| Sólyom László köztársasági elnök a legnépszerűbb |
|
  A Kádár rendszer propagandagépezetének csúcsra járatásakor sem fordult elő olyan agymosás oly fokú hatékonysággal amilyent, a rendszerváltást követően félgőzzel a média a Duna a vízlépcső ügyében produkált.
A nemzeti oldalon számtalanszor szóba kerül a kisiklott rendszerváltás, az elsikkasztott rendszerváltás, a meghamísított rendszerváltás.
A III. Köztársaság legnagyobb szerencsétlenségének a reális zöldek az imént említéssel okozati kapcsolatban a Duna – Kör és annak utódszervezetinek a Védegylet működését tartja. (Zöldike)
Ha a média és a törvényhozás tenné a dolgát a reális zöldek véleménye szerint a népszerűségi listán sokan ott sem volnának, köztük az önmagát zöld államfőnek tituláló Sólyom László.
Benyújtó: Reális Zöldek Klub, 1279 Budapest, Pf.:74.
Első benyújtás időpontja: 1999. január 5-én,
Módosítva benyújtva: 2002. május 28-án.
Beadvány tárgya: Áttekinteni a bős-nagymarosi vízerőmű-beruházással kapcsolatos rendezetlen kérdéseket: a 1992. évi XL. törvényt és a 26/1991.,28/1991.,69/1992.,9/1993.,17/1993.,20/1993.,29/1993.,57/1993.,25/1994. évi Országgyűlési határozatokat.
Tisztelt Házelnök Asszony!
A Reális Zöldek Klub képviseletében indítványozom a tárgyban jelzett törvény és országgyűlési határozatok áttekintését.
Az 1992. évi XL. törvény hatályon kívül helyezte a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a Gabcikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről Budapesten, 1977. évi szeptember hó 16. napján aláirt Szerződést kihirdető 1978. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Szerződés módosításáról Prágában, 1983. évi október hó 10. napján aláirt Jegyzőkönyvet kihirdető 1984. évi 6. törvényerejű rendeletet. (továbbiakban Szerződés )
A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-ei ítéletének 155. pontja szerint „ Tizennégy szavazattal egy ellenében megállapítja, hogy Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni, majd később 1989-ben teljesen leállítani a nagymarosi beruházás munkálatait és a bősi beruházás rá eső részét, amiért az 1977 szeptember 16-án aláirt Szerződésben és egyéb, ahhoz kapcsolódó dokumentumokban felelőséget vállalt.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 7. § (1) bekezdése szerint A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
Az Országgyűlés által, 1992 június 9-i ülésnapon elfogadott 1992. évi XL. törvény, a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét követően nincs összhangban a nemzetközi joggal.
A kilenc országgyűlési határozat a korlátozza a környezet-és vízügyi tárca mozgásterét, a szlovák féllel a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartása melletti megállapodás előkészítésében.
Budapest, 2002.május 28-án
|
|
Dátum: 2008. August 04. Monday, 07:39 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
