| Beküldő: | realzoldek | | Szerző: | Ismeretlen | | E-Mail: | E-Mail a szerzőnek | | Beküldve: | augusztus 04, 2007 | | Módosítás: | október 23, 2009 | | Olvasás: | 1296 | | Szavazat: | 0 | | Osztályzat: | 0 | | | | | | | |
| | | Cikk/Anyag leírása - A Reális Zöldek fő céljairól. (Fejér Levente írása):
A Reális Zöldek fő céljairól. (Fejér Levente írása)
|
|  A "Reális Zöldek" fő célja az ökológia tudománya szerinti környezet, (tájpotenciál)fenntartható fejlesztésének, a helyes környezetpolitika támogatása, a Csányi Vilmos féle ártelemben vett "globális konvergencia" kialakulása felé vetető úton.
(Az ökológiai értelemben vett környezet alatt, a Lányi György féle ökológia értelmező szótár "ökológiai miliő" fogalmát értjük. Ebbe a környezetbe az emberi társadalom is beletartozik. Politika alatt az Arisztotelész féle jó értelembe vett politikát értjük, mely egyrészt azzal foglalkozik, hogy mi a "jó emberi élet", másrészt azzal, hogy ezt a "jó emberi életet" milyen intézményi és intézkedési rendszer képes biztosítani. A "Reális zöldek" elutasítanak minden egyoldalú, megközelítést, és a tudatos egyoldalúságot, valamint az érdemi elhallgatást a hazugság egy - egy formájának tekintik.)
A "globális konvergencia" időszaka felé vezető úton, az emberi társadalom "ökológiai miliőn belüli" szerepe radikálisan meg nőt. Vagyis: "A bioszféra ma már nem környezte, hanem a társadalomnak integráns része! ... A társadalom és a bioszféra helyén kialakult egy integrált globális komponens rendszer, melynek egyaránt komponensei az emberek, a tárgyak, az ideák, valamint az összes élőlény. A bioszféra spontán szabályozó folyamatait, mesterséges technikai szabályozás váltja fel." A társadalom és a bioszféra helyén kialakult integrált globális komponens rendszerrel - mint "ökológiai miliővel" a Ghimessy László féle értelemben vett "Tájpotenciál" tudománya foglalkozik. Amikor a "Reális zöldek" a környezet fenntartható fejlesztését támogatják, a "Tájpotenciál" fenntartható fejlesztéséről van szó.
"Tájpotenciál" négy fő összetevője: a Táj, a Víz, az Energia és az Ember. Ez egyben körvonalazza, hogy a "Reális zöldek" fő figyelme és tevékenysége mire irányul.
A "Tájpotenciállal" való foglalkozás környezetpolitikai tevékenység. Az Európai Unió gyakorlatához hasonlóan a "Reális zöldek" átfogó fogalomnak a "környezet politikát" tekintik. A "környezet védelem" ennek a bázisfogalomnak egyik részhalmaza. A "Reális zöldek" pioritások vonatkozásában a fenntartható fejődés riói 4. sz. elvéhez igazodnak, mely szerint: "A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat integrált részét kell alkotnia, és nem mérlegelhető attól elkülönülten." A környezetvédelem egy igen fontos szempont a környezetpolitika részét képező minőségbiztosításon belül, de nem jelent semmiféle önálló szakterületet, vagy tudományos diszciplínát.
A "környezetvédelemnek minden tudomány, és szakma s végül is minden emberi tevékenységre ki kell terjednie, s józan-ésszel nem fogadhatjuk el, hogy egyes személyek - mert sajnos ilyenek is vannak - beképzelhetik maguknak, hogy a tudomány és az ipar minden területén, a fizika, a kémia és biológia minden ágazatában univerzális, mindent tudó szakértők." mondotta volt - igen helyesen - Dr. Mosonyi Emil akadémikus.
Nem mindegy, hogy környezet politikai tevékenységet kiknek az érdekében folytatjuk! A "Reális zöldek" a Fenntartható fejődés riói 1. sz. elvéhez igazodnak, mely szerint: "A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberi lények állnak. Ők jogosultak a természettel összhangban álló, egészséges és produktív életre." Vagyis a "Reális zöldek" szerint a
fenntartható fejlesztés során emberiség, nem pedig akármi más, érdekei a mértékadók! E téren a "piaci fundamentalista" szemlélet alkalmazhatatlan.
A "Reális zöldek" elutasítják a "mélyökológiai" szemléletet - és a fenntartható fejődés riói 4. sz. elvének megfelelően - visszautasítják a környezetvédelemnek a fejlődési folyamattól elkülönített mérlegelését.
"Reális zöldek" azért is reálisak, mivel tudják, hogy egyrészt a környezet védelemmel érdemben társadalmi munkamegosztás sokféle területén, működő, hozzáértő tervezők, kivitelezők, üzemeltetők, anyagi, jogi felelőségük tudatában foglakoznak, másrészt a kívülálló, önmagukat polihisztornak képzelő, anyagi, jogi felelősség nélküli laikus mozgalmárok - politikusok,
a döntéshez szükséges ismeretekkel nem rendelkeznek.
A "Reális zöldek" tudomásul veszik azt is, hogy a környezet védelemmel érdemben társadalmi munkamegosztás sokféle területén, működő, tervezőknek, kivitelezőknek, üzemeltetőknek, anyagi, jogi felelőségükön kívül munkaköri felelőségük is van, ezért szemben állhatnak a fenntartható fejlődés érdekeivel.(Annak muzsikálnak aki fizet.) Ezért a tevékenységek jóakaratú
társadalmi bírálatára mindig szükség van. Erre szolgálnak, az állami szervek, szakmai tudományos egyesületek és az olyan szakmai igazságra orientált zöld szervezetek is, mint a "Reális zöldek" speciális felkészültségű szakemberei. A jóakaratú bírálat arról ismerhető fel, hogy szakszerű, árnyalt, nem hazug, nem destruktív, nem erőszakos, a feladatok helyes megoldására,
nem pedig egy feladat totális megakadályozására törekszik.
Utalunk arra, hogy a szakmailag tudatlan mozgalmárok, hazug, destruktív, erőszakos fellépésében szerepe lehet annak, hogy valaki pont ezért dotálja őket! A tájékoztatáshoz való jog érvényesítése érdekében, a "Reális zöldek" céljuknak tekintik a szakmailag tudatlan mozgalmárok és politikusok, hazug, destruktív, erőszakos fellépése okainak megvilágítását, és az alkalmazott hazudozási és destrukciós módszerek közreadását.
A globális konvergencia teljes kialakulása a tájpotenciál fejlődésének, exergia ellátási kérdéssé való redukálásáról ismerhető fel és távlata az exergia ellátási kérdések kezelésétől függ! Jelenleg az exergia ellátási kérdések kezelése, teljesen a világtörténelem legnagyobb korrupciójának uralma alatt történik. A világtörténelem legnagyobb korrupciójának hátterében évi kb. négyszáz milliárd dollárban mérhető szénhidrogén üzleti érdekek állnak! Ezek finanszírozzák a szénhidrogéneket helyettesítő eljárásokat üldöző mozgalmárokat és politikusokat. [Metropolis 2001] Mivel a szénhidrogének rohamos árnövekedése várható, ezért is a Reális zöldek, nemzeti érdekből is fellépnek a szénhidrogén centrikus szemlélet, ellen!
A Reális zöldek a megújuló energiaforrások (mezőgazdaság, és vízerőművek), valamint az atomerőművek alkalmazását szorgalmazzák. Ezek egyben az üvegház hatás kifejlődésének ütemét is csökkentik, és mérsékelik - bár nem zárják ki - annak esélyét is, hogy egy évszázadon belül világméretű klímakatasztrófa bekövetkezzen! Ez a klímakatasztrófa végső soron nem kerülhető el, de okos energiapolitika időt biztosít kártevésének mérsékelésére. (Világméretű klímakatasztrófát például az un. Ross jégmező leszakadása miatti kb. 7m-es világtengervízszint növekedés, illetve a Golf áramlat leállása okozna. [Természet 2004]. Szerintem aki a világméretű klímakatasztrófa korai kialakulásához hozzájárul, ahhoz képest Eichman szívgárdista kiscserkész!)
Magyarországon jelenleg az exergia ellátási kérdések kezelése, teljesen a világtörténelem legnagyobb korrupciójának uralma alatt történik. A Paksihoz hasonló vízhűtésű, víz moderátorú atomenergetikát teljesen alaptalanul rágalmazzák, és olyan nemzetközi-jog ellenes és egyben nemzeti érdeket sértő ostoba kijelentések hangzanak el, mint: "nem lesz gát a Dunán"!
Elrémiszt az a gondolat, hogy a készülő Nemzetfejlesztési Terv készítésekor, meghatározó módon, a Világtörténelem legnagyobb korrupciója hazai ügynökeinek beleszólása végképp érvényesülhet!
Az üvegházhatás ma már prognosztizálható hazai következményeit [Természet2004], a nemzeti távlati tervek készítésénél semmibe veszik. Ennek keretében a máris elsivatagosodó Duna - Tisza - Köze vízellátási problémáit és az Alföld Dunából történő vízutánpótlásának kérdéskörét a most készülő nemzeti fejlesztési tervek készítésénél hanyagolják. Magyarország egyik kincse az, hogy a mezőgazdaságilag művelhető földterületének aránya nagy, a Nap ezekre ingyen rásüt, és ha lenne öntözővíz úgy ezen élelmiszer és energia alapanyagot lehetne termelni. 50 éven belül a mezőgazdaság vízigénye búzánál kb. 26 %-al, kukoricánál 48%-al cukorrépánál 52%-al lucernánál 65%-al növekedhet. Tározókra, nagyvonalú, Dunából történő vízutánpótlásra, csatornázásra, lenne szükség. Ez nem készíthető el máról holnapra, ennek érdekében már ma tenni kellene! Ezzel szemben ma szinte a teljes magyar politikai és média elit a világtörténelem legnagyobb korrupciójának ügynökeihez illeszkedő szemlélettel, akadályként működik. Ez szégyen! Ez szerintem nemzeti szempontból felér egy új vesztes Moháccsal! A szükséges víz mennyiségét, és időbeli rendelkezésre állását csak a Duna várható vízjárása képes csatornázás esetén az Alföldnek biztosítani.
Minden jó, hazáért tenni kész magyarnak ajánlom ismerje meg a Természet világa 2004. II. különszámát melynek címe "Klímaváltozás hazai hatások". Segítségképen e számból a következő gondolatokat emelem ki:
"az éghajlat erőforrás, mégpedig az emberiség legjelentősebb erőforrása"
Világszinten "az éghajlatváltozás káros hatásai már nyilvánvalóak, a természeti katasztrófák egyre gyakoribbak, és pusztítóbbak."
"A modell számítások riasztó eredményei, az amerikai hadügyi tárcát arra sarkalták, hogy a globális felmelegedést, nemzetbiztonsági kérdésként kezelje."
(Ma szerintem felmérhetetlen, hogy a klímaváltozás milyen új népvándorlásnak, fegyveres konfliktusoknak lehet okozója.)
"A légkör kémiai összetételében, határozott egyirányú változás tapasztalható"
"2100-ra a földi átlaghőmérséklet 1,4 - 5,8 °C-kal emelkedik 1990-hez képest"
"A pusztító viharok a Föld felszínnek nagy részén gyakoribbá válhatnak. Egyes kontinentális területeken a száraz napok valószínűségnek és az aszályos időszakok hosszának növekedésével számolhatunk. Azokon a területeken, ahol a csapadékhozam csökken, az aszályhajlam növekszik."
"Kelet-Európában az elmúlt másfél évszázadban mintegy 1°C hőmérséklet emelkedés következett be."
"Magyarországon az elmúlt évszázad során az éves csapadék átlagosan 83mm-rel csökkent"
"Tény azonban, hogy például a mezőgazdaság szempontjából kritikus 500mm-es szint alatti csapadék előfordulása gyakoribbá vált, ez 1901 és 1950 között 6alkalommal, 1951 és 2000 között 10 alkalommal fordult elő.
"A kárpát medencére vonatkozó modellszámítások többsége meleg - száraz viszonyokra számít."
" a csapadékos napok számára vonatkozó mennyiségek a teljes 1946-1999-es időszakra vonatkozóan az egész kárpát medencében csökkenő tendencia jellemző" A XX. Század utolsó negyedében a csapadékos napok száma öszességében csökkent, azonban a nagy intenzitású, vagy nagy űn meg növekedett.
" a diagramokat értékelve a telet és a tavaszt nedvesebbnek, míg a nyár és az ősz Magyarországon a XXI. században szárazabb lesz. Ezek a változások gyakoribb árvizeket és aszályokat eredményezhetnek"
" A vizsgálatok alapján a klímaváltozás szempontjából leginkább veszélyeztetett térségnek a Sió-Balaton vízgyűjtőterülete és az Alföld. Becsléseink szerint mindkét térségben enyhe melegedés valamint nyári csökkenő, s téli növekvő csapadék várható a XXI. század végére. Hazánkat a szélsőségesebbé váló éghajlat veszélye fenyegeti a legjobban: a sekély vízű Balaton vízháztartási egyensúlya felborul, és a vízszint jelentősen csökkenhet. Az Alföld vízellátottsága eddig is szűkös volt. Ha XXI. század során egy jelentősebb eltolódás történik, a félszáraz mediterrán jellegű klíma irányába, akkor a mezőgazdaság nagyon komoly problémákkal kerül szembe."
A Földön általában nőni fog a csapadék mennyisége Érdekes hogy hazánkban csökken a csapadék mennyisége, az inkább szubtropikus jellegű. Ennek több oka is lehet, például a csapadéktrendek mozaikos jellege, a Kárpát medence déli nyitottsága stb. Tény hogy az aszályhajlam az Európán belül a mediterrán térségben növekszik, és hazánk ebből a szempontból a déli szomszédainkkal mutat hasonlóságot.
Hivatkozások:
Csányi Vilmos [1988]: Evolúciós rendszerek. Az evolúció általános elmélete. Gondolat kiadó.(222. old.)
Fejér Levente [2004]: Az energodinamikáról és az energiáról. Kézirat gyanánt
Ghimessy László [1984.]: A tájpotenciál. Táj, Víz, Ember, Energia Mezőgazdasági Kiadó
Lányi György [1998]: Ökológia tényről tényre. Enciklopédia és értelmező szótár Környezet és Fejlődés kiadó.(162. old.)
Milton Friedman [1986]: A monetáris elemzés elméleti váza. (Infláció, munkanélküliség, monetarizmus. Válogatott Tanulmányok) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (136-139.oldal)
Nicholas C. Metropolis [2001]: Késői gondolatok Természet Világa 2001. április
Sántha Attila [1993]: Környezet gazdálkodás Akadémia kiadó.(II. Melléklet 136.old.)
Természet világa 2004. II. különszám [2004]: Klímaváltozás hazai hatások. Magyar hivatalos közlöny Kiadó
|
| |
