| 1518-ban egy ide látogató német követ írja: |
|
„Csakhogy ez a világ leggonoszabb fajzata. Mindenki csak a maga hasznát keresi, és ha lehet, dúskál a közvagyonban. Más nemzetet semmire sem becsülnek. Együtt lakomáznak, mintha testvérek volnának, de suttyomban egymás ellen törnek. Nincs oly gonosz ügy, amelyet két vagy három megvesztegetésével meg ne lehetne nyerni. Gőgösek és büszkék, sem parancsolni, sem engedelmeskedni nem tudnak, de azért tanácsot mástól el nem fogadnak. Keveset dolgoznak, mert lakomával és cselszövéssel töltik idejüket.” (Forrás: Nemere István: MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 989 ÉV KRÓNIKÁJA, AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG)
Reális Zöldek:
Nincs nálunk gyűlölt, sem kevésbé értett szó, mint ez: kritika.
A reális zöldek nem jobb, nem baloldali szöveget nyomnak, hanem szakmait.
A nagyobb rész olcsárlásnak és a hibák után leskelődősnek tartja a reális zöldek tükör felmutatását.
A reális zöldek nemcsak kifejezik a jó szándékú kritikai észrevételeiket, hanem javaslatokat tesznek a haza érdekeit szem előtt tartó politika folytatására.
Ha a kormánypártokban volna is szándék tisztességes, a haza érdekeit szem előtt tartó politikát folytatni, mindig ott a revolver, hogy "mást is hatalomra segíthetünk".
Az első ötszáz évet a magyar királyság hatalmi túlsúlya jellemezte a Duna medencében. A Duna medence Európának az része, amelynek vizei Cseherdőtől a Fekete – tengerig a Duna – folyam medrében folynak. A múltban sohasem volt egységes arculatú, hanem mindvégig nagyjából három külön részből állott. Egy nyugati részből, a Duna folyamának felső folyásának megfelelően, amely magában foglalja a régi osztrák örökös tartományokat, továbbá Cseh – és Magyarországot. Egy középső részből, a Duna középső folyásának megfelelően, amely a Kárpátok gyűrűje által bekeretezett történeti magyar királyság területét foglalja magába. Végül egy déli – délkeleti részből a Duna alsó folyásának megfelelően, magában foglalván az észak balkáni államokat, Horváth -, Bosnyák -, Szerb -, részben Bolgár országot, majd egészen keleten Romániát.
Széchenyi István mondta:
„Die Donau soll das Tor, die fremde Lander sein!”
„A Duna legyen kapu idegen országok felé!”
Szerencsésebb sorsú nemzetek már nem tartják számon, hogy volt idő, mikor a magyarok is beletartoztak az európai hajós nemzetek népes családjába, - gróf Széchenyi Ödön merész hajó útjáról valamikor fél Európa lelkendezett.
A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.
Putyin elnök úr Budapesten a folyami hajózás fontosságát hangsúlyozta, a paksi bővítés reaktor tartályai szállítása okán.
A csehek, Masaryk, 1914-ben felismerte a független cseh állam létrehozásának az útjában Csehország tengeri kijáratának a kérdése áll. Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia.
|
|
Dátum: 2020. December 26. Saturday, 09:48 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
