| Az Országgyűlés elfogadta az öntözési törvényt |
|
 Az Országgyűlés által elfogadott 1937. évi XX. törvény olyan öntözőcsatornákat építését határozta meg, amelyből a gazdák általában vízemelés nélkül vezethették az öntözendő területekre a vizet, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsátotta a Törvényhozó 1937-ben a gazdák rendelkezésére.
A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését.
A rendszerváltás óta a duzzasztás szitokszó. A rendszerváltók törvénybe hoztak arról, hogy duzzasztás ökológia agresszió a természettel.
A törvény hatályát a FIDESZ-KDNP 2011. február hóban politika határozattal erősítette meg.
Az aszály ellenében legjobb ellenszer az öntözés.
Több olyan csatorna van, amelynek a karbantartására, tisztítására utoljára a rákosi rendszer idején került sor.
A reális zöldek javaslata öntözés törvényről elfogadásáról 2003-ban:
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
telefon/fax: 2-759-851
Közlemény
A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, 2003. augusztus 4-én az aszálykárok mérsékléséről született kormányzati intézkedéseket tekinti át és vitatja meg. A bizottság ülése apropóján a Reális Zöldek Klub, a mezőgazdasági termelés biztonságának a fokozása, a termesztés időjárástól való függetlenítése céljából Öntözési Törvény megalkotását és elfogadását javasolja a Magyar Országgyűlésnek.
Jogszabályban javasoljuk rögzíteni, hogy öntözőcsatornákat kell építeni, a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássa az állam a gazdák rendelkezésére.
Az állami feladatok egységes ellátására Öntöző Hivatalt célszerű felállítani és működtetni, mivel jelenleg az öntözéssel kapcsolatos állami feladatok ellátása az agrár és a zöld tárca szervezetében elaprózva, gyenge érdekérvényesítő képességgel létezik.
Hosszútávon az aszálypénzzel, a segélyekkel szemben az ország különböző területein az önözéses kultúra növelése az legjobb megoldás az aszálykárok enyhítésére.
Budapest, 2003. augusztus 3-án
„Horthy Miklós” vízlépcső, Dél –Alföld, illetve Körös-völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcső átadására Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében, 1942. október 15-én került sor.
Magyarországon a rendszerváltást követően a duzzasztás szitokszóvá vált.
A Vásárhelyi terv keretében a Tisza mentén hat szükségtározó épült.
A reális zöldek véleménye szerint, aki nem járt körbe a hat vésztározó közül legalább egyet, legjobban teszi, ha vízügyeink jogi, szakmai kérdésiről hallgat, legyen államelnök, miniszterelnök, vagy miniszterelnök jelölt, miniszter, politikus, alkotmánybíró, újságíró.
A reális zöldek nem rendelkeznek konkrét ismerettel, hogy a felsorolt hatalmasságok közül ki járt körbe egy szükségtározót a Tisza mentén.
Amiről tudnak a reális zöldek, Fazekas Sándor miniszter (2010-2018 közötti időszakban) azt hitte, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra, öntözés céljából vizet tárolnak.
MINDEN CSEPP VIZET MEG KELL TARTANUNK!
A Víz Világnapján, a reális zöldek a hazai vízgazdálkodás újragondolását javasolják!
A kifolyó vizek 95 % - a külföldről érkezik, a hazai csapadékot, párolgást és a felszíni és felszínalatti vizek felhasználását tekintve, valamint lefolyást figyelembe véve az ország területéről több víz távozik, mint külföldről érkezik. Minden csepp vizet a településeken és a mezőgazdaságban átgondoltan kell felhasználni.
A csapadékvíz hasznosítása több fejlett országban bevált gyakorlat. A tetőkről lefolyó és egyszerű szűréssel kezelt vizet a háztartásokban a nem ivóvízminőséget igénylő célokra WC öblítés, mosás, takarítás, kertlocsolásra használják fel, ivóvizet és energiát megtakarítva.
A reális zöldek öntözési törvény megalkotását és elfogadását javasolják és közvetlenül a kormány alá rendelt Öntözési Hivatal felállítását, hasonlóan, mint 1937-ben Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején a Tisza –völgy öntözéses gazdálkodásának fejlesztése érdekében megtörtént.
A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon a sivatagosodás megállítása, visszafordítása céljából a Duna- Tisza csatorna és a Csongrádi Vízlépcső terveit a legrövidebb idő alatt el kell készíteni, hogy a kész tervek alapján - mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi – az építés haladéktalanul megkezdhető legyen.
Le kell zárni Szlovákiával az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete szerint a vízlépcsőpert követő jogvitát.
A jogvita lezáratlan voltának a következménye, hogy a soros magyar EU elnökség idején elfogadott a Duna komplex hasznosítására vonatkozó javaslat, Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.
Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szintcsökkenés miatt, tovább sivatagosodik a Duna- Tisza közi Homokhátság, csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló ökológiai öntözés lehetősége, az alacsony vízállás akadályozza a hajózást, lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről.
Az Alföldön a felszín alatti készleteken alapuló ivóvízellátás kielégítése az ökológiai vízigények terhére történik.
Magyarországon a felszín alatti vizekben az arzén természetes eredetű koncentrációja magas, sok helyen, különösen a Dél-Alföldön túllépi az ivóvíz minőségének megengedett határértéket. Az ivóvízminőségének javításával kapcsolatos 2001-ben indított programot fel kell gyorsítani, mindenképpen indokolt az összes veszélyes szennyező forrás legkésőbb 2015-ig történő felszámolása.
Juhos László, Reális Zöldek klub elnöke
|
|
Dátum: 2020. May 13. Wednesday, 09:09 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
