| Dr. Héjjas István: Széndioxid |
|
 T. Címzettek,
A továbbiakban nem szeretnék beleavatkozni a Hetesi úrral folyó vitába, a cikkem tavaly augusztusi leadása és többszöri átdolgozása során már éppen elég ütközésem volt, ezért ezt a levelemet nem kívánom a folyóirat szerkesztőihez eljuttatni, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet a széndioxidhoz kapcsolódó egyéb csúsztatásokra.
Tudjuk, hogy a terméshozam fokozása érdekében egyre több mezőgazdasági vállalkozó használ az üvegházas növénytermesztésben mesterséges fényforrást, széndioxid és pára dúsító berendezéseket, mivel így 50-60 % termés növekedést is el lehet érni. További részletek:
https://babylon-grow.eu/szen-dioxid-co2-i-44.html
http://klimaszkeptikusok.hu/?p=1728
http://nofi.mkk.szie.hu/sites/default/files/files/novenyokologia_2016_0.pdf
A legtöbb üvegházi növény esetén a maximális hozam 30 C hőmérséklet, páradús levegő, és háromszoros CO2 tartalom, azaz 3*400 = 1200 ppm körül várható.
Minél magasabb a hőmérséklet és a CO2 szint, a növény annál több vizet igényel.
Gyakran nézek tudományos ismeretterjesztő műsorokat különféle TV csatornákon.
Már nem emlékszem, melyik csatornán ment a közelmúltban egy ismeretterjesztő műsor, ahol a tudós előadó bemutatta, hogyan termeltek rizst, kísérleti célból, szabályozható klímájú konténerekben, amelyekben be lehetett állítani a CO2 szintet és a hőmérsékletet.
Be is mutatták az eredményt, amely szerint, ha növelik a hőmérsékletet, és a CO2 szintet, a növények kiszáradnak, kevesebb lesz a termés, és rosszabb minőségű.
Meg is mondták a hőmérsékleti és CO2 adatokat, de azt nem mondták meg, hogy mekkora volt a talaj és a levegő nedvesség tartalma.
Gyanítható, hogy hagyták kiszáradni a növényeket.
Sajnos a tudomány olyan mértékben prostituálódott, hogy jó nevű tudósok is a nevüket adják tudománytalan szélhámosságokhoz.
Ezek alapján az is gyanítható, hogy a forrásműként használt tudományos publikációk és közzétett mérési-kísérleti adatok jelentős része manipulációk áldozata lehet.
Mérnök vagyok, nem fizikus.
Terveztem, fejlesztettem, konstruáltam villamos automatika berendezéseket, lézeres optikai műszereket, és a kérdés mindig Így hangzott:
Vajon a műszaki eszköz ipari körülmények között működik-e megfelelően?
Ha a válasz az volt: IGEN, senki nem kérdezte, hogy milyen szakirodalmat használtam.
Ha a válasz olykor negatívnak sikerült (kisebb kudarcok mindig vannak), akkor sem kérdeztek ilyesmit, csak megkértek, hogy hozzam rendbe amit elrontottam.
Sajnos a légkörfizika tudománya nem ilyen.
Itt a hivatalosan elismert tudományos publikációk döntik el, hogy mi igaz és mi nem.
Ha pedig a tapasztalatok és a mérési adatok ellenkeznek a hivatalosan elismert tudományos publikációkban leírtakkal, akkor megtiltják azok közzétételét.
Gyakran teszik fel a kérdést, van-e nálunk sajtószabadság.
Sajnos nincs, de az EU-ban sincs, és Amerikában sincs.
Akik a médiát uralják, eldönthetik, hogy mi a tudományos igazság.
Kivételt képeznek a mérnöki tudományok, ahol csak azt a kérdést lehet feltenni, hogy működik-e rendeltetés szerűen vagy nem.
Ha egy híd leszakad, a tervezője nem hivatkozhat semmiféle „hiteles” szakirodalomra.
Ha a klímatudomány is így működne, a klímatudósok nagy részét beborítanák a leszakadt roncsok.
Üdv. H. Pista
|
|
Dátum: 2020. May 01. Friday, 10:51 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
