| Süli János meghallgatása a Fenntartható Fejlődés bizottságában 2020. október 13. |
|
 Süli János meghallgatása a Fenntartható Fejlődés bizottságában 2020. október 13-án.
(Az ülés teljes jegyzőkönyve a mellékletben érhető el.)
Elnök:Tisztelettel köszöntöm
Süli János miniszter urat és munkatársait, Kovács Pál államtitkár urat, Mittler István
kommunikációs igazgató urat és Rákóczi Péter kommunikációs főtanácsadó urat.
Tájékoztatom a bizottság tagjait, illetve a miniszter urat, hogy az előzetes
jelzésnek megfelelően a meghallgatás időkeretben történik. Először a miniszter úrnak
30 perc áll a rendelkezésére, hogy beszámoljon az elmúlt egy év alatt elvégzett
munkáról, majd a bizottság tagjai frakciónként legfeljebb 10 percben fogalmazhatják
meg a kérdéseiket, észrevételeiket, ezt követően a miniszter úrnak maximum 30 perc
áll majd a rendelkezésére, hogy a kérdésekre válaszoljon. Ha nem bizottsági tag
képviselő kér szót, arról a bizottságnak külön döntenie kell, és ebben az esetben
legfeljebb három kérdés feltevésére van lehetőség maximum háromperces
időkeretben. Ha szükséges lesz, akkor a vitában még egy rövid második kört is tartani
fogunk. És akkor át is adom a szót a miniszter úrnak, parancsoljon!
Süli János beszámolója
SÜLI JÁNOS, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és
üzembe helyezéséért felelős tárca nélkül miniszter:
Tisztelettel köszöntöm a
Fenntartható fejlődés bizottságának minden egyes megjelent képviselőjét, az elnök
asszonyt és a résztvevő érdeklődőket, vendégeket! Köszönjük a lehetőséget, hogy a
törvénynek is megfelelve beszámolónkat megtarthatjuk. Ezt korábbra ütemeztük, és
úgy ütemeztük, hogy szerettük volna, hogyha a bizottság Pakson ismételten megtekinti azt a munkát, amelyet végzünk, vagy mivel mindig felmerül a bátaapáti
hulladékelhelyezés hosszú távú kérdése is, akár Bátaapátiban is szívesen megtartottuk
volna ez a beszámolónkat. Ez a meghívás él, ha majd a pandémia, a járvány lehetővé
teszi, akkor szeretnénk is, hogyha a bizottság a tiszteletét tudná tenni, és akkor a
helyszínen tudnánk bemutatni mind az atomerőmű-építkezésnek a folyamatát, mind a
hulladékkezelésnek, a kis és közepes aktivitású hulladék kezelésének a státuszát, a
megvalósult, úgy gondoljuk, világszínvonalú lerakóját.
Ami az elmúlt időszakot illeti, tavaly július 2-án voltunk itt a bizottság előtt,
akkor ígéreteink voltak arra, hogy a módosított ütemterv szerint a közel 300 ezer oldal
műszaki tervet októberben át fogja adni részünkre az orosz fél. Ez határidőre
megtörtént, tehát az a tervcsomag, amely alapján az engedélyezéshez szükséges
elemzéseket, dokumentációt össze tudtuk állítani, az átadásra került, és akkor június
30-ával ebből a tervcsomagból előállítottuk azt az engedélykérelmet, amelyet az OAH
részére át is adtunk, ami azt jelenti, hogy június 30-ától 12+3 hónap ideje van az
Országos Atomenergia Hivatalnak arra, hogy a beérkező dokumentációt áttekintse,
megvizsgálja azokat a követelményeket, amelyeket a nukleáris biztonsági szabályzat
tartalmaz egy új erőmű építésére vonatkozóan, az uniós előírások teljesítését, és ehhez
ő még száz nemzetközi tagból, a NAÜ száz tagjából álló szakértői delegációt is fel fog
használni, fel fog kérni, hogy ennyivel is átfogóbb, alaposabb legyen a dokumentáció
áttekintése.
A dokumentáció mennyiségét illetően maga az engedélykérelem
tulajdonképpen 80 ezer oldal, de a beadott alátámasztó számítások indoklásokkal
együtt 283 ezer oldal terjedelműek. Ezt elektronikus úton adtuk át, ezzel is próbáltuk a
papírmunkát csökkenteni, illetve a környezetvédelmi célkitűzéseket is szem előtt
tartani, hisz ez egy tízemeletes ház magasságú dokumentációhalmaz lett volna, ha
kinyomtatjuk, vagy akár Budapesttől a Balatonig érő folyam lett volna, ha egymás mellé
rakjuk ezt a papírmennyiséget.
Ezzel párhuzamosan a nyáron, illetve a tavaszi ülésszak során kisebb vitát váltott
ki, hogy mi kezdeményeztünk egy jogszabály-módosítást, hogy a létesítési engedély
beadása mellett hadd történhessen meg a földmunkákra vonatkozó terv beadása és
annak az engedélyezése, hogy már a főépület engedélyének a kiadása előtt
elkezdhessük előkészíteni a résfalat, a talajmegerősítést és a jelentős mennyiségű föld
kitermelését, ami mennyiségileg egy 8 millió köbméter földet jelent, illetve az
időigényessége is jelentős, 18-26 hónap lehet az ennek a munkának az elvégzéséhez
szükséges idő, hisz itt arról van szó, hogy úgy kell a munkagödröt körülhatárolni egy
résfallal, hogy a mellette 500 méterre lévő 1-4. blokknál vízszintváltozást ne érjünk el,
amikor ezt a munkagödröt víztelenítjük. Ez egy fontos szempont, hisz az 1-4. blokk alatt
nincs talajmegerősítés, vízben gazdag kavicságyon áll az 1-4. blokk. Ha ott jelentős
vízszintváltozást idéznénk elő, akkor az beláthatatlan következményekkel járna, ezért
az maximális tervezési szempont, hogy 10 centinél nagyobb eltérést nem okozhatunk
az 1-4. blokk alatt. Az új blokk alatt a teljes talaj meg lesz erősítve, hiszen egy robusztus,
nagyon nehéz szerkezetű épület lesz, a kettős kupola súlya jelentősen terhelné a talajt,
ezért teljes alaplemez alatti talajmegerősítést hajtunk végre. Ezért ilyen időigényes a
munka. Annak a résfalnak pedig, amely ezt a munkagödröt körbeveszi, a vízzárás
feltételét kell biztosítani.
A jogszabály-módosítást elvégeztük, brüsszeli jóváhagyással rendelkezünk az
ügy kapcsán. Mostanában, az őszi időszakban várjuk, hogy az orosz fél az
engedélyezéshez kapcsolódó tervdokumentációt elkészítse, és majd az OAH-nak
átadva az engedélyt jövő év elején birtokba véve el tudjuk kezdeni a földkitermelést. Az
első réteg letermelése a talajvízszintig nem jelent problémát. A Duna vízszintje azt
határozza meg, hogy 5-6 méter mélységig mindenféle következmények nélkül
eljuthatunk, ott nem kell víztelenítést végrehajtani, de attól kezdve egy bonyolult, nagy
összetettségű munkát jelent. Ennek érdekében a szerződést is módosítani kellett, az
EPC-szerződést. A szerződésmódosítás szintén a brüsszeli Bizottság által jóváhagyott.
Minden módosítást jóvá kell hagyatnunk. Ez volt sorrendben az ötödik számú
módosításunk, számozás szerint a negyedik. A brüsszeli Bizottsággal jóváhagyattuk,
hogy bár ez a munka korábban a kettes fázisban volt ütemezve, hozhassuk előre az
egyes fázisba. A földmunkák engedélyezésével egyébként minden, a részünkről vállalt
kötelezettségnek eleget tettünk, az orosz féltől várjuk a végleges engedélyezési
dokumentációt.
Az elmúlt időszakban fontos határidő volt a Magyar Energetikai és Közműszabályozási
Hivatal tekintetében. Amellett, hogy a nukleáris létesítményre az OAH-tól
kell egy engedélyt kapnunk - a nukleáris biztonság szempontjából vizsgálja az Országos
Atomenergia Hivatal -, de hogy a rendszerbe felcsatlakozhatunk ezzel a két blokkal,
ami elkészült, a MEKH-nél kell kezdeményeznünk azt az engedélykérelmet. Ezt az
engedélykérelmet is beadtuk október eleji határidőre. Még egy fontos beadványunk
elkészült, amit az OAH részére kellett beadni, magának az erőműnek a fizikai
biztonságvédelmi tervét is, amely ezt tartalmazza. Az elmúlt időszakban ez most már
egy önálló követelménnyé vált a világ összes atomerőmű-építésénél, hiszen megnőtt
ezeknek a létesítményeknek a fenyegetettsége, terrorfenyegetettsége is, ezért önálló
fejezetben kell bemutatni, tárgyalni azt, hogy hogyan képzeljük el a megépülő erőmű
fizikai, biztonsági védelmét, hogyan lesz végrehajtva. Ezt a tervet szeptember 30-ig
kellett beadni a hatóságnak, és egy héttel a vállalt határidő előtt beadásra került.
Az erőmű építésének indokoltságáról változatlanul az a véleményünk, hogy
Magyarország előtt nem áll más jövőkép. Nem akarunk vitatkozni senkivel. Partnerek
vagyunk abban mindenkivel, hogy a megújuló arányt nyugodtan lehet növelni egy adott
értékig, illetve az adott beavatkozások végrehajtása mellett, hisz Magyarországon az
energiatároló-kapacitás…, a villamos energiát el tudjuk tárolni, abban ma nincs sok
lehetőségünk. A megújuló az időjárástól függően, a napszaktól függően áll
rendelkezésre, az atomerőmű alaperőműként pedig időjárástól függetlenül mindig
rendelkezésre áll. Az atomerőmű teljesítménykihasználási tényezője 90-92 százalékos,
18 havonta fogunk az új blokkal tervezetten leállni, ezért van ilyen magas kihasználási
tényezője. Adott évben, adott esetben ennél lehet magasabb, a megújulóknál pedig a
kihasználási arány 12-16 százalék attól függően, hogy milyen a benapozási és egyéb
körülmény. Azt is meg kell jegyezni a megújulókkal kapcsolatban, hogy minél melegebb
van, a naperőmű kapacitása egy idő után visszahajlik, tehát nem a melegtől teljesít jól
a naperőmű, hanem a fénymennyiségtől. Tehát a tapasztalat az, hogy ha ilyen 36 fok
körüli hőmérsékletet elérő a környezet hőfoka, akkor visszahajlik, de ugyanúgy
üzemelteti. Tulajdonképpen rendszeres karbantartás szükséges - poros a levegő -, tehát
a naperőművet is időszakonként le kell mosni, hiszen a beporosodott napcella
teljesítménye 20 százalékkal visszaesik. Üzemeltetési gond mindenütt van, üzemeltetni
mindent kell, tehát a naperőműhöz is kapcsolódik üzemeltetési feltétel.
Mi példákkal tudjuk alátámasztani, hogy a megújulóval nem fogjuk tudni
megoldani Magyarország energiahelyzetét. December 19-én… december 5-én volt
Magyarország egyik legnagyobb teljesítmény-igénybevétele. Ez a teljesítményigénybevétel
7105 megawatt volt. Ez délután fél ötkor volt, amikor már sötét van. Ez
egy párás, ködös időszak volt. Ekkor a megújulók, a szélerőművek 94 megawattot
tudtak a hálózatra termelni, a naperőművek pedig 9 megawattot. Tehát az időjárástól
függő megújulók 103 megawattot tudtak a 7105 megawattból teljesíteni. Ha a tegnapi
napot megnézzük, este hétkor volt a csúcsideje a tegnapi villamosenergia-csúcsidőnek,
ez 6384 megawatt volt pontosan. Ebből este a közel 1730 megawatt naperőműkapacitásból
nulla teljesítményt tudtak a hálózatok. Esős, ködös idő volt. Ezek valós
számok, a MAVIR-adatbázisból begyűjtött számok. Délben ez a teljesítmény
292 megawatt volt. A szélkerekek tudtak - még volt szél- és valamennyi levegőmozgás -
210 megawattot adni, tehát tulajdonképpen délben 500 megawatt teljesítményt tudtak
produkálni az időjárástól függő megújulók, este a szél adta a teljesítményt, a
naperőművek pedig nulla teljesítményt nyújtottak. Ha ma reggel megnézzük a
villamosenergia-igényt, akkor pillanatnyilag is 26 százalék importra vagyunk szorulva.
Ez korábban éves szinten elérte a 30-32 százalékot. Tavaly kevesebb volt az
importigény, de akkor is meghaladta a 30 százalékot. Ezek is azt igazolják, hogy
mindenféleképpen az az irány, amit 2009-ben 95,4 százalékos parlamenti
támogatással indítottunk, hogy atomerőmű épüljön Magyarországon, kezdjük el azt az
engedélyezési munkát, amelynek révén majd megépülhet a két blokk, egy jó iránynak
tűnt. Annál is inkább, mert ha a környezetvédelmi kibocsátásoknak meg akarunk
felelni, ma Paks II.-vel 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást tudunk megtakarítani.
A közlekedés szén-dioxid-kibocsátása egymaga 12 millió tonna fölött van. Ez attól
függően növekszik - most is a napokban 13,5 millió tonnára prognosztizálták a széndioxid-
kibocsátást -, annak függvényében, hogy mennyi az áthaladó tranzitforgalom az
országon belül. Hozzá kell tenni azt, hogy a Magyarországon meglévő erdők
regenerációs képessége 6 millió tonna/év, tehát ez is mutatja, hogy Paks megépítésével
jelentős szén-dioxid-tehermentesítést tudunk végrehajtani ugyanúgy, mint ahogy az
4. blokk teszi a mindennapi üzemelése során.
A környezetvédelmi szempontokat maximálisan szem előtt tartva a terület
előkészítése zajlik. Több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy a madarak, a hüllők, a
védett növények áttelepítése építéstől mentes területre folyamatosan történik. Vannak
olyan madarak, amelyek már kétszer költöttek az új helyen, és tényleg ritka
madárfajokat is megkülönböztetünk, amelyek az áttelepítés során elhelyezésre
kerültek. Van itt barna kánya, kabasólyom, vörös vércse, ezeket a madarakat is
áttelepítve biztosítunk nekik megfelelő élőhelyet.
A hulladékkezelésnek a kérdése. Ahogy az 1-4. blokknál a kis és közepes
aktivitású hulladékok kezelése Bátaapátiban megoldott, ugyanúgy az új blokknak a
hulladékkérdése is meg lesz oldva. Azt világosan kell látni, hogy a Központi Nukleáris
Alapba Paks I. jelenleg is jelentős összeget fizet, hisz az a szabály, hogy aki a nukleáris
energia hasznát húzza, az fizesse is meg majd a hosszú távú lerakásnak a költségét,
ennek érdekében az alapot Paks I. éves szinten körülbelül 25 milliárd forinttal tölti, ez
nem lesz másképp Paks II. vonatkozásában sem, tehát ha megkezdjük a termelést,
akkor nekünk is töltenünk kell ezt az alapot, ebből az alapból tudja az RHK Kht. - hisz
egy független radioaktívhulladék-kezelő társaság feladata a
hulladékelhelyezés, -kezelés - ezt a munkát végezni. Az üzemanyag, a kiégett
üzemanyag most az 1-4. blokk vonatkozásában egy átmeneti tárolóban van tárolva Paks
mellett, és azt gondoljuk, hogy ezek további feldolgozásra kerülnek, de itt majd az
államtitkár úr még kiegészíti az általam elmondottakat, hisz biztató előrehaladott
kutatások vannak annak érdekében - mert minden országnak, amely atomenergiával
foglalkozik, fontos feladata -, hogy az üzemanyagciklust zárttá tudjuk tenni, hogy a
hosszú felezési idejű izotópokat átalakítsuk rövid felezési idejű izotópokká, de erről
majd az államtitkár úr mond két szót. Ebben is biztató előrehaladás van tehát.
Paks II. vonatkozásában a nagy aktivitású hulladék az üzemeltetést követő első
öt évben az erőmű területén kerül tárolásra, öt évig kell pihentetni
pihentetőmedencében, miután kikerül a reaktorból, ez jelenleg is így van, majd utána
kerül átmeneti tárolásra, de azt gondoljuk, hogy ez a 20 éves távlat biztosítja azt, hogy
ezt nem hulladékként kell kezelni. Erre nézve az Uniónak van egy speciális jogszabálya,
amelynek kapcsán szeretnénk, ha ebben kooperálhatnánk majd az itt lévő kollégákkal.
Az Unió kimondja, hogy mindenki maga helyezze el a nagy aktivitású hulladékot, az
10
Európai Unió államai készen lennének akár bértárolásra is, hisz drága egy tároló
megépítése, ott nem okozna nagy költségnövekedést, ha akár más országból befogadná,
de jelenleg jogszabályilag nem teszi ezt lehetővé, az a mondás, hogy minden ország
maga oldja meg a nagy aktivitású hulladék elhelyezését. Ha tehát mi például az
üzemanyagot feldolgoztatjuk bárhol, mert erre a mai napon is lehetőség van, akkor is
a nem használt, tehát láb részét a kazettának, fej részét, távtartó részét vissza kell hozni.
Európában is tulajdonképpen ugyanaz a helyzet, az irány, építkezések számtalan
országban zajlanak, Franciaország, Finnország, Anglia, Bulgária, amely korábban
leállította az erőműépítést, újra tendereztet, Cernavodăban a románok a kínaiakkal
megszakították a kapcsolatot, most Amerikával tárgyalnak, Csehország, Szlovákia aktív
politikát folytat. A szlovéniai Krąko erőmű üzemideje lassan le fog járni, ők is
foglalkoznak ezzel a gondolattal. Lengyelország, ha meg akarja oldani a szén-dioxidkibocsátás
volumenét, akkor pillanatnyilag öt erőműre 40 milliárd amerikai dollár
felvételét kezdeményezte, aztán majd hogy milyen blokktípust vagy mit épít pontosan,
azt még nem tudjuk. Törökországban négy blokk építése zajlik. Fehéroroszországban
üzembe helyezés alatt van az első blokk.
Ezekből a blokkokból, amelyek referenciablokkok nekünk, Szentpéterváron
üzemel az első blokk, most üzemelik be majd a második blokkot, Novovoronyezsben
pedig már mind a két blokk üzemel, tehát mire mi eljutunk odáig, hogy be kell
üzemelni, addigra körülbelül tíz blokk fog a világon ebből a fajta reaktorból üzemelni.
Ennek a reaktornak az első típusa egyébként 1000 megawattos, tehát ahhoz képest ott
jelentős referenciaidővel rendelkezünk, több mint ezer év, hogyha összeszámoljuk a
VVER-1000-es blokkok summa üzemidejét, tehát ez egy megbízható, kiforrott
blokktípus, itt egy növelt teljesítményről, pluszvédelmi rendszerekkel ellátott blokkról
beszélünk, aminek az a tervezési követelménye, hogy ezeknek az új blokkoknak
semmilyen üzemi és üzemzavari szituációban nem lehet a telephelyen kívüli hatása.
Ezért van kettős kupolaszerkezettel védve az épület: a belső meghibásodást a belső
kupolának kell elviselnie, levezetnie, akár azon az áron is, hogy sérülhet, a külső
kupolának pedig az a feladata, hogy rázuhanó repülő műtárgy esetén is biztosítsa a
blokk integritását, tehát akkor sem kerülhet ki semmilyen anyag, így a környezetben a
blokküzem alatt semmilyen intézkedésre nem kell számítani. Mint hangsúlyoztam, azt
fogja ellenőrizni a hatóság a száz szakértő igénybevételével, hogy ezt a tervezési
követelményt az új blokkunk tudja-e. Több passzív biztonsági rendszer és több aktív
biztonsági rendszer van, ezért nevezzük 3+-os generációsnak.
A tervezés folyamata mellett zajlik a beszállítók versenyeztetése. Az orosz fél a
munkákra a beszállítók 55 százalékát európai tendereztetés keretében választja ki.
Ennek keretében a turbinagenerátor egység General Electric és Alstom, tehát
amerikai–francia konstrukció, az irányítástechnika és a védelmi rendszerek szállítója
a Siemens és a Framatome, tehát német és francia, a földmunkák fővállalkozója a Bauer
nevű német cég, és majd így zajlik a továbbiakban is, külön dízelgenerátor egységeket,
egyéb rendszereket kell még szállítani, versenyeztetni, de magát a vízkivételi mű
épületét is. Mi tehát úgy látjuk, hogy egy nemzetközi tender keretében, nemzetközi
együttműködés keretében megvalósuló, a legmodernebb, legbiztonságosabb erőmű
megépítésére lesz lehetőségünk.
A felvonulási területen az épületek építése magyar vállalkozókkal zajlik. Az orosz
fél magyar vállalkozókkal szeretné az összes épületet megépíteni, hogy kipróbálja őket,
hogy majd a főépület-építésnél már partnerkapcsolattal rendelkező vállalkozók
álljanak a rendelkezésére. Itt is négy engedély a birtokunkban van, építhetünk, három
lassan befejeződik, a negyediket a napokban kezdjük, és folyamatosan kapjuk meg,
hiszen 120 műtárgyat kell majd megépíteni a felvonulási területen, ebből 80 épület,
ezeket folyamatosan ugyanúgy kell engedélyeztetnünk, mint a főépületet, tehát a
szakhatósági engedélyek mellett az Országos Atomenergia Hivatal adja ki az összes
épületre vonatkozó engedélyt.
Én átadnám a szót Kovács Pál úrnak az üzemanyaggal kapcsolatban, hisz az
érdekes kérdés lehet, lehet, hogy úgyis kapunk kérdést, de akkor átadnám a szót, és
akkor lassan majd a 30 perc végére is érek Palival együtt, úgyhogy majd várjuk a
kérdéseket. Köszönöm szépen.
Kovács Pál kiegészítése
KOVÁCS PÁL, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős
államtitkár: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottsági
Tagok! A kiégett üzemanyagok kezelésével kapcsolatban annyit tudunk elmondani,
hogy a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése terén a bátaapáti
hulladéktároló 2013. évi üzembe helyezésével kapcsolatosan a tárolási és a végleges
elhelyezési problémák megoldódtak. Ami pedig a nagy aktivitású kiégett üzemanyagok
jövőjét illeti, itt az az álláspontunk, hogy ezek még rengeteg felhasználható
üzemanyagot tartalmaznak, tehát amikor elérünk a ciklus végére, akkor a
felhasználható izotópok, a jövőben is felhasználható izotópok mértéke még mindig
eléggé jelentős lesz, tehát ezeket az üzemanyagokat érdemes reprocesszálni. Az ezzel
kapcsolatos vizsgálatok, a reprocesszálási utak és az újrafeldolgozási utak tekintetében
pedig nagyon komoly nemzetközi együttműködés folyik. Ezt úgy hívják, hogy IV.
Generációs Nemzetközi Fórum, amelyben jelen pillanatban összesen 14 nukleáris
nagyhatalom vesz részt globálisan, többek között Oroszország és Kína, és az Amerikai
Egyesült Államok mellett hadd jegyezzem meg, hogy az Egyesült Államokban is közel
száz reaktor működik, ahol már a 60 éves élettartam-hosszabbításon is túlmentek, sőt
már 80 éves élettartam-hosszabbítással foglalkoznak.
Ami pedig a jövőbeli feldolgozást illeti, a kémiai, vegyi feldolgozás és
újrahasznosítás terén más módszerek is jelentkeztek, és ez éppen a negyedik generációs
reaktorfejlesztési projektek keretén belül az úgynevezett szaporító reaktorokban való
feldolgozás. Ennek a lényege az, hogy a behelyezett száz kiló üzemanyagból a kampány
végére 140 kilónyi üzemanyagot lehet kinyerni, így a rendelkezésre álló
üzemanyagkészletek globálisan a most ismert 200-240 évről akár háromezer évre is
felhasználhatók lesznek, tehát globálisan az az uránmennyiség, ami a szaporító
reaktorok felhasználásával lehetségessé válik, ez a Föld energiaellátását, a bolygónk
energiaellátását közel háromezer évig lenne képes ellátni.
Már csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Ezen a területen is egyébként
Oroszország élen jár, hiszen már több évtizede működteti a BN-600-as nátriumhűtésű
reaktorát, amiből most már előkészítette Belojarszkban a BN-800-ast, a 800
megawattnyi típust, és ezekkel a típusokkal, valamint a most tervezés alatt álló és
hamarosan kivitelezési útra kerülő ólomhűtésű reaktorával kapcsolatban is az
üzemanyagciklus zárása lehetővé válik. Úgyhogy az ezen a területen való kutatásfejlesztés
mellett az átmeneti tárolással a nukleáris üzemanyag jövőjét biztosítottnak
látjuk. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr, a tájékoztatásukat. Először a bizottság
tagjait kérdezem meg, hogy ki kíván hozzászólni. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy
frakciónként 10 perc áll rendelkezésünkre. Ki kíván először szólni? (Nincs jelentkező.)
Akkor úgy tűnik, én leszek az első. Megkérem Bencsik János alelnök urat, hogy vegye
át addig az ülés vezetését, amíg röviden hozzászólnék és feltenném az LMP kérdéseit.
(Az ülés vezetését Bencsik János, a bizottság alelnöke veszi át.)
TÖRVÉNYHOZÁSI
IGAZGATÓSÁG
TÁJÉKOZTATÁSI ÉS
MÓDSZERTANI OSZTÁLY
1054 Budapest, Széchenyi rkp. 19.
Telefon:+36 1 441 6481
Fax:+36 1 441 6975
2010131 by Reálzöldek Reális Zöldek Klub
|
|
Dátum: 2020. November 02. Monday, 14:58 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
