- Megkésett karácsonyi üdvözlet - Kategória: Beküldő: realzoldek Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: december 17, 2007 Módosítás: december 17, 2007 Olvasás: 1220 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - Megkésett karácsonyi üdvözlet: Megkésett karácsonyi üdvözlet A rendszerváltáshoz vezető folyamatok között Magyarországon meghatározó szerepe volt a Duna mozgalmaknak. A Duna –mozgalmak az elmélyülő gazdasági és pénzügyi válság helyett politikai-legitimációs válságként a fennálló rendszerrel szemben a vízlépcsőt mutatták fel, jelenítették meg. Kelet-és a közép-európai országokban (lengyel, keletnémet csehszlovák és a többi) ökológiai mozgalom hasonló fontosságot nem kapott, mint Magyarországon a Duna –kör. Közismert, hogy a „szocialista világrendszer” sorsa elsősorban nem az egyes országokban bekövetkezett történéseken, hanem világ fejleményeken múlott. Nem így Magyarországon, nálunk a rendszerváltás középpontjába a „Nem kell erőmű” jelszava került. A dumakörösök üvöltötték „Nem kell erőmű” jelszavát a rendszerváltás előtt a Dunakanyarban. A nem kell erőmű kérdésében az elmúlt tizenhét év alatt a helyzet Magyarországon semmit sem változott. Lényegében hasonló eszmeiséget fejezett ki BAZ megyében járva Sólyom László köztársasági elnök, aki feltehetőleg 1989-ben a Duna –kanyarban ott volt a „Nem kell erőmű” jelszavát üvöltök körében. A nem kell erőmű jelszava megszabta a politikai és gazdasági vezetők szerepét a rendszerváltást követően. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Energiapolitikai Főosztálya 1992.február 24-én „A Kormány energiapolitikai koncepciója” címmel készített előterjesztést. „Megújuló energiák felhasználásának távlati lehetőségei” című táblázatban a biomassza felhasználásának potenciális lehetőség 53 a vízenergia 0.002 PJ/év. A koncepció szerzői szerint biomasszára 4000 MW, vízre 0.1 MW létesítésére van lehetősége Magyarországnak. Az előterjesztést még 1992-ben a kormány majd az Országgyűlés is elfogadta. A mai napig, az 1992-ben elfogadott koncepció szellemében alakul a magyar energiapolitika. Víz nem, biomassza igen. Az energetika területén kialakult hazugsággal teli folyamattal fellépni az energetika területén működő civil szervezetek kötelessége lett volna. Valójában egyetlen energetika területén működő civil szervezett, nem hívta fel a kormány, a képviselők figyelmet a vízenergiáról szóló hamis adatokra. Az 1992 májusában Járosi Márton vezetésével megalakult Magyar Energetikusok Társasága (MET) is hallgatott. A MET tagjai hallgattak, cserébe jól fizetett állásokba kerültek köztük Járosi is. Járosi lett MVMT első számú mindenható ura. Járosi vezényletével beindult a „villany gyártására” felhasznált gázmennyiségének a növekedése, miközben a zöldek szanaszét kürtölték a biomassza a sztár, nem kell atomból és a vízből termelt villany sem. 2007 decemberében másfél évtizeddel később, tehát napjainkban az Energiapolitikai 2000 Társulat, hétfői estéjén (12.10.) Járosi meghívására, Dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója „A biomassza termelés ökológiai kételyei” címmel tartott előadását. Gyulai előadásán ott voltak sokan azok közül, akik 1992-ben a MET alapító tagjai voltak. A zöldek fő ideológusa Gyulai a biomasszáról szólt. Az ökológus a biomasszából üzemanyagot, illetve villanyt előállító folyamatokról megállapította, hogy közöttük van rossz, rosszabb és még rosszabb folyamat. A folyamatok energia mérlegéről az eladó megállapította több azok inputja, a folyamatba bevitt energia több mint a folyamatból kinyerhető energia, azaz a folyamat outputja. Gyulai megállapításában valójában semmi új nincs az energia megmaradás tételéből a megállapítás levezethető. Ennek ellenére Gyulai megállapítása a hallgatóság körében tetszést váltott ki. Gyulai a szalmatüzelésű erőműprogramról sem volt jó véleménnyel. Hogy a „villany gyártása” és az etanol előállítása közé nem tehető egyenlőség erre Büki Gergely professzor emlékeztette az előadót és a hallgatóságot egyaránt, amikor a termodinamika II. főtételének a létezésére utalt. Felmerül a kérdés, hogyan alakult volna Magyarország energiapolitikája, és gazdasági helyzete, ha a „hétfői estén” 2007–ben elhangzottak 1992 -ben kapnak nyilvánosságot? Vagy akkor, ha 1992-ben érkezik hasonló karácsonyi jókívánság a feladótól a reális zöldek címére, mint 2007-ben érkezett? (Zöldike)

Hozzászólások nem engedélyezettek.