| Beküldő: | Juhos László | | Szerző: | Ismeretlen | | E-Mail: | E-Mail a szerzőnek | | Beküldve: | február 23, 2007 | | Módosítás: | február 23, 2007 | | Olvasás: | 344 | | Szavazat: | 0 | | Osztályzat: | 0 | | | | | | | |
| | | Cikk/Anyag leírása - Levél Kondor Katalin Úrhölgy a MR Műsorvezető-szerkesztőjének:
Levél Kondor Katalin Úrhölgy a MR Műsorvezető-szerkesztőjének
|
| Levél Kondor Katalin Úrhölgy a MR Műsorvezető-szerkesztőjének
Magyar Rádió Rt.
Kossuth adó
Tisztelt Műsorvezető –Szerkesztő Úrhölgy, kedves Katalin
Vásárhelyi Pál halálára emlékezve azt tetszett mondani, hogy a Tisza szabályozás tervét Vásárhelyi Pál készítette el.
Valójában Vásárhelyi Pál a Tisza szabályozására egyetlen kiviteli tervet nem készített el, legalább is olyan tervet, amely alapján a konkrét munkát el lehetett volna kezdeni.
Vásárhelyi 1845-ben egy „Előleges javaslatot” készített, majd 1846 április 1 –re készült el a „Vásárhelyi Tisza-szabályozási tervként” ismert koncepció. Terv és koncepció közé nem tehető egyenlőség!
Ma, amikor az úgynevezett „tovább fejlesztett Vásárhelyi terv” végrehajtása, annak előrehaladása – mármint a kivitelezési munkák előrehaladása – vitatott ügy, fontos lett volna, hogy Vásárhelyi munkásságáról a Magyar Rádió Rt. műsoraiban sokoldalúan tisztességesen szóljon.
Sajnos sem sajtó, sem az elektronikus média, köztük a közszolgálati MR nem emlékszem, hogy Vásárhelyi munkásságáról tisztességesen szólt volna az elmúlt tíz évben.
Arról viszont sokat hallottunk, hogy a gátak méretét nem lehet az égig emelni.
A Duna-kör és a Védegylet képviselői kaptak lehetőséget folyó szabályozások ügyében szólni, míg szakemberek alig. A mozgalmárok számos megszólalásuk során bemocskolták Vásárhelyit, rásütve a mérnökre, hogy a gátak méreteit ö kívánta az égig emelni.
Valójában Vásárhelyi javaslatot tett a töltések keresztmetszeti méreteire is, amelyek mai szemmel akár megmosolyogtatók is lehetnének, hiszen azóta a töltések mérete helyenként az eredeti méretnek akár 8-10-
szeresére is növekedtek.
Duna-kör, Védegylet, mindkét társaságnak tagja volt Sólyom László.
A gátak építésével szemben mind két társaság sokat tett.
A Védegylet például még 2005-ben – ekkor még Sólyom László a Védegylet tagja – tüntetett a Táton a Duna gát megépítésével szemben.
A mai műsorban felolvasta a köztársasági elnök Sólyom László felhívását. Sólyom bíztatta a hallgatót menjen el szavazni és jogosítsa fel a képviselőt, hogy a képviselő a hatalmat gyakorolhassa. (Felszegi, a köztársasági elnök bíztatásának e részét kiemelte.)
Az Alkotmány szerint a pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. Ha a pártok nem, akkor a pártok frakció sem, is így képviselőik sem gyakorolhatnak hatalmat. A képviselők a választótól törvényhozásra és a végrehajtó hatalom ellenőrzésére kapnak jogosítványt.
Sólyom nemcsak gát ügyben tévedett köztársasági elnöknek történt megválasztása előtt, hanem köztársasági elnökként az Alkotmány értelmezésében is hadilábon áll, mint ez az általa elmond felhívásból levezethető.
Sólyomnak az alkotmány értelmezése területén gondjai vannak. Ezt érősíti meg, hogy a március 15- i kitüntetések ügyében három és féloldalas beadvánnyal az Alkotmány bíróság elnökéhez fordult, aláírási jogának megítélése kérdéskörében.
Akciója kapcsolatos szervezetünk díszelnökének, Mosonyi Emil munkásságát bemocskolásával.
Korábban Sólyom az Alkotmánybíróság elnökeként a médiavezetők felmentésének a kérdésében a köztársasági elnök aláírási szerepkörét formálisnak mondta, ma másképpen gondolja.
Miért mocskolhatta be Sólyom, Mosonyi munkásságát?
Megtehette, mert Mosonyi munkáságáról sem hangzott el egyetlen tisztességes műsor a Magyar Rádió valamelyik műhelyének tolmácsolásában, például a Névjegy c. műsorban sem. Vízlépcső ellenes riport alannyal annál több, legutoljára Herczeg Géza kapott lehetőséget, hogy vízlépcső ügyben féligazságokat mondjon a Névjegyben.
Utóiratként: Remélem a nemzeti színű zászlót a mikrofon asztalon volt, amikor a köztársasági elnök a felhívást a rádióban sugározták.
Budapest, 2006. április 8.
Kézcsókkal: Juhos László
|
| |
