| EMLÉKEZTETŐ Törőcsik Zsolt szerkesztő úr |
|
 Tisztelt Szerkesztő úr!
A Kossuth adón sugárzott több műsor szerkesztősége beszámolt a V4 államfők találkozójáról, amelyhez csatlakozott az osztrák kancellár, Kurz úr.
A találkozott követően sorra került sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta, hogy az atomenergia békés felhasználását illetően a mi felfogásunk eltér az osztrák felfogástól.
A villamos energiatermelést illeti nem csak a magenergia felhasználása kérdésében tér el a két ország véleménye, hanem a vízenergia felhasználása kérdéskörében is.
Ausztria, osztrákok zöldek sem ellenzik a víz energia felhasználását, mint a rendszerváltozás óta a Duna – Kör emlőin szocializálódott hazai zöldek.
Nagymaros felépítésére felvett osztrák hitelt ugyanúgy lenyúlták, mint a 4-es metró pénzét!
A 4-es metró beruházásából lopók, csirke tolvajok a Nagymaros felépítésére felvett osztrák hitel lenyúlóihoz képest.
Az osztrákok népszavazással döntöttek a Nagymarosra tervezett vízlépcső felépítéséről.
A média a bécsi népszavazás tényét a magyar közvélemény előtt elhallgatta!
Bécsben 1991-ben népszavazásra került sor.
A bécsi polgármester két kérdés eldöntésében hívta urnák elé a város lakóit:
1. Megtartásra kerüljön-e 1996-ban Budapesttel közösen tervezett EXPO?
2. Épüljön-e Bécs alatt, Freudenaunál, Ausztria legnagyobb Nemzeti parkja bejárataként vízerőmű.
Az első kérdésre a bécsiek elutasító választ adtak, míg 73 százalékos arányban a vízlépcső megépítését megszavazták.
A magyar közvélemény nem értesült arról, hogy Bécs környékén tervezett és a felépült erőmű teljesen hasonló a mi Nagymarosra tervezett és félig elkészült, majd visszabontott vízlépcsőnkkel, és azzal sem, hogy freudanaui vízlépcsőbe az osztrák cégektől Nagymarosra megrendelt, Magyarország által kifizetett gépek épültek be.
És arról sem, hogy az osztrákok a freudenaui vízlépcsőt EU segélyből építették fel.
Az Országgyűlés 1991. május 29-én sorra került ülésén az EXPO kérdésében megszólalt Antall József miniszterelnök.
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: „Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem volt szándékomban most felszólalni, és nem kell megijedni, nem is fogok hosszabban szólni. A világkiállítás mellett elmondták az érveket, ellenérveket. Rózsaszín képet senki nem festett, az óriási erőfeszítést, óriási cselekvési összefogást igényel, hogy meg tudjuk teremteni, ha sor kerül a világkiállítás megrendezésére.
Én nem többet kérek, csak azt, hogy ezt fontolják meg, amikor a részletes vita elkezdődik, és ezt a kérdést meg kell olyan szintig oldani, hogy a Kormány állást tudjon foglalni, és felelősséggel képviselhesse az országot. Utána nem lesz miről vitatkozni.
Köszönöm.”
Az Antal kormány felismerte a Duna hajózhatóságának fontosságát. Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”
Az Antall kormány a programjához nem kapott politikai támogatást, a kormánypártok és az ellenzék egyaránt a Duna – Kör javaslatát támogatta. A Duna -Kör 1992-ben a Duna – Majna Rajna csatornának nem tulajdonított fontosságot. A Duna –Kör álláspontja 1992-ben a következő: „Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „
Szerkesztő úr figyelmébe ajánlom Miniszterelnök úrnak küldött levelemet:
Orbán Viktor úr
miniszterelnök
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Emlékeztetek Miniszterelnök úr ígéretére.
2018. december hónapban az Országház félemeletén történt találkozásunk során Miniszterelnök úr megígérte, hogy a Duna hazai szakaszának a hajózhatósága ügyének utána néz.
„Készen állunk egy új Közép-Európa felépítésére. Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát” (Orbán Viktor miniszterelnök Temesvár)
Széchenyi István mondta:
„Die Donau soll das Tor, die fremde Lander sein!”
„A Duna legyen kapu idegen országok felé!”
Szerencsésebb sorsú nemzetek már nem tartják számon, hogy volt idő, mikor a magyarok is beletartoztak az európai hajós nemzetek népes családjába, - gróf Széchenyi Ödön merész hajó útjáról valamikor fél Európa lelkendezett.
A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.
Putyin elnök úr Budapesten a folyami hajózás fontosságát hangsúlyozta. ( Hozzá teszem a paksi bővítés reaktor tartályai szállítása okán)
A csehek, Masaryk, 1914-ben felismerte a független cseh állam létrehozásának az útjában Csehország tengeri kijáratának a kérdése áll. Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Szimpátiával és jóakarattal követjük a Fidesz vezette Magyarország azon törekvéseit, hogy megpróbáljon a Brüsszelből diktált klímaőrülettel az adott keretek között szembeszállni.
Mivel az egész klímahisztéria fizikai-kémiai alapjai a média hírverésével ellentétben egyáltalán nem bizonyítottak, sőt, több mint kétségesek, helyes, ha Magyarország, amennyire csak lehet, nem vesz részt gazdaságunk leépítésében az ún. karbonsemlegesség ürügyén.
Ilyen értelemben fogjuk fel miniszterelnök úr szavait:
"Magyarország egyetért az EU klímacéljaival, de ez nem járhat áremelkedéssel. A teljes karbonsemlesség elérése 2050-re szinte vállalhatatlan terheket jelentene, ezért ennek költségeihez az uniónak hozzá kell járulnia." (Orbán Viktor)
Az Európai Tanács 2012. december 12- határozatai között a következőket olvassuk:
"In the light of the latest available science and of the need to step up global climate action, the European Council endorses the objective of achieving a climate-neutral EU by 2050, in line with the objectives of the Paris Agreement. One Member State, at this stage, cannot commit to implement this objective as far as it is concerned, and the European Council will come back to this in June 2020."
"Egy tagállam ebben a szakaszban nem vállalhatja el a célkitűzés megvalósítását, és az Európai Tanács erre 2020 júniusában tér vissza." (European Council meeting (12 December 2019)
Ez az egy tagállam Lengyelország. Magyarul, ha Magyarország nemet mondott volna, akkor most az lenne a papírban, hogy két tagállam.
Tisztelt Miniszterelnök úr!
Tisztában vagyunk vele, hogy Magyarország helyzete ebben a szituációban valamivel nehezebb, mint Lengyelországé. Lengyelországban úgy a kormánypárt, mint az ellenzék elsősorban lengyel. Ezért nem lehet őket egymás ellen kijátszani. (Pl: "Ha nem írjátok alá, mindent megteszünk azért, hogy a másik oldal kerüljön hatalomra.") Nálunk a balos ellenzéknek ismeretlenek ilyen fogalmak, mint haza, munkások munkahelyeinek megőrzése, nyugdíjasok, közbiztonság, stb. Ezért aztán, ha a Fideszben volna is szándék tisztességes, a haza érdekeit szem előtt tartó politikát folytatni, mindig ott a revolver, hogy "mást is hatalomra segíthetünk".
Tisztelt Miniszterelnök úr!
A helyzeten az segítene, ha a KORMÁNY gondoskodna róla, hogy az állami és a Fideszhez közel álló médiákban több megszólalási lehetőséget kapnának azok a szakemberek, természettudósok, akik ismerői a szakterületnek, és egyszerű módon el tudják magyarázni, miért nem okozhat a CO2 koncentráció-növekedés átlaghőmérséklet emelkedést.
Tudjuk, hogy evvel igen súlyos nemzetközi érdekeket sértenénk meg. De vannak határszituációk, amikor mérlegre kell tenni: A haza a fontos, vagy ezeknek a nemzetközi érdekcsoportoknak szándékai.
Budapest, 2019. december 15.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
|
|
Dátum: 2020. January 19. Sunday, 14:48 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
