- Érdemes elolvasni - Sir Harold Nicolson - első rész - Kategória: Beküldő: realzoldek Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: június 01, 2008 Módosítás: június 01, 2008 Olvasás: 568 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - Érdemes elolvasni - Sir Harold Nicolson - első rész: Érdemes elolvasni - Sir Harold Nicolson - első rész Sir Harold Nicolson első rész Ahogy közeledik a trianoni rablóbéke évfordulója, egy 1933-ban kiadott, már sárguló lapú könyvet kölcsönözhet a helyi városi könyvtáron keresztül az akit érdekel az első világháborút lezáró békeszerződések történelme. A brit diplomata és politikus Sir Harold Nicolson Peacemaking - 1919 azaz Békecsinálás - 1919 cimü könyvében a szemtanú friss élményeit, tapasztalatait, érzéseit és véleményeit olvashatjuk. Egy bizonyos fokú tisztelet jár a diplomatának azért, mert nem titkolja érzéseit és előitéleteit. Magyar -.utálata például ebben az idézetben található: " Megvallom, akkor is és most is ezt a turáni törzset hevesen utálom (angolul: regard it with acute distaste.). Mint rokonaik a törökök ők sokat elpusztitottak, és semmit sem teremtettek. Budapest egy hamis város amelyben nincs őseredeti realitás. A magyarok évszázadokon át elnyomták a nemzetiségeiket. A felszabadulás órája ütött, és jön a megtorlás ". Itt mi magyarok ne érezzük magunkat egyedül, mert Nicolson megveti a bolgárokat is azért mert leganyagiassabb okok által vezérelve csatlakoztak Németországhoz. (Itt mindjárt arra gondolunk, hogy a románok akik 1916-ban hadat üzentek volt szövetségeseiknek mindent megkaptak a nagyantanttól amit kivántak, s őket nem érte Nicolson fölényes hangú megvetése. A tanulság: az árulás csak akkor rossz és elitélendő amikor az ellenségnek kedvez.) Ami pedig a törököket illeti, ezekkel a brit diplomata egyáltalán nem szimpatizál. Szerinte a törökök semmit sem adtak a világnak, és őket Nicolson anatóliai rablóportyázóknak nevezi Ha az ember elgondolja,hogy az ilyesfajta gyülöletbeszédet manapság sok helyen a törvény bünteti, akkor számunkra az efféle támadások után az első reagálás a történelmi tényeken alapuló cáfolás és a magyar nemzet jó hirnevének védelme, ami persze többezer szót tartalmazó tanulmányt igényelne..Maradjunk tehát csak abban, hogy amikor Nicolson a magyar elnyomásról prédikált, akkor az ir szabadságharc brutális vérbefolytása az egész civilizált világ szemeláttára játszódott le abban a kis európai országban ahol az angol megszállás és hódoltság következtében az angol nyelvnek sikerült kiszoritani az ir őslakosság anyanyelvét. (Ezt a 21. században kultur-genocidumnak hivják) Sir Harold Nicolsont könnyü lenne megbélyegezni, és besorolni a magyarság ellenségei közé, de a brit diplomata érdeme, hogy magyarellenes beállitottsága ellenére tárgyilagosan, és mondhatjuk helyesen itélkezik a békekonferencia országhatárokat megrajzoló Területi Bizottságairól (Territorial Commissions). Nicolson ezeket a bizottságokat négy szemszögből birálja és mi sajnos elmondhatjuk, hogy magyar részről ez a kritika nem kapta meg azt a figyelmet amit megérdemel. Nicholson birálatai súlyos, alapvető hibákat és mulasztásokat tárnak fel, és ezek még ma is tárgyi alapot képezhetnek a trianoni rablóbéke reviziójáért folytatott küzdelmünkben. ( folytatjuk) Kroyherr Frigyes

Hozzászólások nem engedélyezettek.