| | | Cikk/Anyag leírása - Az Árpád-sávos zászló:
Az Árpád-sávos zászló
|
| Az Árpád-sávos zászló
Divatossá vált napjainkban a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt van egy ősi jelképe is – a Turulmadár. Na, meg a XI. századból való ősi zászlaja, az Árpád-sávos zászló. Ez felettébb bántja egyesek érzelmét, de mert jogi alapon nem támadható, ezért azt akarják a köztudatba vinni, hogy e zászló tulajdonképpen egy fasiszta jelkép, mert a nyilaskeresztesek is használták. Nos, de miért nem használja az MSZP vagy az SZDSZ? Valaki megtiltotta nekik? Mi nem tiltakoznánk ellene. Sőt, e zászló alatt dolgoznánk akár együtt is a nemzet érdekében.
2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta Dr. Lázár János polgármester urat.
Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „fasiszta” jelkép, és követeli annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester, mint levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek Dr. Lázár polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és megmagyarázták neki, hogy az Árpád-sávos zászlónak semmi köze nincs a fasizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére.
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpád-sávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?
2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpád-sávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepélyt, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem "önkényuralmi jelkép", mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.
Napjainkban, azaz 2006-ban, miután Gyurcsány Ferenc öszödi beszéde nyilvánosságra került, a tűntetők ezrei gyülekeztek a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök lemondását. Bizony, sokan voltak a tűntető tömegben, akik az Árpád-sávos zászlót lengették. Ez többeknek nem tetszik, jelek szerint a sajtó képviselői körében is akadnak ilyenek, mert újra és újra felemlegetik ama beláthatatlan veszélyt, amelyet e zászló jelenthet. Ugyan mit? Azt, hogy a sárba döngölt magyarság kezd nemzeti tudatára ébredni?
Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását.
A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.
Az Árpád-sávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza.
A berzenkedők azonban nyugodjanak meg, mert e zászló már megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-sávos zászló. Ezt követte a Hunyadi ~, Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók jövőjét csak a tudás biztosíthatja.
 |
40f= Árpád-sávos zászló
60f= Hunyadi zászlaja
1Ft= Bethlen Gábor zászlaja
2Ft= Rákóczi zászlaja
4Ft= 48-as Honvéd zászlaja
6Ft= Csepeli Vörös Ezred zászlaja.
|
A közlemény szerzője: GEÖNCZEL GYULA, Léva, Felvidék, megjelent 2003. december 7-én
|
| |
