| Magyarország a kihasználatlan lehetőségek országa + |
|
 A "Magyarország a kihasználatlan lehetőségek országa. "Abszurdisztán", 30 éve, Antall Józseftől napjainkig a Duna Kör árnyékában: Dunaszaurusz, Tiszaszaurusz, Drávaszaurusz!" c. írásomhoz (lásd: http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1836 ) érkezett 2 lényeges észrevétel, ill. kiegészítés, amelyek a Tiszát, és a Tisza-tavat érintik.
Szerzőik:
1. Dr. Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ny. igazgatója, aki megtisztelt azzal, hogy - mint a téma jó ismerője, részben irányítója, és alakítója, majd napjainkig - "karanténban" is - aktív figyelemmel kísérője - értékes információkkal egészítette ki írásomat, amelyek mások számára is hasznosak lehetnek!
Mindketten részt vettek 2010.11.09-én, a Budapesti Műszaki Egyetem Dísztermében - Dr. Mosonyi Emil akadémikus, a vízépítés nemzetközi hírű professzora 100. születésnapja alkalmából tartott Emlékülésen, majd a BME szoborparkjában rendezett szoboravatásán is. (lásd: mellékelt fényképfelvételeim)
2. Fejér László - többek között - a 2013-ban megjelent "Szolnok és a Közép-Tisza-vidék vízügyi múltja IV. (1975-2010)" c. Vízügyi Történeti Füzetek c. sorozat szerkesztője, ill. a "Rendszerváltozás utáni kérdőjelek a Tisza-tó körül" c. fejezet szerzője.
1. Kedves Lászlók (Dr. Nagy István üzenete)
Mivel 1976-2004 között felelős voltam a kiskörei létesítmények üzemeltetéséért és fejlesztéséért, volt kellő információm a létesítménnyel kapcsolatos vitákról, a tényleges helyzetről.
Két témára térnék ki. Az 1976-os belvíz után, amely az utóbbi 50 év második legnagyobb belvize volt, a TSZ-ek kezdeményezésére indult el a belvizes vita. A vitát az orosz szakértők zárták le, mivel nem találtak megoldandó problémát. Abádszalóki TSZ az orosz szakértők látogatása előtt, lajt kocsiból töltötte fel a talajvíz kutakat, szerencsére munkatársaim ezt észlelték. Tiszaszőlősön olyan mély területet mutattak problémásnak , amelynek a neve „Sulymos lapos”. A találkozót követő vendéglátás után a TSZ elnöke átfogta a vállamat és Jurcsek Viktor vállát és a következőket mondta: „Fiúk! Nincs veletek semmi bajom, de valamit másra is kell kenni”. Az FVM Abádszalókon talajvízszint vizsgáló modelltelepet létesített, amit a Karcagi Kutató üzemeltetett. Mivel nem tudtak ellenünk semmit felmutatni pár év múlva kiosztották a területet üdülő telkeknek.
A megépített és szigorú feltételek és ellenőrzés mellett működő szivárgó csatorna rendszer közel ötven éve jól látja el feladatát. Mellette lévő területek, hazánk egyetlen szabályozott talajvízszint tartással rendelkező térsége.
Egyetlen pert sem veszítettem a Kiskörei létesítményekkel kapcsolatosan.
Hordalékról: A tározó üzembe helyezésekor Dévai György ökológus professzor nyilatkozatában prognosztizálta, hogy 30 év múlva a tározó tönkremegy, feltöltődik, elmocsarasodik. A harminc éves évfordulón közösen állapítottuk meg, hogy a jóslat nem teljesült.
Miért nem? A fokokból kiinduló öblítő csatornákon lezáró műtárgyakat építettünk. Árhullámok esetén ezeket lezárják, így a hordalékos víz az övzátonyok között folytak át a tározón. Elértem, hogy finanszírozták a hullámverés elleni védelem megerősítését, amely lehetővé tett 40 cm-es vízszint emelést. Ebből 30 cm-t beépítettünk az üzemrendbe, 10 cm –t rendkívüli helyzetre tartalékoltunk. Nekem két alkalommal kellett kihasználnom az 10 cm-es emelési lehetőséget, mára üzemrend szerűen alkalmazzák-
MIÉRT?
Dóra Tibor elmondta, hogy ők 400000 m3 éves feliszapolódással számoltak, ami kb. 0,5 cm-es évi átlagos feltöltődést jelent. Ez a ténylegeshez közel áll, az utóbbi mérések eredményét nem volt módomban megismerni, mert az adatot titkosan kezelik. (???) .A művet úgy tervezték, hogy a jelenlegi szintnél valamivel több mint egy méterrel magasabb vízszint tartható, Csongrád megépülése után további 70 cm-rel emelhető a vízszint.
Tehát van feltöltődés, de van megoldás is. Sajnos arról nincs tudomásom arról, hogy a Tisza-tó jövőjével érdemben foglalkoznának.
Üdvözlettel:
dr Nagy István
2. Fejér László üzenete:
Kedves Laci!
Küldeményedet köszönettel megkaptam. Egyetlen apró észrevételem van: bizony-bizony a Tisza-tó is a bírálatok kereszttüzébe került a rendszerváltás idején. Nagyon kurta történetét ennek megírtam A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013) c. könyvemben, a Rendszerváltozás utáni kérdőjelek a Tisza-tó körül c. fejezetben. Az egész könyv is olvasható a hungaricana.hu honlapon, a Vízügyi szakirodalom fejléc alatt. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_069b/?pg=53&layout=s&query=Balogh)
De, hogy ne kelljen sokat keresgélned, mellékelem a fejezet első oldalát!
Üdv: Laci
|
|
Dátum: 2020. May 05. Tuesday, 18:57 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 1
Szavazat: 1
|
|
| |
|
|
|
|
