| Klímakérdés-A társadalmat elsősorban az értelmezési hatalom irányítja |
|
 From: Dr. Szegő Szilvia [mailto:szeszego@gmail.com]
Sent: Tuesday, October 22, 2019 5:39 PM
To: 'István Héjjas'; 'Rockenbauer Antal'
Cc: 'filozófiai Társalgó'; 'István Gubek'; 'Fáy Árpád'; 'Juhos Laszlo'; 'Bokor Levente'; 'Somogyi Ferenc'; 'Bánhidi András'; 'Szegő Andrea'; 'Bacsó Anna'; 'Szabó Erik'; 'spectato1-gmail'; 'Dr. Járosi Márton'; 'Pálos László'; 'Szilvia Szego'
Subject: Klímakérdés -A társadalmat elsősorban az értelmezési hatalom irányítja... a tudomány "hatalma", a "hat alma"?
Kedves vitatkozók!
Egy nagyon fontos dolgot nem látok a vitában, ez pedig az értelmezési hatalom. A vita most a CO2 kibocsátásról és a felmelegedésről szól. Ez rendben is lenne, ha nem gondolnánk át, hogy tulajdonképpen mi is a kérdés?
A vita arról folyik, hogy van-e felmelegedés vagy nincs. Ez a kérdésfelvetés már egy válasz lehetőséget is kijelöl: vagy igennel válaszolhatunk a kérdésre, vagy nemmel. Itt most eltekintek Héjjas István által írt bizonyítékokról, mert most én a feltett kérdés értelmezési tartományára szeretném a figyelmet felhívni.
(Vagyis egy viccre utalnék, ami arról szól, hogy a kérdező számos kérdéssel hozza zavarba a megkérdezettet a feleségét illetően, de a megkérdezett habogására a kérdező mindig határozott igen-nem választ vár, míg csak az „interjú” végén ki nem derül, hogy az illetőnek nincs is felesége).
Ez a helyzet a CO2 ügyben a kérdés feltevésének módját illetően. Az ugyanis behatárolja azt a kört, amiben a kérdés tárgyalható. Meghatározza például azt, hogy mi tartozik a felvetett kérdéskörbe, és mi nem. Erre a probléma szűkítésre többen is utaltak a vitában. Én azt hangsúlyoznám, hogy a kérdés felvetés módjából – ha a felvetett kérdés adja a tárgyalás menetét – a többi kérdés már csak a futottak még súlyt kaphatja. Én is hozzá teszek egy ilyen futottak még felvetést a kérdéskörhöz: Nem merült eddig fel a földi életet súlyosan veszélyeztető termő talaj gyors ütemű pusztítása-pusztulása kérdéskör. Vagyis nagyvárosi megközelítésben a talajról a tudomány és a város könnyen meg tud feledkezni.)
Ráadásul CO2 ügyben a kérdés megfogalmazása sugalmazza egyben az arra adható választ. A felmelegedésre adott „esetleges” nem válasz – a kérdésfelvetés módjából következően – már etikai megítélést is magára von. Etikátlan, aki nem érzi a felelősséget az éghajlatváltozás súlyos következményeivel szemben (zavaró habogássá válik minden „oda nem tartozó” vélekedés). Tehát jó esetben úgy tudunk az így feltett kérdésre válaszolni, mint a szkeptikus a „Van-e Isten” kérdésére: gondolván, hogy bár szerinte nincs Isten, de jobb, ha azt mondja, hogy van, mert az Isten, ha létezik, megbocsát. Tehát a kérdés egy viselkedési módozatot sugall, sugallja, hogy választani kell a hova tartozás kérdésében.
Innentől kezdve a társadalmi játszma keretei már ki vannak alakítva.
Például annak keretei, hogy a Héjjas István által felvettet „piszkos” anyagiak hogyan rendeződnek majd el? Mint korábban írtam – lásd jelzett blogomban, erre a célra az ENSZ klímaprogramját számszerűsítők mintegy évi 5-7 ezer milliárd dollárt szánnak. Már két globális óriásbank a hiteleit ilyen minősítéssel bírálja el…)
Az igazi kérdés szerintem az, hogy a kérdést a társadalmi játszma szempontjából már eleve fel kell boncolni ahhoz, hogy meggyőződjünk, arról vitatkozunk-e, amiről a kérdés szól.
A történelem tanúsága ebből a szempontból az, hogy nagyon sokszor a történések idején egyáltalán nem arról szóltak az értelmezések, mint ami valójában történt. Gondoljunk csak a rendszerváltásra, annak értelmezési keretére és ami történt.
Ilyen indíttatással próbálom megfogalmazni, hogy szerintem mi is a feltett kérdés a CO2 ügyben.
Az én véleményem az, hogy már régóta erős a törekvés, hogy egyetlen világhatalom és annak egyetlen világkormánya jöjjön létre. Ennek egyik útja olyan társadalmi játéktér kialakítása, ami ebbe az irányba mutat. Lehet, hogy egy ilyen játéktér nyílt a Föld felmelegedése ügyében is. Ahhoz ugyanis egy irányban cselekvő emberek kellenek.
Idézem Yuval Noah Hararit, aki ennek ideológiáját írta meg a Homo Deus könyvében (Hararira Szilády Tibor hívta fel a figyelmemet, az idézetet az Indexből vettem.) https://index.hu/belfold/2017/12/04/yuval_noah_harari_homo_deus_sapiens_konyv_orban_viktor_kedvenc_konyve/):
„A fikció nem rossz dolog. Sőt, létfontosságú. A közösség által elfogadott fikciók nélkül, amelyek olyan dolgokról szólnak, mint a pénz, az államok vagy a vállalatok, egyetlen összetett emberi társadalom sem volna képes működni. Nem lehet úgy focizni, ha nem fogadja el mindenki ugyanazokat a kitalált szabályokat, és a piac vagy a bíróság előnyeit sem élvezhetjük közös, kitalált történetek nélkül” –
Korábban már egy hozzászólásomban megadtam egy blog írásom linkjét, ami éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az értelmezési hatalom meghirdette az új közgazdasági paradigmát (tehát a CTT-ben ne is keressünk már ilyet, mert az paradigma létezik, és meg is hirdették a tudóknak egy bensőséges találkozáskor)
A fentihez remélem érdemes elolvasni a megemlített rövid írásomat. Linkje:
https://tamkarum.blog.hu/2019/09/19/davos_az_uj_globalis_doktrina
Barátsággal
Szilvia
----------------------------------
From: István Héjjas [mailto:hejjas224@gmail.com]
Sent: Tuesday, October 22, 2019 1:23 PM
To: Rockenbauer Antal
Cc: filozófiai Társalgó; István Gubek; Fáy Árpád; Juhos Laszlo; Bokor Levente; Somogyi Ferenc; Bánhidi András; Szegő Szilvia; Szegő Andrea; Bacsó Anna; Szabó Erik; spectato1-gmail; Dr. Járosi Márton; Pálos László
Subject: Re: Lemaradt az írás befejező része: Klímakérdés a nagypolitika erőterében
Kedves Antal,
Abszolút igazad van!
Üdv. H. Pista
-------------------------------------
ezt írta (időpont: 2019. okt. 22., K, 11:14):
Kedves István!
Lehet, hogy tényleg nem a CO2 a főveszély, de a pénz irányát nem a szakma
dönti el, hanem a monopóliumi és politikai érdekek.
Üdv. Antal
---------------------------
> Kedves Antal,
> Azt írod, hogy erősödni fog a klímaszkeptikus irányzat.
> Ez azonban mindössze azt jelentheti, hogy az ártalmatlan széndioxid elleni
> szélmalomharc helyett a valódi környezetszennyezési problémák megoldására
> lehetne fordítani az adófizetők pénzéből azt a több ezer milliárd dollárt,
> amit most a "klímavédelemre" akarnak elpazarolni.
> Üdv. H. Pista
>
>
> Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
>
>
>
> ezt írta (időpont: 2019. okt. 22., K,
> 10:46):
>
>> Klímakérdés a nagypolitika erőterében
>>
>> Jó lenne, ha a szakmai kompetencia, vagy etikai szempontok játszanának
>> főszerepet a klímahelyzet körül dúló vitákban, de sajnos nem ez a
>> helyzet.
>> Valójában a kemény gazdasági és politikai érdekek állnak a viták mögött.
>> Talán érdemes azt is végiggondolni, hogy milyen politikai és gazdasági
>> érdekek húzódnak meg a háttérben.
>>
>> A huszadik század végén az olaj-és műanyagipar gigászai uralták a
>> világgazdaságot nagymennyiségű szennyezéssel borítva el levegőt, a
>> földeket és a vizeket. A huszonegyedik században már változás történt,
>> mindinkább erőre kaptak az informatikai vállalatok. Az új irányzat
>> előretörését segítette elő a klímakérdés előtérbe állítása szégyenpadra
>> küldve a kőolajipar óriási szennyezést okozó vállalatait. A klímavédelem
>> mozgató ereje ezért nem a Föld és a jövő sorsáért való aggódás volt,
>> hanem
>> a nyers gazdasági érdek. Az csak szerencse, hogy véletlenül ez felhívta
>> a
>> figyelmet reális veszélyekre is.
>>
>> A politikai vonulatban a világhatalom megszerzése a döntő láncszem. A
>> huszadik század emelkedő nagyhatalma az Egyesült Államok lett, a század
>> második felében dominanciája határozta meg a tudomány és a gazdaság
>> sorsát
>> is. A huszonegyedik században új szereplő lépet fel a világhatalom
>> megszerzése érdekében: Kína. Először az olcsó és fegyelmezett,
>> nagytömegű
>> munkaerőre támaszkodva kezdte meg a felzárkózást, de ez a törekvés
>> óriási
>> áldozatokkal járt. A környezetszennyezés hihetetlen mértékűre nőtt fel.
>> Az
>> USA a technológiai előny birtokában még biztosította a vezető szerepet,
>> és
>> támaszkodhatott környezetvédelmi taktikára is, míg Kína számára az
>> olajforrások szűkössége akadályozta a további előrehaladást. Kína
>> azonban
>> lépést váltott, fokról-fokra az informatika terén előnyre tett szert, és
>> drasztikus környezetvédelmi intézkedéseket is hozott. Példa rá, hogy
>> talán
>> az első volt, ahol betiltották az utakon száguldó motorokat, ha nem
>> elektromos meghajtással rendelkeztek, és nagy lépéseket tett az
>> elektromos
>> járművek kifejlesztése terén. Erre jött az USA reakciója, amikor
>> visszalépés történt a klasszikus energiafaló ipar felé és ennek
>> ideológia
>> támasza lett a klímaszkeptikus nézetek erősödése, ami arra vezetett,
>> hogy
>> ma már az egyes számú politikai bábfigura is ezt az álláspontot
>> képviseli.
>> És mit tesz eközben a lemaradó Európa? Itt még a régi lemez járja, ami
>> érthető is, hiszen nem dúskál a kontinens olaj- és gázforrásokban, amit
>> a
>> Brexit csak tovább fokoz. Véletlenül (?) épp azok az országok nem léptek
>> be, vagy lépnek ki az EU közösségből, amelyek jelentős saját
>> energiaforrásokkal rendelkeznek. Elképzelhető, sőt valószínű, hogy
>> Európában is erősödni fog a klímaszkeptikus irányzat, több támogatást és
>> médiafigyelmet fog kapni, de nem vagyok abban biztos, hogy ennek a Föld
>> jövője lesz a nyertese.
>>
>> > T. Klímavitatkozók,
>> >
>> > Alaposan tanulmányoztam Miskolczi Ferenc elméletét, lehetőségem volt
>> több
>> > személyes konzultációra is.
>> >
>> > Miskolczi számos publikációját pdf formátumban meg lehet találni az
>> > Interneten.
>> >
>> > Két – szerintem – legfontosabb publikációja itt olvasható:
>> >
>> > *
>> http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2017/03/17_DES_Vol2_2014-1.pdf
>> > > http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2017/03/17_DES_Vol2_2014-1.pdf
>> >*
>> >
>> > *
>> http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2018/06/Miskolczi-2018-Energetika-1.pdf
>> > > http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2018/06/Miskolczi-2018-Energetika-1.pdf
>> >*
>> >
>> > Miskolczi professzor jelenleg ír egy magyar nyelvű könyvet az
>> elméletéről.
>> >
>> > Becslésem szerint a könyv készültségi foka jelenleg 80% körül lehet.
>> >
>> > Az elkészült fejezeteket megkaptam elolvasásra.
>> >
>> > Az említett publikációkat is figyelembe véve, a kéziratot
>> kijegyzeteltem,
>> > és a jegyzetek alapján készítettem egy képletek nélküli 6 oldalas
>> szöveges
>> > ismertetőt, amelyhez csatolva van egy 1 oldalas irodalomjegyzék, és
>> egy 4
>> > oldalas függelék, néhány diagrammal és ábrával azok számára, aki
>> > érdeklődnek a részletek iránt.
>> >
>> > Az ismertetésem itt olvasható:
>> >
>> > *
>> http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2019/02/A-v%C3%ADzg%C5%91z-szerepe-az-%C3%A9ghajlat-szab%C3%A1lyoz%C3%A1s%C3%A1ban.pdf
>> > > http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2019/02/A-v%C3%ADzg%C5%91z-szerepe-az-%C3%A9ghajlat-szab%C3%A1lyoz%C3%A1s%C3%A1ban.pdf
>> >*
>> >
>> > Ebben írtam egy rövid kritikai részt is a NASA hivatalos modellről, az
>> > alábbiakban idézem:
>> >
>> >
>> >
>> > „A NASA modelljében fellelhető hibáknak számos oka van. Egyrészt olyan
>> > adatbázist használtak, amely csak a globális átlagos infravörös
>> fluxusok
>> > durva becslésére alkalmas. Másrészt figyelmen kívül hagyták azt a
>> tényt,
>> > hogy a felhőtlen felszínről az atmoszférán áthatoló sugárzás nem
>> független
>> > a felszín sugárzási hőmérsékletétől. Ráadásul a modellben minél kisebb
>> a
>> > vízgőz tartalom, annál nagyobb az optikai vastagság, vagyis a levegő
>> annál
>> > több sugárzást nyel el, ami nyilvánvalóan ellenkezik a fizika
>> > törvényeivel.
>> > Ráadásul a NASA olyan átlagos globális nedvesség tartalommal számol,
>> amely
>> > fele akkora, mint a valóságban.
>> >
>> > Mindezek eredményeként a NASA azt az eredményt hozta ki, hogy a bolygó
>> > négyzetméterenként 0,6 wattal több sugárzást nyel el, mint amennyit
>> > kisugároz, és az így felhalmozódó többlet energia folyamatosan
>> elnyelődik
>> > a
>> > világóceánokban. Az ilyen számítások komolytalanságára jellemző, hogy
>> ha
>> > figyelembe vesszük az egyes számítási lépések pontosságát, akkor a
>> > feltételezett 0,6 Watt/m2 többlet pontatlansága négyzetméterenként
>> +/–17
>> > Watt. Ehhez már különösebb kommentár nem is szükséges.
>> >
>> > Ezen túlmenően a NASA hipotézise azért is megalapozatlan, mert nem
>> veszi
>> > figyelembe sem a levegő nedvességtartalmának folyamatos halmazállapot
>> > változásait, és azt sem, hogy a felszín csaknem kétharmad része felett
>> > állandóan felhőtakaró van, ami jelentős mértékben leárnyékolja a
>> felszínt
>> > a
>> > napsugárzástól.
>> >
>> > A logikai ellentmondások elkerülése érdekében a klíma-modellezők
>> > feltételeznek egy vízgőztartalommal kapcsolatos pozitív
>> visszacsatolást,
>> > amely szerint a hőmérséklet növekedése megnöveli a légkör vízgőz
>> > tartalmát,
>> > ami további melegedést eredményez. Ez azonban csupán az ezer sebből
>> vérző
>> > hivatalos klímaelmélet megalapozatlan kozmetikázása, és ellenkezik
>> minden
>> > ismert fizikai törvénnyel.
>> >
>> > Ellentétben a NASA számításaival, a számítások és a mérések
>> egyértelműen
>> > mutatják, hogy a légkör termikus és sugárzási egyensúlyban van, és
>> bármely
>> > zavaró hatás fellépése esetén ez az egyensúly rövid időn belül
>> helyreáll,
>> > ami a hidrológiai ciklus gyors reagáló képességének köszönhető.
>> >
>> > Az viszont más kérdés, hogy ez a kifejezetten kaotikus dinamikus
>> rendszer
>> > a
>> > lokális és regionális klímákból hogyan keveri ki a globális átlagos
>> > légkört. Ez utóbbi modellezése az időben és térben véletlenszerűen
>> változó
>> > felhőzet, nedvességtartalom és széljárások miatt determinisztikus
>> > klímamodellekkel nem írható le. Nem lehet ezért lokális időjárási
>> > anomáliákból az egész bolygó éghajlatára vonatkozó messzemenő
>> > következtetéseket levonni.”
>> >
>> >
>> >
>> > Miskolczi elméletével – annak alaposabb tanulmányozása, valamint
>> számos
>> > konkrét mérési adat alapján – a magam részéről maximálisan egyet
>> értek.
>> >
>> >
>> >
>> > Üdv. H. István
>> >
>> > > >
>>
>>
>>
>
|
|
Dátum: 2019. October 22. Tuesday, 19:39 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
