|
 "Zöld Béka" díj.
Az ez évi Zöld Béka díjat Szabó Imre miniszter a CIB Bank képviselőjének
adta át.
A méltatásban ugyan nem szerepelt, mert erről a díj átadásánál jelen
lévőknek és Miniszternek se volt ismerete, hogy 1983-ban a CIB Bank
közreműködésével érkezett Magyarországra 5.7 milliárd osztrák schilling
kölcsön Nagymaros felépítésére.
Nagymaros nem épült fel, a hitel egy részétnek azonban nyoma veszett.
Hogy kinek a zsebébe jutott a hitelből ezúttal erről nem szólunk, csupán
arról, amiről a hazai média sohasem szólt, Nagymaros felépült igaz nem a
Duna Kanyarban, hanem Bécs alatt.
----- Original Message -----
From: "Szentkuti Anna"
Sent: Thursday, October 09, 2008 2:40 PM
Subject: 2008-10-09 Közlemény, Szabó Imre átadta a "Zöld Béka" Díjat
Szabó Imre átadta a "Zöld Béka" Díjat
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter átadta az idei Zöld Béka
Díjat csütörtökön délután Budapesten, a Kempinski Hotelben a Joint Venture
Szövetség rendezvényén. A Közép-európai Környezeti Jelentési Díjat - amelyet
idén hetedik alkalommal osztottak ki - azok a közép-kelet-európai vállalatok
kaphatják, amelyek az adott év legjobb környezeti vagy fenntarthatósági
jelentését készítik. A díjra 23 magyar, 6 horvát és három szlovén
jelentéssel pályáztak a cégek. Tavaly óta súlyozottan értékelik a vállalatok
széndioxid-kibocsátását és energia-megtakarítását is.
Idén is kiosztotta a "Zöld Béka Díjat" a Deloitte Magyarország Könyvvizsgáló
és Tanácsadó Kft. azoknak a vállalatoknak, amelyek 2008-ban a legjobb
környezeti vagy fenntarthatósági jelentést készítették. A Közép-európai
Környezeti Jelentési Díjat Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter
és Dr. Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója adta át csütörtökön
délután Budapesten, a Kempinski Hotelben a Joint Venture Szövetség vállalati
rendezvényén.
A 2008-as "Zöld Béka" Díj nyertese a CIB Bank Zrt. lett, a cég
elkötelezettségét mutatja, hogy éves jelentésükkel együtt közlik a
fenntarthatósági jelentést, célkitűzéseik a jövőre nézve számszerűsítettek,
mérhetőek, nem csak a működést tekintik át, hanem a termék/szolgáltatás
környezetre gyakorolt hatását is. A második helyezést a Magyar Telekom Nyrt.
érte el, a vállalat jelentése hosszú, részletes, amelyben felsővezetők
nyilatkoznak a fenntarthatóságról, megnevezik a jelentéskészítőket is, és
mérhető céljaik vannak. A harmadik helyezett egy horvát cég, a Hartmann
Croatia lett, ahol lelkes csapatmunka folyik, és nagy figyelmet fordítanak a
globális felmelegedésre is. Az "Első jelentő" kategória győztese a Sinergy
Energiaszolgáltató, Beruházó és Tanácsadó Kft. A cég első pályázó,
professzionális munka jellemzi. Az elmúlt években jellemzően a termelő cégek
győztek, idén jelzésértékű a szolgáltató cégek előretörése. A szolgáltató
cégek általában eleve kevésbé szennyezik a környezetet "termékeikkel", egyes
szolgáltatásaikkal viszont érdemben hozzá tudnak járulni a környezet
terhelés csökkentéséhez is, ami fontos bírálati szempont.
A Deloitte 2001-ben hozta létre a Zöld Béka Díjat, amelynek célja, hogy a
régió vállalatait felkészítse az EU környezeti és fenntarthatósági
pályázatain való részvételre. 2007-től kezdve a díjra jelentkezők
elbírálásakor a Deloitte a többi szempontnál súlyozottabban értékeli a
vállalatok széndioxid-kibocsátását, ezzel kívánja felhívni a résztvevő
vállalatok figyelmét, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv vállalásai kizárólag a
jelenleginél intenzívebb energia-megtakarítással érhetők el. A Zöld Béka
Díjra érdemes legjobb vállalatok kiválasztásánál a jelentések
kidolgozottsága mellett arra is figyelt a zsűri, hogy az anyagokban
lehetőleg megjelenjen az anyacégek központi, átfogó jelentéseit árnyaló,
regionális megközelítés, a célkitűzések pedig valamilyen formában mérhetőek
legyenek.
A miniszter elmondta, az Európai Unió - a globális kihívásokra is
tekintettel - egyre fontosabb kérdésként kezeli a fenntartható fejlődést. Az
Európai Bizottság a környezeti célú versenyképesség-javítási lehetőségek
kihasználása érdekében elkészítette az Unió fenntartható fogyasztásra,
termelésre és iparpolitikára vonatkozó cselekvési tervét. A terv a már
eredményesnek bizonyult EU-szintű és tagállami szakpolitikákra épít, amelyek
elősegítették az erőforrásokat hatékonyan felhasználó és környezetbarát
termékek előállítását, alkalmazását és a fogyasztók ehhez kapcsolódó
környezettudatos magatartásának erősítését. A javasolt intézkedések egyrészt
kiegészítik a meglévő eszközrendszert, másrészt törekszenek az új vagy eddig
megoldatlan problémák mérséklésére, visszaszorítására.
Tervben van az öko-tervezési irányelv hatókörének kibővítése az energiát
használó termékekről az energia-használattal kapcsolatos termékekre (pl.
nyílászárók, szigetelések), a minimum követelmények mellett célokat
meghatározó viszonyítási pontok (ún. "benchmark-ok") kijelölése, az
energiahatékonyságot és környezeti teljesítményt mutató kötelező címkézés
kiterjesztése további termékekre. Megvalósításra váró feladat továbbá a
közbeszerzés zöldítése kötelező hatékonysági küszöbértékek bevezetésével,
illetve a fenntarthatóbb termelés, a kis és középvállalkozások
környezetvédelmi potenciáljának és ezáltal versenyképességének növelése,
valamint a hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS)
felülvizsgálata az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.
Ezeket rövidesen követi az energiacímkézési irányelv átdolgozására, illetve
a környezetvédelmi technológiák hitelesítési rendszerét szabályozó
rendeletre vonatkozó javaslat. A tervezett intézkedések a környezet és a
társadalom iránti felelős vállalati magatartás elterjesztését célozzák és
fontos szerepet szánnak a szemléletváltozásnak mind a termelői, mind a
fogyasztói oldalon. A vállalatok szemléletváltozásának egyik jele éppen a
környezeti illetve fenntarthatósági jelentések készítésére való hajlandóság,
amelyet a Zöld Béka díj is ösztönöz.
További információ:
KvVm Sajtóiroda
tel: 457 3415
|
|
Dátum: 2008. October 10. Friday, 09:25 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
