| Süli János miniszter meghallgatása a Gazdasági bizottság előtt |
|
 2020. november 17-én, reális zöldek a képviselők figyelmébe ajánlják:
A Reális Zöldek véleménye, hogy a Paks II. létesítése előtt a fajszi duzzasztás megvalósítása szükséges.
Vízlépcső nélkül nincs paksi bővítés (Szél Bernadett, az LMP társelnöke, Népszabadság, 2014. 03.31.)
A politikus úrhölgy véleményével teljesen azonos megállapítás olvasható a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában a Köztestületi Stratégiai Programok, Energiastratégiai Munkabizottság „Megújuló energiák hasznosítása” című, 2010-ben kiadott összeállításban.
Az összeállítás 95. oldalán a vízlépcsőkről többek között a következő olvasható:
„ – Az adonyi vízlépcső vízszintemelkedés segítené a Dunai Hőerőmű, a fajszi vízlépcső miatti vízszintemelkedés pedig lehetővé tenné a Paksi Atomerőmű bővítésének frissvíz- hűtését. „
A „Reális Zöld Valóság” internetes a MÉDIATANÁCS által nyilvántartásba vett sajtótermék.
Az újságban közzé tételre került Hetzmann Albert, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgató helyettesének a Paksi Energetikai Kerekasztal vezetőjének az alábbi írása, miután a Fenntartható Fejlődés bizottsága meghallgatta a Miniszter urat:
Tisztelt Kollégák!
Elolvasva Süli J. Miniszter úr parlamenti beszámolóját egy fontos kérdéssel kapcsolatban elhangzottakhoz – a talajvízszint stabilizálás 10 cm változáson belül - kívánok néhány megjegyzést tenni.
Az új reaktorépületek a mélyépítési munkái során a talaj vízszint süllyesztés érdekében szükség van munkagödör körkörös résfalazására. A résfal minősége meghatározó jelentőségű a régi blokkok, de különösen a 4. sz. reaktor (fő-osztósík anomália) folyamatos, biztonságos üzemvitele szempontjából.
A reaktor blokkok viszonylag közel helyezkednek el a Duna főmedréhez, ebből eredően a mindenkori aktuális talajvízszintet mindenkora Duna vízállása határozza meg. A főmederben uralkodó vízállás (vízszint) e sík-vizes, szabályozatlan folyamszakaszon természetesen teljes mértékben a folyam időjárás függő vízhozamától és részben a felső folyáson elhelyezkedő duzzasztó művek üzemmódjának a függvénye. A folyó áradása, gyors apadás idején a vízállás a főmederben napokon belül métereket változhat.
Változó vízhozamú időszakokban a „talajvízszint helyzet értékelése” - a résfalazat állékonyságának minősítése - nem lesz egyszerű feladat!
A duzzasztott, állandó vízállású folyamszakasznak a blokkok biztonságos hűtővíz ellátásán és a medermélyülés probléma megoldásán túlmenően számos, igen komoly további hosszú távú ökológiai, gazdasági előnyei keletkeznének. Az utóbbiak részleges bemutatása is jelentősen túlmutat ezen hozzászólás keretein!
Üdvözlettel: Hetzmann Albert
A Miniszter úr FFB előtti meghallgatását követően írta Dr. Nagy Tibor c. egyetemi docens, a Paksi Atomerőmű volt igazgatója a Paksi FIDESZ szervezetének volt tagja:
„A Paks-2-vel kapcsolatos Fenntartható Fejlődés Bizottsági beszámoló anyagához tennék néhány észrevételt.
A beszámoló az elmúlt évben egyéb helyeken megjelent anyagokhoz képest igazából nem tartalmaz lényeges új információkat.
Az OAH június 30-a óta dolgozik a létesítési engedély kiadásán a 15 hónapos határidő keretein belül. Az engedély kiadása tehát jövő év őszére tehető.
Kemény harcok árán megteremtették annak lehetőségét, hogy a földmunkák a létesítési engedély kiadása előtt megkezdődhessenek. Ebben viszont úgy tűnik, hogy csúszás van, ugyanis az orosz fél a földmunkák engedélyezési dokumentumait ezidáig még nem adta át Paks-2-nek, így nem kerülhetett beadásra sem az OAH-hoz engedélyezésre. Az engedélyezési időt is figyelembe véve az engedély jövő év első felében állhat rendelkezésre és a földmunkák ezután kezdhetők, nem sokkal a létesítési engedély kiadása előtt. Az idő nyereség tehát várhatóan nem lesz számottevő, a kemény harcok tehát lehet hogy nem hozzák meg a remélt eredményt.
Megtudtuk a beszámolóból, hogy az OAH-nak beadott anyag 283 ezer oldal, ami papír alapon 10 emelet magasságú, egymás mellé rakva pedig a Balatonig érne. A probléma ezzel csak az, hogy az engedélyezési dokumentációnak nem az épületek magasságát, vagy a balatoni út hosszát kell jellemezni, hanem a nukleáris biztonsági követelményeknek való megfelelést kell igazolni, amire viszont ilyen formában és mennyiségben véleményem szerint teljesen alkalmatlan.
Ez az irdatlan mennyiségű anyag több dologra jó. Demonstrálni a bővítés és a nukleáris biztonság fontosságát és igazolni az eddig befektetett munkát és költséget. A tervezett bővítés nukleáris biztonsága azonban egészen biztosan nem egyenesen arányos a beadott anyagok mennyiségével, hanem inkább fordítottan. Ez az anyag mennyiség ugyanis elrejti a lényeget, amit először ki kell válogatni a felesleges részletek közül, ami sikerülhet jól és kevésbé jól. A nukleáris biztonság kérdését ennél lényegesen kevesebb anyagból lehetne pontosabban és egyértelműbben megítélni.
Ilyen mennyiségű anyagot áttekinteni talán lehet, ahogyan a beszámolóban szerepel, azonban már az elolvasása is kiemelkedő teljesítmény lenne, az olvasottakat és a benne lévő kapcsolatokat értelmezni és a Nukleáris biztonsági Szabályzatban lévő biztonsági követelményeknek, valamint az EU-s előírásoknak való megfelelést megítélni viszont véleményem szerint lehetetlen. És ezen a problémán nem segít az sem, ha az OAH a létszámát akár a többszörösére növelnék és nem segít a 100 fős NAÜ szakember gárda sem. Ebben az esetben ugyanis a rengeteg rész vélemény közötti kapcsolódás és összehangolás, valamint az eltérő vélemények értelmezése jelentheti a kezelhetetlen problémát.
Nekem egyébként az anyag ismerete nélkül is meggyőződésem, hogy a létesítendő blokkok jók és biztonságosak lesznek és az OAH ki fogja adni a létesítési engedélyt. A biztonsági követelményeket és feltételeket azonban az OAH-nak formálisan, tételesen és egyértelműen rögzíteni is kell az engedélyében, hogy ne kerülhessenek olyan helyzetbe mint Paks-1-nél, hogy később a létesítési engedéllyel homlokegyenest ellentétes üzemeltetési feltételek jóváhagyását kérik és várják el tőlük.
Problémának látom még a 80 felvonulási épület OAH engedélyezését. A létesítési engedélyeztetés 283 ezer oldalnyi beadványa mellett foglakozni kell nekik a felvonulási épületekkel is. Az OAH minden esetben hangsúlyozni szokta, hogy ők csak a nukleáris biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, ami érthető és elfogadható. A felvonulási épületeknek viszont a nukleáris biztonsághoz, főleg majdan az üzemelő blokkok biztonságához nem sok közük van. Most az engedélyezés időszakában viszont kapacitásokat vonnak el más fontosabb, a nukleáris biztonságot érintő tevékenységektől. Ez persze az előzőekben jelzett problémához képest elhanyagolható. Az épületek engedélyezése a teljes engedélyezési volumennek elenyésző részét teszi ki és ennek esetleges felszabadulása sem sokat segítene a létesítési engedély kapcsán fentebb vázolt mennyiségi, illetve kapacitás problémán. Az OAH ilyen feladatát valószínűleg törvény írja elő, de ha a földmunkák kapcsán lehetett törvényt módosítani, akkor itt is lehetne és talán még most is érdemes lenne.”
Dr. Nagy Tibor
Dr. Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Főigazgató ajánlása szintén közzé tételre került a „Reális Zöld Valóság” című internetes újságban:
Zebegényben a magas partfal omlásának, Paks bővítésnek közös a nevezője.
A 2019. május 29-én a bekövetkezett súlyos, sajnálatos hajó katasztrófáról is kiderül egy véges időn belül, hogy összefügg a fentiekkel.
No, nem a hazai bíróság ítéletét követően.
A Bíróság ítéletének meghozatala után az ügy nem zárul le.
A Bíróság az ítélete meghozatalát követően peranyagot köteles megküldeni a Duna Bizottságnak.
A zebegényi magas partfal omlása előtt, Pakson a Dunától távol lévő magas partfal 1976-ban és 1977-ben mozdult meg, előtte is volt omlás a Duna jobb partján, Kulcs, Duna szegcső térségében.
Az ország legnagyobb földmozgásai a magas partok területén zajlottak le Budapesttől Mohácsig, hat szakaszon közvetlenül a Duna jobb partján. Hogy miért a jobb parton, ennek okát a Werbőczy István felismerte.
A Dunát, Budapesttől az országhatárig 20-30 kilométer széles sávban a környező régióktól domborzatilag jól elkülönülő ártéri síkság kíséri.
A Kormány illetékes miniszterei, állami cégvezetők elhallgatják, a szükséges vízügyi beavatkozásokat. Nevezetesen a talaj vízszint stabilitását, a hideg víz csatorna kotrását, a Duna medre és a jobb oldali part rendezését. Az MTA 2010-ben hívta fel a figyelmet, hogy a fajszi vízlépcső megépítése hozzájárul Paks bővítésének biztonságos hűtéséhez.
Az RZK szerint a Paksi beruház kormányzati és állami cég vezetői nem a dolgukat teszik, hanem időhúzást folytatnak kiemelkedő jövedelmük minél további megtartása és a politikai elvárásnak való megfelelésük érdekében.
A katasztrófák tanulságairól, 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézete gondozásában készült stratégiai kutatásokat összefoglaló kiadvány.
A kiadvány előszavát „Ajánlás” címmel Dr. Bakondi György a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója írta.
Budapest, 2020. november 16.
Tisztelettel: Juhos László, elnök, főszerkesztő
okl. hőerőgépész mérnök,
okl. energetikus szakmérnök,
reaktor szakmérnök
|
|
Dátum: 2020. December 31. Thursday, 10:09 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
