| A természet nagyon bonyolultan működik |
|
 Minden tapasztalható jelenség mögött egymással kölcsönhatásban álló tényezők egymásba fonódó hálózata keresendő, a kölcsönhatási hálózatok bonyolult rendszerének feltárása, modellezése pedig igen nagy kihívást jelent a tudósoknak.
Példa:
Amerikai tudósok az 1970-es években kidolgoztak egy szoftvert, amelytől azt remélték, hogy lehetővé teszi egy adott térségben a várható időjárás viszonylag pontos 10 napos előre jelzését.
A modellben több százezer paraméter kölcsönhatásait vették figyelembe. Az akkori számítógépek nagyon lassúak voltak, a program lefuttatása több napot vett igénybe. Biztonság kedvéért két eltérő gyártmányú számítógépen futtatták egyszerre a programot. A két prognózis között azonban hatalmas eltérés mutatkozott. Pedig a két gépen ugyanaz a program futott, és mind a két gép 10–14 pontossággal végezte a számításokat. Csak az volt a különbség, hogy a matematikai műveletek eredményében a túlcsorduló számjegyeket az egyik gép lefelé, míg a másik felfelé kerekítette. A valóságban bekövetkezett tényeleges időjárás pedig gyökeresen eltért mind a két prognózistól.
A káoszelmélet szerint, kaotikus viselkedésű rendszer esetén bármilyen csekély kezdeti eltérés lavinaszerűen felerősödő hatalmas eltérést válthat ki.
Márpedig a Föld-légkör rendszer kaotikus rendszer.
A klímatudósok mégis azt állítják, hogy létezik olyan kaotikus jelenség, mégpedig az éghajlat, amelyet egyetlen tényező vezérel, mégpedig az antropogén széndioxid emisszió, ezért könnyű kiszámítani a klíma várható alakulását, akár egy évszázadra előre.
Így azután a világ vezető politikusai nemzetközi egyezményeket kötnek, hogy milyen legyen 100 év múlva az éghajlat.
Olyan ez, mintha egyezményeket kötnénk arról, hogy az évszázad végéig a nemzetközi pénzpiacon a tőzsdei árfolyamok nem emelkedhetnek 10 százaléknál nagyobb mértékben.
Lehetséges?
Nem, mert a nemzetközi pénzpiac szintén kaotikus rendszer.
Csakhogy a Föld-légkör rendszer még a pénzpiacnál is legalább milliószor bonyolultabb kaotikus rendszer
A klímatudósok szerint mégis vissza lehet vezetni a változását egyetlen tényezőre, mégpedig a széndioxidra.
Eszerint nem számít, hogy közben a Nap sugárzási intenzitása ciklikusan változik, az sem számít, hogy a Föld keringési pályája is állandóan változik, az sem számít, hogy az óceánok alatt a földkéreg törésvonalai mentén több száz működő vulkán pumpálja bele folyamatosan a széndioxidot a tengervízbe, és még az sem számít, hogy időnként teljesen váratlanul hatalmas intenzitású kozmikus sugár impulzusok találják el a bolygót.
Egyetlen tényező számít, ez pedig az önmagában ártalmatlan széndioxid (amely egyébként a sör, a pezsgő, és a coca-cola egyik fontos komponense, továbbá, nem utolsó sorban, a növények legfontosabb tápláléka).
A tudomány soha nem véglegesen lezárt nézet rendszer, hanem folyamatosan változó, fejlődő ismeret anyag, amelyben bármikor felmerülhetnek korábban nem ismert tények, megfigyelések, amelyek hatására újra meg újra felül kell vizsgálni a korábbi elméletek megalapozottságát.
Amikor a klímahívők kijelentik, hogy birtokukban van a kérdéssel kapcsolatban a végső igazság, amely örök érvényű, és azon már soha többet nem lehet változtatni, akkor ettől kezdve ez már nem tudomány, hanem dogmatikus vallás, amely feljogosítja a híveit a "szkeptikus" eretnekek üldözésére.
1880 körül a francia parlamentben egy képviselő csoport azt indítványozta, hogy meg kell szüntetni a szabadalmi hivatalt, mert további találmányi bejelentésekre már nem kell számítani, hiszen már minden fel van találva, ami egyáltalán feltalálható.
Hasonló a hozzáállásuk a fanatikus klíma hívőknek. Szerintük a klímatudomány véglegesen lezárt tudományos kérdés, hiszen a birtokukban van a végső megoldás, és azt már soha többé nem lehet módosítani.
Mivel pedig ezt a koncepciót az EU politikai vezetése határozottan támogatja, ezért a klíma kérdésben gyakorlatilag sajtócenzúra van, nagy nyilvánosság előtt ellenvéleményt kifejteni tilos, mert ellenkezik a „politikailag korrekt” beszéd követelményeivel.
Fel kell vetni a kérdést, hogy a hivatalos klímatudomány tekinthető-e egyáltalán tudománynak, mint ahogy fel kell vetni azt a kérdést is, tekinthető-e tudománynak például a gender elmélet, a tudományos szocializmus, a fogyasztói társadalom közgazdasági elmélete, és még sorolhatnánk a neoliberális szép új világ számos „tudományait”.
dr. Héjjas István
|
|
Dátum: 2020. March 14. Saturday, 11:40 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
