| Beküldő: | realzoldek | | Szerző: | Ismeretlen | | E-Mail: | E-Mail a szerzőnek | | Beküldve: | június 13, 2008 | | Módosítás: | június 13, 2008 | | Olvasás: | 656 | | Szavazat: | 0 | | Osztályzat: | 0 | | | | | | | |
| | | Cikk/Anyag leírása - Sir Harold Nicolson - harmadik rész:
Sir Harold Nicolson - harmadik rész
|
| Sir Harold Nicolson
harmadik rész
A korszakkal foglalkozó történészeken kivül kevesen tudják, hogy Sir Harold Nicolson aki saját bevallása szerint utálta a magyarokat azon iparkodott, hogy az akkor még szinmagyar Csallóközt ne csatolják Csehszlovákiához. A "cseh" területi bizottságban a Csallóköz ügye többször felmerült. Amikor a Smuts tábornok vezette misszió Prágába látogatott, Nicolson rávette a tábornokot, hogy a Masaryk elnökkel folytatott nágyszemközti megbeszélésen vesse fel a Csallóköz ügyét. A Masaryk- Smuts tárgyalás egyik eredménye az volt, hogy a cseh elnök beleegyezett abba, hogy Csallóköz magyar marad, de kárpótlásul a csehek egy hidfőt kapnak a Dunánál. Amikor Párizsba visszaérkeztek Nicolson azonnal beadott egy memorandumot a cseh területi bizottságnak erről az egyezményről. Itt azonban a francia kiküldöttek azzal válaszoltak, hogy Smuts teljesen félreértette Masarykot, és Benes távirata szerint Masaryk csak azt mondta, hogy egyesek szerint ez kivánatos, de a hivatalos cseh álláspont szerint ez elfogathatatlan. Nicolsont idézve : " Ez szerintem nem igaz". De mivel a brit diplomata nem volt jelen a négyszemközti megbeszélésen , kénytelen volt engedni, és Csallóközt Csehszlovákiához csatolták.
A "mintakép demokrata" cseh politikusok minősithetetrlenül aljas viselkedése kétségtelenül hozzájárult ahhoz a tömören megfogalmazott állásponthoz, amit Sir Harold Nicolson emlékirataiban igy fogalmazott meg : "The Smaller States thought only of increasing their territory and resources at the expense of their defeated enemies". Magyarra leforditva "A Kis Államok csak arra gondoltak, hogy területeiket és anyagi erőforrásaikat a legyőzött ellenségeik rovására növeljék."
Amikor egy magyar-utáló brit diplomata ilyen következtetésre jut, akkor mit mondhatunk azokról a magyar "haladó 1918-1919-es hazafiakról" akik Prágába emigráltak, és ott a magyar nemzet legádázabb ellenségével Eduárd Benessel paktáltak? (Ide tartozik Jászi Oszkár). Mit mondhatunk azokról a magyar baloldali politikusokról, akik nemrég a Kempinszki szállóban pezsgöt szürcsöltek a román gyulafehérvári Erdély elszakitását ünneplő román nemzeti ünnepen ? Mikor lesz elég erős a nemzet ahhoz, hogy ezeket a hazaárulókat a politika peremére sodorja?
De térjünk vissza Sir Harold emlékirataihoz. A " nagy öt" külügyminiszter számunkra igen fontos tanácskozásáról Nicolson 1919 május 8-i naplójában ezt olvashatjuk : " Átmegyek a Rue Nitot-ra és előkészitem A.J.B.-t (Arthur Balfour brit külügyminiszter). Utána vele együtt a Quai d'Orsay-ba (francia külügyminisztérium) megyünk Ott a vastagon faliszőnyegzett teremben Medici Mária kényeskedő mosolya alatt, a nyitott ablakon át hallható szökőkút és a gyepfüt öntöző csőből folyó viz csobogása mellett az Osztrák- Magyar birodalom sorsa véglegesen elintéződik. Magyarországot szétdarabolja ez az öt disztingvált úriember, -lustán, felelőtlenül szétdarabolja,- amig a viz csobog az orgonabokron kinnt,- amig a szakértők aggódva figyelnek,- amig A.J.B. azokban az időszakokban amikor másodrangú tárgyakról vitáznak egy álmos állapotba csúszik,- amig Lansing (Robert Lansing amerikai külügyminiszter) az irómappáján manókat rajzol,- amig Pichon ( Stephen Pichon francia külügyminiszter) nagy karosszékében lapulva bagolymódra pislákol ahogy egyik döntést a másik után jegyzőkönyveznek,-amig Sonnino (Sidney Sonnino olasz külügyminiszter) érdesen udvarias,- amig Makino (japán külügyminiszter) kifürkészhetetlen és nem tisztán érthető, de figyel, figyel, figyel.
Először Erdéllyel kezdik és miután egy jónéhány sértés száll Lansing és Tardieu ( francia elnökhelyettes) között mint egy teniszlabda, Magyarország elveszti Erdélyt. Utána következik Csehszlovákia és amig legyek röpködnek a nyitott ablakon ki és be Magyarország elveszti az északi és keleti részeit. Az osztrák határ nem változik. Utána a jugoszláv határ, ahol a területi bizottság jelentését változtatás nélkül elfogadják. Utána tea cukros, tojáshabos mandulássüteménnyel.(macaroons)".
Mi magyarok hálások lehetünk azért, hogy az ilyen sikeres tanácskozás után nem durrantak pezsgőspalackok, és a kérdés csak az volt: anyone for tea and macaroons?
folytatjuk
VESSZEN TRIANON!
Kroyherr Frigyes
|
| |
