasztás szitokszóvá vált.
A Vásárhelyi terv keretében a Tisza mentén hat szükségtározó épült.
A reális zöldek véleménye szerint, aki nem járt körbe a hat vésztározó közül legalább egyet, legjobban teszi, ha vízügyeink jogi, szakmai kérdésiről hallgat, legyen államelnök, miniszterelnök, vagy miniszterelnök jelölt, miniszter, politikus, alkotmánybíró, újságíró.
A reális zöldek nem rendelkeznek konkrét ismerettel, hogy a felsorolt hatalmasságok közül ki járt körbe egy szükségtározót a Tisza mentén.
Amiről tudnak a reális zöldek, Fazekas Sándor miniszter (2010-2018 közötti időszakban) azt hitte, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra, öntözés céljából vizet tárolnak.
Kifogás benyújtó: Juhos László, reális zöldek elnöke
|
|
Dátum: 2018. December 17. Monday, 14:30 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|