- Vélemény „a média, mint a nemzeti vagyon része” témakörben a Baross Gábor kiadott állásfoglalásról - Kategória: Beküldő: Juhos László Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: február 23, 2007 Módosítás: február 23, 2007 Olvasás: 1164 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - Vélemény „a média, mint a nemzeti vagyon része” témakörben a Baross Gábor kiadott állásfoglalásról: Vélemény „a média, mint a nemzeti vagyon része” témakörben a Baross Gábor kiadott állásfoglalásról Vélemény „a média, mint a nemzeti vagyon része” témakörben a Baross Gábor kiadott állásfoglalásról A rendszerváltozást követően az írót sajtó teljes egészében magánosításra került, tehát az írott sajtó vonatkozásában nemzeti vagyonról nem beszélhetünk. Az elektronikus médiát illetően az Országgyűlés 1995. december 11-én fogadta el a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt (Média törvényt). A Média törvény összetett törvény, a törvény elfogadásával a kereskedelmi rádiózás és televíziózás megteremtése is célja volt a Törvényhozónak. A Média törvény a fentieken túlmenően megalkotta a Médiahatóságot (ORRT), a három közszolgálati műsorszolgáltatót, közalapítványokat, kuratóriumot, stb. A Média törvény keretbe foglalta a műsorszolgáltatás szabályait, a pártatlan műsorszolgáltatás elveit. Nemzeti vagyonról a médiát illetően legfeljebb a három közszolgálati műsorszolgáltató vonatkozásában beszélhetnénk, ha a három műsorszolgáltatónak lenne vagyona. A Magyar Televízió Zrt. gyakorlatilag a vagyona nulla. A Magyar Rádió Zrt. rövid időn belül feléli a vagyonát. (A Bródy Sándor utca és Múzeum mögött épülő mély garázs perceken belül Demján Sándor tulajdonába kerül.) A Duna Televízió Zrt. vagyona pedig nem olyan számottevő, hogy arról érdemes lenne szót ejteni. A nemzeti vagyon része a műsorszolgáltatóknál az évek során felhalmozódott archívum. Az archívum nemzeti vagyonból való eltulajdonításának első lépéseként a Medgyessy kormány idején az Országgyűlés elfogadta a „NAVA” törvényt (1999. évi LXXVI. törvény) Maga a törvény elfogadása alkotmánysértő volt, hiszen azt feles módon fogadta el a T. HÁZ. Az Alkotmány 61. § vonatkozó bekezdése szerint a NAVA törvényt 2/3 módon kellett volna elfogadni. A NAVA törvény elfogadásával ugyan még nem teremtetődött meg az archívumnak nemzeti vagyonból magán vagyonba történő átjátszásának a lehetősége, de a NAVA törvény a „váltót” már beállította a tolvajok számára, számukra kedvező irányba. Az írott sajtó felett semmilyen társadalmi kontroll nem létezik, kivéve amennyiben az írott sajtó valótlanságot állít bírói eljárásra, van mód. Nem ez a helyzet az elektronikus médiát illetően. Az elektronikus média PÁRTos műsorszolgáltatása esetén lehetőség van a hatósághoz fordulni. Ennek játék szabályait a Média törvény részletesen tartalmazza. Itt az a probléma, hogy a civil társadalom legtöbb szereplője nem él ezzel a jogával, nem is ismeri az eljárási rendet. A Média törvény szerint a közszolgálati műsorszolgáltató társadalmi felügyelet alatt áll. A társadalmi felügyelet gyakorlati megoldására a Média törvény létrehozta a civil kurátorok rendszerét. A civil társadalom széles körben él ezzel a lehetőséggel. A közszolgálatiság fogalmát a Média törvény kiválóan megteszi. A közszolgálatiság fogalmának újragondolására nincsen szükség. Hitelességi gondok: A műsorkészítés legfontosabb feladata nem a hitelesség, hanem a pártatlanság elvének érvényesülése. Ez azt jelenti, hogy a műsorszolgáltató felismerje az otthonok millióinak egymástól eltérő különböző ízlését, véleményét és gondolkodásmódját. Összegezve megállapítható az állásfoglalás nem tükrözi a hazai média egyetlen gondját sem, azok orvoslására nem tartalmaz felvetést. Amennyiben ebben a formában a társaság az állásfoglalást közzé teszi, komoly támogatást nyújt a nemzet egészét kisajátítani igyekező média guruknak és a mögöttük álló gazdasági szereplőknek. Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke 2006

Hozzászólások nem engedélyezettek.