| A Duna Médiaszolgáltató tudomásul vette a reális zöldek észrevételét, hogy ... |
|
 A Duna Médiaszolgáltató tudomásul vette a reális zöldek észrevételét, hogy a Homokhátság vízpótlása meghatározó az alföldi ember számára. Matolcsy György 1996-ban javasolta a Duna- Tisza csatorna megépítését.
A reális zöldek teszik hozzá a csatorna építésének a befejezését.
Tisztelt MÉDIATANÁCS!
A Kossuth Rádió „Vasárnapi Újság” 2021. május 16. napján egy nagyon tisztességes riport tett közzé a Homokhátság vízpótlásáról.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (1038 Bp. Bojtár u. 41-47. ) közszolgálati médiaszolgáltatót emlékezettem az ezzel kapcsolatos törvényhozói és végrehajtó hatalom egyes tagjainak és a reális zöldek lobbi tevékenységére.
A jelzésemet a MÉDIASZOLGÁLTATÓ tudomásul vette.
A térség vízpótlása szerintem nemzeti sors kérdés! Magyarországot úgy alkotta meg a természet, hogy vízrendszerünk egységes volt. Sajnos vízrendszerünk egysége a ránk mért „trianoni „paranccsal”
megszűnt. Az előttünk járó valamennyi nemzedék a helyzet orvoslása érdekén tett.
„Horthy István” vízlépcső
A Dél Alföld, illetve a Körös- völgy öntőzését megalapozó Békésszentandrási vízlépcső 1942. október 15-én helyezték üzembe.
1942-ben az Országos Vízerőügyi Hivatal megbízott vezetőjévé – Benedek Pál halálát követően-Mosonyi Emil főmérnököt nevezték ki.
Néhai Mosonyi Emil a reális zöldek Örökös Díszelnöke a következőket javasolta a Békés megye polgárainak:
„Mivel véleményem szerint a Tiszántúlt és ebben Békés megyét fogja a klímaváltozás a legsúlyosabban érinteni, a Békés megyére vonatkozó sürgős feladatokat szükséges hangsúlyozottan tárgyalni. De miért is választottam én, egy budapesti polgár, éppen Békés megyét? 1938-ban az Országos Öntözésügyi Hivatalban kapott feladataim Békés megyébe vezettek. A Békésszentandrási vízlépcső, a Hortobágy-toroki árvízkapu, továbbá néhány szivattyútelep tervezésében és építésük ellenőrzésében vezető szerepem volt. Ezek miatt sokszor utaztam Békés megyébe. Első tudományos cikkeim és előadásaim is a Békés megyei munkáimmal voltak kapcsolatban. A Tiszalöki vízlépcső, amelynek tervezője és építésének irányítója voltam, Békés megyének hozza a legtöbb gazdasági, szociális és környezeti hasznot. Bonyolult feladatok megoldásánál mindig visszanyúltam a Békés megyében végzett munkáimhoz. A fentiek miatt kötelességemnek tartom, hogy Békés megyének üzenetet küldjek, hogy elkerülje a klímaváltozás esetleges nagyon súlyos következményeit. Legfontosabb feladat, hogy Békés megye sürgesse a vízpótlás megoldását a Dunából, s ebben a tervezési munkában a megye szakértői is vegyenek részt.
Ha a klímaváltozás problémájában jártas nemzetközi szakértőknek a jóslatai bekövetkeznek, akkor megtörténhet, hogy néhány évtizeden belül, aszályos időszakokban a Tisza és a Körösök vízhozama annyira lecsökkennek, hogy az ivó-, mezőgazdasági és ipari vízellátás, a talajvíztáplálás s így a környezet (nemzeti park, arborétum, stb.) számára vissza nem fordítható katasztrofális helyzet áll elő.
Ez azt jelenti, hogy szorgalmazni kell a Duna–Tisza Csatorna tervezését, és a kiviteli tervet annyira előkészíteni, hogy építése szükség szerint bármikor megkezdhető legyen. A másik fenyegető veszély az árvizek várható növekedése. Erre is fel kell készülni, az árvédelem biztonságát szolgáló terveket el kell készíteni. Végül meg kell vizsgálni rendre a Körösök vízlépcsőit, az egyéb műtárgyakat, hogy a megnövekedett árvizek miképpen befolyásolhatják működésüket és stabilitásukat, s mennyiben kell esetleg a műveket kiegészíteni, illetve megerősíteni.
Békés megyéhez fűződő vonzalmam jegyében arra kérem a megye vezetőit, vegyék kérésemet komolyan, hogy elkerülhető legyen egy katasztrófa, ami néhány évtized múlva az utánunk következő generációkat sújthatja.”
Mosonyi Emil
1950 tavaszán kezdődött a Tiszalöki Vízlépcső építése. Üzembe helyezésére 1954. május 9-én került sor.
A reális zöldek köszönik Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatójának, hogy Siklósi Beatrixra bízta a Kossuth Rádió irányítását.
2009. március 30–án a Kossuth Rádió műsorszolgáltatásában elhangzik a hír, hogy a Kormány 5 milliárd forint ráfordítással felújítja a vízlépcsőt.
Trianon halálra sebezte Magyarországot. Örvendek, hogy a rendszerváltás után több mint három évtized után,az ALFÖLD vízpótlásáról jó tudósítást hallottam a Vasárnapi Újság műsorszolgáltatásában.
A reális zöldek véleménye szerint, reális a veszélye annak, hogy 2022-ben a kormányoldal elveszti az Alföldön élők bizalmát. Szerintem Nagy Katalin felelős szerkesztő ennek veszélyét felismerte.
„Az Alföld vízhiányban él. Aki tudja, hogy a víz milyen összefüggésben áll a munkával és a tevékenységgel, a vállalkozással és a képzelettel, sőt a vidámsággal és a gondolkodással, sőt az ismeretre való szomjúsággal és a bölcsességgel, az az alföldi ember vérmérsékletéből mindent megért.”(Hamvas Béla)
Budapest, 2021.05.17.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
---------------------------------------------
Tisztelt Juhos László Elnök Úr!
A 2021. május 16. napján, 7:00 perckor, elektronikus úton megküldött, a Kossuth Rádió 2021. május 16. napján, 06.00 perckor sugárzott „Vasárnapi Újság” című műsorszámának „Homokhátságról” szóló műsorszegmensével kapcsolatos panasz megnevezésű beadványát a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., mint közszolgálati Médiaszolgáltató kézhez vette és az abban foglaltakat tudomásul vette.
Tisztelettel:
Dobos Menyhért vezérigazgató
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt."
----------------------------------------------
Feladó: Juhos Laszlo
Dátum: 2021. május 16. 7:00:33 CEST
Címzett: Dobos Menyhért , Nagy Katalin
Tárgy: Panasz bejelntés
Panaszt jelentek be a Reáli Zöldek Klub véleményének elhallgatása okán.
A Homokhátság vízellátása ügyében a civil szervezet a Médiatanács által nyilvántartásba vett internetes sajtótermékében közzé teszi.
Dobos Menyhért vezérigazgató úr szerint a reális zöldek véleménye nem releváns.
A reális zöldek lobbi tevékenysége annak érdekében is, irányul amelyet Nagy Margit feldolgozásában a Vasárnapi Újság műsorszolgáltatásában elhangzott.
A reális zöldek rajta van a Magyar Országgyűlés lobbi listáján
Nagy Margit riportja a Homokhátságról.
Vasárnapi Újság, 2021. május 16.
-------------------------------------------
Reális Zöldek írták:
Nagy István miniszter úr, fejlesztéseket kezdeményezett a Homokhátságon a sivatagosodás megállítása céljából.
A reális zöldek a politikai elittel szemben, mint a zsidók Mózes ellen!
És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat? (Mózes második könyve)
Az, hogy az elmúlt 30 évben a lehetséges alternatívák közül melyik valósult meg, döntő módon a politikai elit határozta meg.
Reális Zöldek írták:
A Duna – Tisza csatorna tervezését és építést szorgalmazta az osztrák császári család, Kossuth Lajos, Széchényi István gróf.
A csatorna, vizet vinne a Duna – Tisza közére.
Ezeresztendős történelmünk egyetlen korszakában nem voltak helyzetben olyan dilettáns személyiségek, mint az elmúlt 30 évben.
Végre jött egy reális zöld miniszter: Nagy István!
Régen a nagy emberek szinte egyedül tették, amit kell, míg az elmúlt 30 év politikusait kollektív bűnösség terheli, a közélet számos szereplőjével, tudóssal és a médiával együtt, hogy a Duna- Tisza köze a Homokhátság sivatagosodik.
Kapcsolódó írásaink, amelyeknek Dobos Menyhért nem adott hírértéket.
Dobos Menyhért szerint a reális zöldek véleménye nem releváns!
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=1539
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=554
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=916&start=0&postdays=0&postorder=asc&highlight=
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Universal&file=print&sid=133
„Horthy Miklós” vízlépcső, Dél –Alföld, illetve Körös-völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcső átadására Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében, 1942. október 15-én került sor.
Magyarországon a rendszerváltást követően a duzzasztás szitokszóvá vált.
A Vásárhelyi terv keretében a Tisza mentén hat szükségtározó épült.
A reális zöldek véleménye szerint, aki nem járt körbe a hat vésztározó közül legalább egyet, legjobban teszi, ha vízügyeink jogi, szakmai kérdésiről hallgat, legyen államelnök, miniszterelnök, vagy miniszterelnök jelölt, miniszter, politikus, alkotmánybíró, újságíró.
A reális zöldek nem rendelkeznek konkrét ismerettel, hogy a felsorolt hatalmasságok közül ki járt körbe egy szükségtározót a Tisza mentén.
Amiről tudnak a reális zöldek, Fazekas Sándor miniszter (2010-2018 közötti időszakban) azt hitte, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra, öntözés céljából vizet tárolnak.
Juhos László, reális zöldek elnöke
----------------------------------------------
Nagy István miniszterjelölt úr a Mezőgazdasági bizottság előtti meghallgatásán, a Miniszterjelölt úr jelölt úr meghatározó módon hangsúlyozta az öntözés fontosságát, a Miniszterjelölt úr véleményét osztotta Font Sándor a bizottság elnök.
Öntözési törvényről tárgyal az Országgyűlés, 2019. december 10.
Közel egy évszázaddal korábban az Országgyűlés öntözési törvényt fogadott el:
Az Országgyűlés által elfogadott 1937. évi XX. törvény olyan öntözőcsatornákat építését határozta meg, amelyből a gazdák általában vízemelés nélkül vezethették az öntözendő területekre a vizet, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsátotta a Törvényhozó 1937-ben a gazdák rendelkezésére.
A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését.
A rendszerváltás óta a duzzasztás szitokszó. A rendszerváltást követően az Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy duzzasztás ökológia agresszió a természettel, a Duna mozgalmak jelszavát: „Minden folyjék szabadon!”
A törvény hatályát a FIDESZ-KDNP 2011. február hóban politika határozattal erősítette meg.
Az aszály ellenében legjobb ellenszer az öntözés.
A reális zöldek javaslata öntözés törvényről elfogadásáról 2003-ban:
Reális zöld megnyilvánulás az öntözésről:
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
telefon/fax: 2-759-851
-----------------------------------------------------
Közlemény
A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, 2003. augusztus 4-én az aszálykárok mérsékléséről született kormányzati intézkedéseket tekinti át és vitatja meg. A bizottság ülése apropóján a Reális Zöldek Klub, a mezőgazdasági termelés biztonságának a fokozása, a termesztés időjárástól való függetlenítése céljából Öntözési Törvény megalkotását és elfogadását javasolja a Magyar Országgyűlésnek.
Jogszabályban javasoljuk rögzíteni, hogy öntözőcsatornákat kell építeni, a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássa az állam a gazdák rendelkezésére.
Az állami feladatok egységes ellátására. Öntöző Hivatalt célszerű felállítani és működtetni, mivel jelenleg az öntözéssel kapcsolatos állami feladatok ellátása az agrár és a zöld tárca szervezetében elaprózva, gyenge érdekérvényesítő képességgel létezik.
Hosszútávon az aszálypénzzel, a segélyekkel szemben az ország különböző területein az önözéses kultúra növelése az legjobb megoldás az aszálykárok enyhítésére.
Budapest, 2003. augusztus 3-án
A reális zöldek emlékeztetnek, hogy 2017-ben Államelnökünk valótlanságot állított az ENSZ Közgyűlésén.
Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. Ez igaz, legalább is elméletileg. Az már nem, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni valótlan állítás, magyarul hazugság!
2010-2018 között Fazekas Sándor, az agár tárca élén nem volt tisztában a szükség tározók szerepével.
A reális zöldek az Alföldön élők védelmében!
Áder János köztársasági elnök július 30-án megtámadta azt a jogszabályt, amelyet az Országgyűlés július 20-án maga is rendkívüli ülésnapon fogadott el.
Az Országgyűlés július 20-án módosította ák a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvényt, többek között azzal, hogy a házi, 80 méternél nem mélyebb kutak fúrásához nem kell engedély sem, sőt bejelentési kötelezettség sem szükséges,
A reális zöldek az Országgyűlés többsége által elfogadott törvény módosításával értenek együtt.
A Homokhátságot az ENSZ félsivatagosodott területnek nyilvánította, a térségben élőknek nemcsak jogukban áll, hanem kötelességük a környezetük védelme érdekében tenni.
----------------------------------------
Tárgy: INDÍTVÁNY
Indítványozó: Reális Zöldek Klub
Indítványozó címe: 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26.
Posta címe: 1279 Budapest, Pf.:74
Az indítványozó személyes képviselője: Juhos László, elnök
Elérhetősége: 06-20-414-24-94
Az alkotmánybírósági eljárásra alapul szolgáló ok:
Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzését, az Országgyűlés által elfogadott 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot teljesülésével. összevetve.
Az Alkotmánybíróság vizsgálja meg 105/1995.(XI. 1.) OGY határozatnak teljesülését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, a P) cikk (1) bekezdésének, valamint a XXI. cikk (1) bekezdésének sérelmére vonatkozóan.
INDOKLÁS
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország
független demokratikus állam.”
A Duna – Tisza közét az ENSZ félsivataggá nyilvánította, mert a talajvíz ebben a térségben mélyre süllyedt, hogy az már itteni élővilágot veszélyezteti.
P) cikk (1) bekezdése szerint „A természeti erőforrások különösen a termőföld az erdők és a vízkészlet, a biológiai
sokféleség, különösen a honos növény – és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyeknek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az egymást váltó kormányok nem vittek.
A térség vízpótlása már több mint hetven éve napirenden volt.
1947-ben javasolta a Köztársasági Elnök.
Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlása:
„Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”
A Duna- Tisza csatorna tervezését és építését éppen úgy szorgalmazta az osztrák császári ház, mint Kossuth Lajos.
Széchenyi a csatornáról a következő módon nyilatkozott:
„Keblemet pedig semmi sem tágítaná annyira, mintha mindazon jó magyar Képek, melyek Duna-Tisza-közt láthatók, egy új életet árasztó, derék vízcsatorna mellett legnagyobb kéjjel éldelhetnék százszorta javított vidékük minden előnyét. És akkor, ha majd Tokajbul is Marosújvárról is láthatnék érkezni Pestre hajót és Szolnokra és Szegedre hajón indulnánk, kies kertek és csinos házak közt vinne át az út, hol a magyarságnak van legeredetibb bölcsője, mely azonban ma jobbandán homokban és sárban fekszik: akkor bíz egy kicsivel megint könnyülve rajtam az agyag súlya.”
XXI. cikk (1) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”
A víz, ezen belül az ivóvíz az emberi élet alapja, állítja Áder János köztársasági elnök úr. Helyesen állapítja meg az Államelnök úr, hogy a víz Alaptörvény védelme alatt álló természeti kincs, szükséges kellék az Alaptörvényben biztosított egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez.
A reális zöldek teszik hozzá az Államelnök úr megállapításához, a környezethez való alapjog érvényesüléséhez a legkevesebb oldott anyagot, főképpen csak gázokat tartalmazó esővizet célszerű használni. Eső vízzel való öntözéssel „zöldíthető” legjobban a környezet, biztosítható az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében az egészséges környezethez való alapjog érvényesülése.
Aki tehát esővízzel öntöz (a gémeskutakból kivödrözött víz, esővíz!), az tesz annak érdekében, hogy minden csepp esővizet meg kell őrizni, fel kell használni.
Szembe került egymással a kormányoldal és az ellenzék az esővíz felhasználásában!
Áder János köztársasági elnök úr az Alkotmánybírósághoz fordult. Államelnök úr indítványában hivatkozik tizenegy szakmai szervezetre, köztük a WWF Magyarország Alapítványra, amely mostanság a Dráva folyó ügyében akciózik.
A hazánkba beépült nemzetközi szervezet a WWF szakmai látásmódja meglehetősen szelektív. Nem veszi észre, hogy Drávatamásiban ötven méterre a Drávától, a Duna-Dráva Nemzeti Park vendégházának az udvarán lévő kútban nincs víz.
A hazai vízmérlegben a csapadékból a talajba beszivárgó és onnan elpárolgó, a növényzetet fenntartó vízmennyiség nem szerepel, holott a készletgazdálkodás számára fontos lenne.
A kormányoldal úgy gondolja, hogy vízi létesítmény építéséhez/kútfúráshoz és üzemeltetéséhez ne kelljen külön hatósági engedélyt kérni, ne legyen szükség sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása.
Dr. Pintér Sándor miniszter úr nevével fémjelzett indítvány kizárólag a házi vízellátásra, kerti öntözésre és háziállatok itatására szolgáló fúrt kutak engedélyezéséről, engedély alóli felmentéséről és esetleges illetékek, már eddig befizetett összegek visszafizetéséről rendelkezik, a falvakban, a tanyákon élő embereket, gazdákat régóta érintő ügy végére kíván pontot tenni. A Kormány szeretné, hogy a vidéken élő emberek műveljék a kertjüket, mert a háztáji kiskertekben termesztett élelmiszerek nagy értékük mellett egészséges alapanyagai saját háztartásuknak is.
Az ellenzék szerint ivóvízbázisunk van veszélyben, ha vízkivétel a Kormány akarata szerint történne. A Kormány akarata Alaptörvénybe foglalt joggal ütközik, egészséges ivóvízhez jutás Alaptörvénybe foglalt alapjog. Az ellenzék érvelése hasonlatos a T. Házban 1992-ben kifejezett kormányoldali érveléshez. Négymillió magyar állampolgár ivóvíz készlete veszélyben!
Hangzott el 1992-ben a Magyar Országgyűlésben, ha bősi vízlépcső üzembe helyezésére sor kerülne.
Bős, negyed százada üzemel a magyar polgárok ivó víz ellátása rendben. Szigetköz alatti vízkészlet pótlása a határszelvényen történik, 1992-ben a képviselők elengedték a fülük mellett. Sőt megakadályozták a tiszta szakmai látást a felszín alatti vizek kérdéskörében! Magyarország 1992-1995 között lemondott 2. 4 millió ECU kutatási programban való részvételről!
Az Európai Közösségek a PHARE –program keretében, amely a Közép és Kelet Európai országok megsegítésére irányult 2.4 millió ECU ajánlottak fel a Duna síkság felszín alatti vizek modellje kutatási programra. Az Antall kormány a dumakörös zöldek nyomására lemondta a részvételünket a programban.
Kétségtelen a Duna-Tisza között az Alföldön gondot okozhat a nem ellenőrzött vízkivétel.
Ha a jövő nemzedékekért felelős ombudsman helyettes, dr. Bándi Gyula, Áder János köztársasági elnök úr, tizenegy szakmai civil szervezet, felszólította volna az egymást váltó kormányokat, vagy a mostani ellenzék, 2010 után az Orbán kormányt a Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzésére az Országgyűlés által elfogadott 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot teljesítésére a Homokhátságon megállt volna az sivatagosodás. Akár engedély nélkül is lehetne gémeskutakat létesíteni, az alföldi tanyákon. A Dráva mentén már mérni sem kell a kútból kivett vizet, nincs a kutakban víz!
Annak ellenére nincs, hogy az ŐSDRÁVA program keretében jövőre elfogy a programra szánt 20 milliárd forintból az utolsó egy milliárd forint.
--------------------------------------------
Dr. Áder János úr
köztársasági elnök
Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
A reális zöldek civil szervezet képviseletében kérem Államelnök urat, hogy vonja vissza Dr. Sulyok Tamás, Alkotmánybíróság elnökének küldött, a Hivatalnál KEH/03347-2/2018. számon jegyzett levelét.
Javaslom Államelnök úrnak, éljen alkotmányos jogával az Országgyűlés által, 2018.június 20-ai ülésnapján elfogadott T/384. számú vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivétellel összefüggő módosításáról szóló törvényt, küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.
Államelnök úrnak a reális zöldek javaslata szerinti eljárása, hozzájárulna Államelnök úr által is, szorgalmazott, a hazai vízügyi politikának az évszázados hagyományokhoz való visszatéréséhez.
Államelnök úr eljárása hozzájárulna Kárpát medence felépítéséhez is.
Kárpát medence felépítésének része kell, hogy legyen a szomszédokkal a vízügyekben történő megegyezés.
Államelnök úr kedves figyelmébe ajánlom a Magyar Külügyi Társaság kiadásában 1928-ban az „Igazságot Magyarországnak” című könyvben „Vízerőkről és vízügyekről szóló fejezetet, Földes Béla, írta. Földes a „Vízerőkről és vízügyekről” a következő módon ír:
„Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de már a jelen gazdaságában oly fontos vízerőtől jóformán teljesen megfosztatott a trianoni parancs által; 1.7 millió HP-ből maradt összesen 174 000! Hogy ez mit jelent, ezt csak akkor ismerjük fel, ha szem előtt tartjuk a villamos gazdálkodás rohamos haladását az egész világon.”
A magyar nemzetnek több évszázados fejlődési lehetősége szűnt meg a rendszerváltást követően a hazai vízügy szétverésével.
Trianonban a magyar békedelegáció a Duna- Tisza medencében folyó vízgazdálkodásról, annak európai érdek szerint alakulásával érvelt. 1994-ben a Magyar Hidrológia Társaság Kecskeméten sorra került kerekasztal vitán hasonlók hangzottak el, mint Trianonban.
Tisztelt Köztársasági Elnök úr, egy biztos a harmadik 2/3 a vidéknek köszönhető! Köztük a kúthasználóknak, kutat fúrni szándékozóknak.
Államelnök úrnak az Alkotmánybírósághoz küldött indítványa, hosszú időre befagyasztja az esővizet használók életkörülményének a javulását, vízügyi politikánknak a Kárpát medence népeinek a szolgálatába való állását.
A T/384 számú indítványt a reális zöldek véleménye szerint a többségi jogalkotó nem önkénnyel fogadta el, hanem egy véges ideig fenntartható hasznos kormányzati javaslatra mondott igent.
Budapest, 2018. augusztus 4.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
|
|
Dátum: 2021. May 21. Friday, 12:07 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
