| 2010 óta a reális zöldek egy vasat sem kapnak a civil alapból a működésükhöz! |
|
 
Szeptemberben lesz húsz éve, hogy írták a reális zöldek.
Májusban lesz tizenöt éve, hogy csatlakoztunk az EU-hoz.
A közvélemény számára nem ismert, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk feltétele volt az Országgyűlés által 1992.ben Vízlépcső szerződés felmondásáról szóló törvény hatályon kívül helyezése.
A reális zöldek véleményének a média nem ad nyilvánosságot. A 2010- ben indult a polgári kormányzás óta a reális zöldekkel szemben a civil szervezet véleménye szerint Rogán Antal propaganda miniszter ugyan azt a kirekesztő tevékenységet folytatja, mint a Duna –Kör emlőin szocializálódott zöld szervezetek.
Reális Zöldek Klub véleménye huszonnégy szervezet Duna ügyével kapcsolatos aggodalmáról és a Mária Valéria hídról
Huszonnégy szervezet felhívással fordult a kormányhoz a Duna ügyével kapcsolatos aggodalmaik miatt. Kérésünkre a „Felhívás a Kormányhoz” című összeállításukat a Reális Zöldek Klubnak is megküldték. A szervezetek azt is nehezményezték, hogy a párkányi híd magasságát a nagymarosi gát visszaduzzasztó hatásának figyelembevételével szabták meg.
Véleményünk aktualitását a szervezetek felhívásáról az adja, hogy szeptember 16-án Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda miniszterelnökök aláírják a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria híd újjáépítéséről szóló egyezményt.
A Reális Zöldek Klub üdvözli az egyezmény aláírását és külön örülünk annak, hogy az újjáépítésre kerülő Mária Valéria híd hajózási űrszelvényének a magassága nem fogja korlátozni a Duna folyó EU elvárások szerinti hajózhatóságát.
A huszonnégy zöldszervezet 13 pontban foglalta össze véleményét a jelenlegi és az előző kormány Duna-politikájáról. A 13 pont csak arra jó, a kérdést további parkoló pályára tegye. A jelenlegi kormány szakított az előző kormányok erőtlenségével, megtudott egyezni a híd kérdésében, eltérően az előző kormányok mozgásképtelenségétől.
Észrevételeink a Felhívás bevezetőjéről. A bevezető egyik gondolatköre a vízmegosztással foglalkozik.
Az ítélet kimondja az 1977-es Szerződés érvényességét és abban lehetőség van mindkét fél számára arra, hogy annyi vizet engedjen a közös bősi malom helyett a maga malmára, amennyit akar, így a vízmegosztás csak akkor lehet kérdés, ha a Felek az 1977-es helyett új szerződést kötnek.
Erre viszont mindaddig nincs törvényes lehetősége a Magyar kormánynak, amíg a Parlament által hozott, - a Reális Zöldek Klub által a zsidótörvényekhez hasonlított - 1992. évi XL. törvény, valamint a témában a törvény szellemét követő országgyűlési határozatok érvényben vannak, amelyeknek felülvizsgálatát az előző kormány megígérte, de ígéretét nem tartotta be.
A vízmennyiség megosztásával kapcsolatban az Ítélet 140. pontjának ötödik bekezdése azt mondja „kielégítő megoldást kell találniuk az Öreg-Duna medrébe és a mellékágakba juttatandó víz mennyiségére a folyó mindkét partján.” Az Ítéletben sehol sem található „ a jelenlegi 20 %-os helyett” kivétel. Márpedig a mennyiségre vonatkozóan más elképzelések is vannak.
A 20 %-nál kevesebbek is. Maga a 20 % is megfoghatatlan fogalom, ez lehet akár 100 m3/s, de lehet 2000 m3/s is, ha a legkisebb vagy a legnagyobb vízhozamra vonatkoztatjuk.
A Felhívás bevezető gondolatköre hiányolja az elmaradt vizsgálatokat is.
Önmagában az is ellentmondó állítás hogy az „ ökológiai vízigények felmérése mindeddig elmaradt.” Ha ez a megfogalmazás valós, akkor mire alapozódott az 1992. évi XL. törvény preambulumában kifejtett azon megállapítás mely szerint „ a vízlépcsőrendszernek, vagy bármelyik létesítményének üzembe helyezése hátrányos ökológiai és gazdasági következményekkel járna.”
A Felhívás bevezetőjében leírtak arra utalnak, hogy a fenti törvény meghozatala során a magyar fél nem rendelkezett olyan tanulmányokkal, amely stratégiáját, illetve egyes részkérdésekben a taktikáját megalapozta volna. A Felhívás olvasása közben a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, főleg a szlovák partner arra a következtetésre jut, hogy az Ítélet okozta új helyzethez való alkalmazkodást a magyar fél kapkodva most keresi.
Vélekedésünk a szervezetek által a Kormány figyelmébe ajánlottakról, a 13 pontról, a mi elgondolásunk pontokban szereplő teóriákról:
Ellentmondás található a Felhívás 1. és 2. pontjában. Az 1. pont az Ítélet értelmezését kívánja tisztázni. A 2. pont ugyanakkor megállapítja, hogy az Ítélet nem az értelmezésre, hanem a végrehajtás módjának meghatározására teremtett jogalapot.
Hitünk szerint a magyar félnek a beadott keresetből kell kiindulnia és a meg nem oldott kérdésekre kell végrehajtási utasítást kérnie, ha a szlovák fél a magyar elképzelést nem kívánja végrehajtani. Az újabb
szempontokat csak egy új hágai perrel lehet érvényesíteni. Ha korábbi keresetünk megalapozatlan volt, akkor annak felelőségét a Bírósághoz fordulók számlájára írhatjuk.
Minden korábbi javaslat érvénytelenítése a magyar fél felkészületlenségére és megbízhatatlanságára utal
( Felhívás 3. pontja). Tudomásul kell venni, hogy a magyar fél benne az Országgyűlés is a perben foglaltakkal kapcsolatban elvesztette fennhatóságát és alávetette magát a Bíróság döntésének. A meghozott Ítéletből tudomásul kell vennünk, hogy a döntésnek két szintje van, az egyik a két fél megegyezése, a másik a Bíróság. Minden más hazai tevékenység a kérdésben pótcselekvésnek számít.
Minden olyan megnyilatkozás, amely a korábban tárgyalókat a tárgytól eltérő módon le kívánja járatni 3.-7. pontok szerint (megfelelő tanulmányok hiánya, meghatalmazás hiány, stb.), csak ront a magyar fél helyzetén.
Téves minden olyan kitétel, amely arra a következtetésre kíván jutni, hogy a Szerződés nincs érvényben (Felhívás 8.). Az Ítélet 155. (1) D. megállapítja, hogy a magyar bejelentések amelyek „ a szerződés és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok érvényességét megszünteti, nem vonta maga után a Szerződés megszüntetését.” Ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a Szerződés dokumentumival érvényben van.
Az Ítéletből az is értelmezhető, hogy minden kérdésben csak közös megegyezéssel lehet eltérni. Tehát a per kezdetétől számítva minden olyan elképzelés, amely nem közös, érvénytelen. Sőt az is világos, hogy a C variáns jogosan épült fel. A magyar félnek csak egy pozitívuma van, hogy a mű üzemben léte sérti a megállapodást, de ezt rendezni kell. Ebben a kérdésben kérhetjük egy a per megkezdése előtt, a Bíróságnak benyújtott magyar „célegyüttesen” alapuló magyar javaslat szerint a végrehajtási megoldást.
Olyan magyar nyilatkozat, mely szerint nincs magyar célegyüttes és amelynek kidolgozását most kell elvégezni azt jelenti, hogy a magyar fél célegyüttes nélkül szállt ebbe a perbe. Egy új célegyüttes érvényesítése a bírósági eljárási gyakorlat szerint, csak egy új eljárás kezdeményezésével hajtható végre. Ez a magyar fél teljes lejáratását jelenti.
Tíz év elteltével az eljárási renddel kapcsolatos kérdések (11.-13) kihangsúlyozása azt támassza alá, hogy a magyar félnek korábban sem volt, de még ma sincs a témával kapcsolatban elfogadott „célegyüttese”. Az eddig nyilvánosságra hozott különböző célegyüttesekre fordított mintegy egymilliárd forint tehát teljes pénzkidobás, amit jobb lett volna az éhező gyerekek élelmezésére fordítani.
Teljesen céltalannak látszik, újabb eljárásokkal tovább növelni ezt a Dunába öntött pénzt. Magyarországnak van egy demokratikusan mgválasztott parlamentje, a parlamentnek van egy felelős kormánya. A kormánynak meg van megfelelő intézményrendszere és szakértő gárdája. Bízzuk a kérdés rendezését a Kormányra, hiszen nagyon sok olyan buktatója van a tárgyalásnak, ahol az álláspont nagyon sérülékeny, ha az a kelletnél hamarább nyilvánosságra kerül. Ebben az esetben még az Országgyűlés, de még annak Bizottsága is túlzott nyilvánosságnak számít, hiszen titkos dolgok is kiszivárogtak innen. Ilyen háttérrel tárgyalni teljesen eredménytelennek látszik. Az eredményes tárgyalások érdekében célszerübb lenne a témában hozott Törvényt és határozatokat hatályon kívül helyezni, hiszen némelyike szembehelyezkedik a nemzetközi joggal.
Véleményünk szerint a Kérdés megoldását Magyarország Törvényes Felelős Kormányára kell bízni. A Klub ennél sokkal többet nem mondhat az összehordott 13 pontról, legfeljebb azt, hogy a 13 amúgy is szerencsétlen szám és akik összehozták éppen elég szerencsétlenséget hoztak az országra, kár még ezzel is tetézni.
Összegzés:
1. A magyar fél elképzeléseinek a megfogalmazását a Hágai Nemzetközi Bíróság Ítéletének szigorú szószerinti idézeteivel kell indítani.
2. A javaslatok nem tartalmazhatnak önmaguknak ellentmondó megfogalmazásokat.
3. Nem célszerű ma olyan értelmezési vitába keveredni, amely a korábbi magyar elképzelésekben nem tisztázódott és mindig újabb és újabb vizsgálatok elvégzését kívánja, mert ez a magyar fél teljes tanácstalanságára utal.
4. Meg kell bíznunk a törvényesen megválasztott Magyar Kormány felelősség tudatában.
Budapest, 1999. szeptember 10-én
|
|
Dátum: 2019. February 10. Sunday, 18:30 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
