- Resztli határon túli magyar politikusok is vannak? - Kategória: Beküldő: realzoldek Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: január 02, 2009 Módosítás: január 02, 2009 Olvasás: 968 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - Resztli határon túli magyar politikusok is vannak?: Resztli határon túli magyar politikusok is vannak? Resztli határon túli magyar politikusok is vannak? Magyarország lecsúszásához nemcsak az anyaországi politikusok járultak hozzá, hanem a hátáron túli egyes politikusok is. A határon túli magyarok körében nemcsak a médiások körében vannak resztlik, mint ezt elnökünk Juhos László állítja, hanem a hátáron túli politikusok körében is. Ma 2009-01-02-án, amikor északi szomszédunknál zavartalanul bevezetésre került az euró, a korona helyett, média híradások szerint Szlovákia gazdaságilag a térség legstabilabb állama a reális zöldek emlékeztetnek arra, hogy Szlovák Köztársaság mindössze másfél évtizede létezik. Csehszlovákia a Trianont követő utódállamok egyikének, 1992. december 31-én szűnt meg. A föderális vagyon a Cseh és a Szlovák Köztársaság között 2:1 arányban került felosztásra a csehek javára. A Szlovák Köztársaság 1993. január 1-én alakult meg, és január 16-án a Szlovák Köztársaság tagja a Világbanknak. Január 12-én hivatalos látogatásra érkezett a Szlovák Köztársaságba Roland Dumas francia külügyminiszter. Ez volt az első alkalom, hogy külföldi kormányképviselő meglátogatta az önálló Szlovák Köztársaságot. A francia diplomácia gyors reagáláshoz a reális zöldek szerint hozzájárultak a szlovákiai magyar képviselők mószer levele. Duray Miklós, Csáky Pál, Duka Zólyomi Árpád parlamenti képviselők 1992. december 21-én levelet küldtek Jacgues Deleors úrnak, az Európai Közösség Bizottsága elnökének. Idézet Duray, Csaky, Duka képviselők leveléből: „A sztálinizmus és a természet a hatalmi céloknak alárendelő politika egyik következményének, a Duna szlovák-magyar határszakaszán felépült bősi vízi erőművek nemcsak a mi, az itt élők vagyunk örökösei, hanem közvetve az Európai Közösség is. Ennek a vízi szörnynek a fogantatás pillanatától politikai küldetése volt.” Arról nem tudunk, hogy a francia külügyminiszternek a pozsonyi látogatásán szóba került-e három magyar képviselő állítása miszerint a bős mű sztálinista mű lenne, de arról igen is tudunk 1993. augusztus 9-én a Szlovák Köztársaság 1992-es kereskedelmi mérlege 2.9 milliárd korona aktívummal zárt, és augusztus 17-én döntött északi szomszédunk a Európai Közösséghez való társulási szándékáról. A Duna Pozsony és a Budapest közötti szakaszán már a múlt század közepén kezdték vízlépcsők építését fontolgatni. A Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kétoldalú magyar és csehszlovák tervezése messzemenően előre mutató európai aktus volt. Moszkva nem nézte jó szemmel, ha két csatlós országa egymással közvetlenül lépett kapcsolatba. Moszkva azt kedvelte, ha minden kapcsolat a szomszédos országok között rajta keresztül létesül. A vízlépcsőrendszer közös létesítésére és üzemeltetésére 1977-ben megkötött Szerződés, a legjobb szerződése volt a II. világháború lezárást követően Magyarországnak, mert visszaadott gazdasági értéket a Trianonban elszakított területekből. Ennek és a Duna kulcsának az elvesztéséhez járult hozzá Duray, Csaky és Duka képviselő. A reális zöldek szerint elsősorban a Duna Televízió szerkesztőségeinek lenne a feladata a szlovákiai magyar képviselőket szembesíteni tévedésükre.(Kos)

Hozzászólások nem engedélyezettek.