| Beküldő: | Juhos László | | Szerző: | Ismeretlen | | E-Mail: | E-Mail a szerzőnek | | Beküldve: | február 13, 2007 | | Módosítás: | február 13, 2007 | | Olvasás: | 472 | | Szavazat: | 0 | | Osztályzat: | 0 | | | | | | | |
| | | Cikk/Anyag leírása - 2006 Kóka a miniszter és a miniszter szerelmes a liberalizációba és babájába:
Liberalizáció vagy mesterségesen gerjesztett árnövelés?
|
| 2006 Kóka a miniszter és a miniszter szerelmes a liberalizációba és babájába
Liberalizáció vagy mesterségesen gerjesztett árnövelés?
„Aztán bement a templomba és kiűzte onnan a kereskedőket. „Írva van –mondta nekik: - házam imádságnak a háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek.” Lukács evangéliuma 19/45.
Nagy a valószínűsége annak, hogy rövid időn belül Jézus cselekedetét lesznek kénytelenek követni az EU villamos energia politikáját alakítók is. Az EU energiapolitikáját alakító politikusok abban a reményűkben, hogy a verseny és a szolgáltató szabad választása lejjebb viszi az árakat, irányelveket adtak ki a villamos energia kereskedelem liberalizációjára, és azok bevezetését a tagországok számára kötelezővé tették. Arról kevés szó esett, hogy hogyan egyeztethető össze a liberalizáció elvével a bizonytalan széltől és az erdők feltüzeléséből származó villany magasabb áron történő kötelező átvétele, és a többletköltség áthárítása a fogyasztóra. A liberalizációt bevezető Kaliforniában megtörtént, amire a szakemberek számítottak, a rendszerösszeomlás. Európában most a nyári, olasz-francia területet érintő összeomlás után a novemberi 4-i európai szerte megtörtént áramkimaradás komoly figyelmeztetésül kellene, hogy szolgáljon. A kérdés csupán az, hogy az EU energia politikusai mikor lesznek kénytelenek a villamos energiatermelés, elosztás és fogyasztás területén a piac „központ” által történő megfigyelésének mikéntjével foglakozni, azaz visszaállítani az eredeti állapothoz hasonló rendet. Magyarországon a villany piac liberalizációjának a bevezetésének jogi keretét a 2001-ben elfogadott villamos energia törvény határozta meg. Konkrét gyakorlati lépések megtételére a villany piac liberalizációját illetően Magyarország sajátos utat választott. Az évi 6.5 GWh-nál több villamos energiát fogyasztók, mára mintegy 500 felhatalmazott - feljogosított fogyasztó -, amelyek ma a fogyasztás 30%-át jelentik 2003-ban kiléphettek a szabad piacra a villamos energia igényüket beszerezni. Ezzel az intézkedéssel Magyarországon kettős piac alakult ki: a frissen megnyílt versenypiac mellett mintegy 5 millió kis és közepes fogyasztó továbbra is élvezheti az MVM Zrt. államérdekű tevékenysége révén a közüzemi szolgáltatás biztonságát, és a szolgáltatás szabott árát, 2007 június 1-én elsejéig, amikor is a kettős piac megszűnik és minden fogyasztó jogosult a villanyát szabad piacon beszerezni. A feljogosított fogyasztók saját mérlegkört alakíthatnak vagy kereskedői mérlegkörhöz kötelesek csatlakozni. A mérlegkör termelők, kereskedők, fogyasztók olyan csoportja, amelyben az összes vásárlás és eladás tervezett értéke megegyezik. Ezeket a minden negyedórára meghatározott mennyiségeket (ez a menetrend) a mérlegkörök adják meg a rendszerirányítónak. A mérlegkörök tehát olyan jogosítványt kaptak, amelyekkel korábban csupán egyetlen intézmény a rendszerirányító, korábbi nevén a teherelosztó rendelkezett. A múltban, tehát az egységes villamos energia szektor létének az idején is folyt Magyarországon villannyal kereskedés. Miután az MVMT megkapta az államtól a villany kereskedői jogot gyakorlatilag minden szomszédos állammal folytatott kereskedést. A legnagyobb partnere a villamos energia szektornak a Szovjetunió volt. Szovjetunióval a villamos energia import (kereskedelem) mennyisége és ára évenként megtartott tárgyalások keretében került meghatározásra. A villannyal való kereskedés a múltban is létezett. Az viszont széles körben nem ismert, hogy a szovjet energiaszállítás éves szinten teljesüljön, azaz az országba beszállítható legyen, a hazai erőműparkon műszaki beavatkozásra volt szükség. A szovjet import beszállítása az országba csak úgy volt lehetséges, hogy a magyar villamos energia rendszer turbógenerátorai primer szabályozójának a működését az MVMT módosította.
Az intézkedés megértéséhez szolgáljon a következő példa: Igavonó állat, tegyük fel kettő ökör, szekeret húz maga után és a szekér útja emelkedőre, vezet. Ilyenkor mindkettő ökör „automatikusan” többlet húzóerőt fejt ki – természetesen erőfeszítésének maximális értéken belül -, hogy a szekér a dombra felérjen. A turbógenerátorok primer szabályzói hasonló funkciót látnak el. Gondoskodnak arról, hogy amennyiben a rendszer egyensúlya megbomlik a turbógenerátorok a rendelkezésükre álló primer teljesítmény mértékéig a rendszeregyensúly helyreállítás érdekében többlet terhet, felvegyenek vagy leadjanak. A turbógenerátoroknak ez tulajdonsága az igavonó ökrök természetes viselkedéséhez hasonlatos. A turbógenerátorok primer szabályzóinak a bénítása műszakilag kockázatos tevékenység volt, sőt az ide vonatkozó műszaki irodalom szerint tilos. Ennek ellenére a kereskedelmi tevékenység elősegítése céljából az MVMT kénytelen volt az erőművek primer szabályzók bénítását, a nemzeti érdekek céljából megtenni. Az MVMT által folytatott villanykereskedés célja nem a hasznon maximális értékének az elérése volt, hanem a legkisebb önköltséggel történő villamos energiatermelés, tekintettel az ellátásbiztonság kritériumaira. Ezen szempontnak volt alárendelve a kereskedelmi tevékenység, valamint a fogyasztók biztonságos energia ellátásának ügye is.
Ezzel szemben napjainkban a mérlegkörök célja egyértelműen a befektetői haszon maximalizálása. A mérlegkörök irányítóinak nem célja a legkisebb önköltséggel történő villany termelése és a fogyasztók biztonságos ellátása sem. Számukra mindig adott a lehetőség a kiegyenlítő szállítás igénybevételére. A rendszerirányítás, amely minden szereplő számára ún. rendszerszintű szolgáltatásokat nyújt: biztosítja a villamos energia minőségét (frekvencia, feszültség), fedezi a hálózati veszteséget, gondoskodik a teljesítmény tartalékokról és kiegyenlítő energiáról, biztosítja a rendszer operatív üzemirányítását, felkészül súlyos üzemzavarok elhárítására, azok következményeinek csökkentésére. Ezekért a szolgáltatásokért a rendszerirányítót rendszerirányítási díj illeti meg.
Az együttműködő villamos energia rendszerek között létezik a „mindenki egyért, egy mindenkiért” elv is. Ez azt jelenti, hogy ha egymással együttműködő rendszer egyikében teljesítmény hiány lép fel, mindegyik társ energia rendszer köteles a hiány felszámolása érdekében tenni, majd egy rövid időn belül a saját hiányának felszámolását maga megoldani. A saját fogyasztói területen fellépő hiány pótlását, a szekunder szabályzásra épült egységek teszik lehetővé. A múltban Inotán és Kelenföldön épültek kifejezetten szekunder szabályozásra alkalmas egységek kb. 200 MW teljesítménnyel. Az egységek már leselejtezésre kerültek. A rendszerváltozás után az MVM saját erőből épített szekunder tartalék gázturbinákat, gázturbina – olaj bázison, gáztüzelésre sajnos ezen egységeknél nincsen mód, így tehát üzemeltetésük sokba kerül.
A rendszerirányító az ország biztonságos villamos energia ellátása céljából kénytelen akciót hirdetni: primer, szekunder, feszültség szabályozási, stb. funkciók megvételére, mivel sem az üzemzavarok elhárításhoz, sem a normál üzemhez nem rendelkezik elegendővel. Primer és szekunder feszültség szabályozási funkcióra a mérlegkörökben résztvevők tehetnek ajánlatot, vagy maguk a mérlegkörök, amelyeknek a hasznuk maximalizálása a céljuk, és nem a rendszerirányító gondjainak azonnali enyhítése. A mérlegkörök számára a tőzsdéhez hasonlóan, nem az állandó biztonságos működés, hanem a változás az, ami megteremti a nagyobb haszon lehetőségét. Számukra az a kedvező, ha néhány rendszerösszeomlás következik be, mint az volt november 4-én, mert akkor mindenek az ára csak feljebb megy. A mérlegköröknek a rendszerirányító céljával ellentétes vagy azt akadályozó eljárásra számos módjuk van. Például a mérlegkör meglévő primer, szekunder funkcióit nem ajánlja fel a közösbe még számára kedvező ár esetén sem, megtartja azt önmagának, és segítségével manipulálja a kiegyenlítő energia mennyiségét időben és mennyiségében egyaránt, és ezzel saját hasznát, az előbbi haszonhoz képest megsokszorozza. A szabályozás technika nyelvén szólva a mérlegkör pozitív visszacsatolás jelent az egész rendszerre vonatkozóan. Pozitív visszacsatolás a szabályozott jellemző minden határon túli növekedését eredményezi, a villamos energia árát nem a piac szabályozza, mint ezt a liberalizáció híve állítják, hanem a piac egyes szereplői srófolják az egekig, ha tehetik.
(Juhos László)
|
| |
