|
A Professzor nincs tisztában a Vásárhelyi terv
keretében létesült vésztározók szerepével.
Fazekas Sándor magyar jogász,
jogtanácsos, politikus (Fidesz).
1990-től 2010-ig Karcag polgármestere.
1998 és 2002 között, valamint 2006-tól országgyűlési képviselő. 2010 és 2014
között a második
Orbán-kormány vidékfejlesztési
minisztere. 2012. október 18-tól a Hungarikum
Bizottság elnöke.
2014-től a harmadik
Orbán-kormány földművelésügyi
minisztere sem.
Schweitzer Ferenc úr
professzor
Tisztelt Professzor úr!
Az MTA Földrajztudományi Kutatóközpont gondozásában kiadott
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI c. könyv (2011.) 45. oldalán írja Professzor úr:
„Emiatt kiemelt szerepet kaphat a síkvidéki tározás, amelynek egyik lehetőséget az új Vásárhelyi terv keretében dolgozták ki.”
Tisztelt Professzor úr!
A Vásárhelyi terv keretében létesült vésztározókban/szükség tárózókban nincs lehetőség az aszály idejére vizet tárózni!
Kedves figyelmébe ajánlom a reális zöldek vonatkozó közleményét:
A Duna- Tisza csatorna megépítése, legyen az egész nemzet ügye javasolta, 1947-ben Dr. Bársonyos Károly földművelésügyi miniszter. A Duna – Tisza köze a Homokhátság sivatagosodik.
Széchenyi a Tisza szabályozásának históriájában, támaszkodhatott a korszerű mérnökképzésben részesült műszakiakra, köztük Vásárhelyi Pálra, és a reformkor kiváló magyar mérnökéire. A Duna – Tisza csatornát Tildy Zoltán köztársasági elnök indította útjára. Országgyűlési határozat kötelezővé teszi a térség vízpótlását a Vásárhelyi törvény a térség komplex fejlesztését írja elő. A Vásárhelyi Terv keretében a Tiszán hat vésztározó épült. Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. A vízszint csökkentésére való utalás megfelel a ténynek, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni a reális zöldek szerint, nem felel meg a ténynek. Alföldön élő polgártársaink vágyát Hamvas Béla fejezte ki: „Az Alföld vízhiányban él. Aki tudja, hogy a víz milyen összefüggésben áll a munkával és a tevékenységgel, a vállalkozással és a képzelettel, sőt a vidámsággal és a gondolkodással, sőt az ismeretre való szomjúsággal és a bölcsességgel, az alföldi ember vérmérsékletéből mindent megért.” Reális a veszélyét látjuk annak, hogy 2022-ben a kormányoldal elveszti az Alföldön élők bizalmát.
Juhos László, elnök
Professzor ú könyvének az előszavát általam nagyra becsült Dr. Bakondi György írta. A katasztrófavédelmi főigazgató úr hivatkozik Vedres Istvánra: „Ami Jó és Hasznos, ha ma el nem végzed, Hidd el: annak kárát, holnap mindjárt érzed.”
Sajnos Vedres István ajánlása a kormánynál süket fülekre talál!
A reális zöldek figyelem felhívására/javaslatára sem vevő az Országgyűlés:
Öntözési törvényt fogadott el az országgyűlés!
Az Országgyűlés elfogadta az öntözési törvényt.
Az Országgyűlés által elfogadott 1937. évi XX. törvény olyan öntözőcsatornákat építését határozta meg, amelyből a gazdák általában vízemelés nélkül vezethették az öntözendő területekre a vizet, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsátotta a Törvényhozó 1937-ben a gazdák rendelkezésére.
A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését.
A rendszerváltás óta a duzzasztás szitokszó. A rendszerváltók törvénybe hoztak arról, hogy duzzasztás ökológia agresszió a természettel.
A törvény hatályát a FIDESZ-KDNP 2011. február hóban politika határozattal erősítette meg.
Az aszály ellenében legjobb ellenszer az öntözés.
A reális zöldek javaslata öntözés törvényről elfogadásáról 2003-ban:
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
telefon/fax: 2-759-851
Közlemény
A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, 2003. augusztus 4-én az aszálykárok mérsékléséről született kormányzati intézkedéseket tekinti át és vitatja meg. A bizottság ülése apropóján a Reális Zöldek Klub, a mezőgazdasági termelés biztonságának a fokozása, a termesztés időjárástól való függetlenítése céljából Öntözési Törvény megalkotását és elfogadását javasolja a Magyar Országgyűlésnek.
Jogszabályban javasoljuk rögzíteni, hogy öntözőcsatornákat kell építeni, a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássa az állam a gazdák rendelkezésére.
Az állami feladatok egységes ellátására Öntöző Hivatalt célszerű felállítani és működtetni, mivel jelenleg az öntözéssel kapcsolatos állami feladatok ellátása az agrár és a zöld tárca szervezetében elaprózva, gyenge érdekérvényesítő képességgel létezik.
Hosszútávon az aszálypénzzel, a segélyekkel szemben az ország különböző területein az önözéses kultúra növelése az legjobb megoldás az aszálykárok enyhítésére.
Budapest, 2003. augusztus 3-án
„Tározókat kell építeni!” Javasolja napjainkban Nagy István miniszter úr. Igaza van!
Folytatódik a közpénzek lenyúlása?
A Tiszán hat vésztározó épült, a szocik országlása idején.
Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. Ez igaz, legalább is elméletileg. Az már nem, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni valótlan állítás! m
A döntően gépesített földmunka a szocik számára lehetővé tette az állami források 10%-a lenyúlását.
Szerintem: „Egyik kutya, a másik eb”
Elkezdődött a Tisza-Túr árapasztó víztározó kivitelezése a Felső-Tisza térségében, a 35,8 milliárd forint értékű árvízvédelmi beruházás.
Arra gondolok, hogy a hetedik szükség tározó ugyan olyan funkciót lesz képes ellátni, mint a meglévő hat.
Budapest, 2021. április 17.
Juhos László, elnök
|
|
Dátum: 2021. April 18. Sunday, 15:02 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
