- Duzzasztás nélkül kiszáradhat a Tisza? (Népszabadság, Extra/Zöldoldal, 2009.február 19.) - Kategória: Beküldő: realzoldek Szerző: Ismeretlen E-Mail: E-Mail a szerzőnek Beküldve: február 19, 2009 Módosítás: február 19, 2009 Olvasás: 1067 Szavazat: 0 Osztályzat: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kapcsolódó linkek Nincsenek kapcsolódó linkek ehez a cikkhez/anyaghoz Legnépszerübb: Adalékok a Duna-vízgyűjtő magyarországi szakaszára készítendő vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez   Opciók   Nyomtatható változat   Küldd el levélben   Cikk/Anyag leírása - Duzzasztás nélkül kiszáradhat a Tisza? (Népszabadság, Extra/Zöldoldal, 2009.február 19.): Duzzasztás nélkül kiszáradhat a Tisza? (Népszabadság, Extra/Zöldoldal, 2009.február 19.) Duzzasztás nélkül kiszáradhat a Tisza? (Népszabadság, Extra/Zöldoldal, 2009.február 19.) Alcím: A klímaváltozás sürgetővé teszi a csongrádi vízlépcső megépítését. A Tiszában ugyan még van víz, a Duna – Tisza homokhátságon viszont már megindult a sivatagosodás. Palugyai István a Népszabadság zöld rovatának vezetője, engedélyezte a fenti írás megjelenését, a reális zöldek ezért dicsérik Palugyait. Attól még távol áll a Népszabadság rovatvezetője, hogy kijelentő mondat formájában közöljön írást a Tiszán szükséges vízlépcsőről, a Duna – Tisza csatorna megépítésének a szükségességéről. Feltehetőleg Palugyai még tart retorziótól, mi arra gondolunk Sólyom László köztársasági elnöktől tart Palugyai. Sólyom ugyanis a legnagyobb közméltósági rangban leledzik, a hazának legnagyobb kárt okozó dumakörös mozgalmárok közül, állítják a reális zöldek. Sólyom László köztársasági elnök legújabb önjárása GMO ügyben fogant. A GMO ügye már mint az, hogy szabad-e GMO kukoricát termelni Magyarországon, tudományos kérdés. Az Alkotmány szerint tudományos igazságok kérdéséiben dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. A reális zöldek elvárta volna Sólyom László köztársasági elnöktől, hogy rákérdez GMO tudományban jártas hazai kutatóknál, mielőtt Brüsszelbe üzenget. A Homokhátság ügyében a károkozók közé sorolja a reális zöldek a Magyar Tudományos Akadémiát. A Magyar Tudományos Akadémia kecskeméti intézete 1991 óta kutatgatja a Hátság vízpótlása megoldását és a térség sok más kérdését is, azonban egyetlen dolgozatában nem javasolta a csongrádi vízlépcső megépítését az Akadémia, az Akadémia, amelynek alapítója Széchenyi gróf a Duna- Tisza csatorna megépítése egyik támogatója. . A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak gerinctelenségére jellemző, hogy 2003-ban két kötetben foglakozott az Akadémia „A Tisza és vízrendszere” címmel a legmagyarabb folyóval a Tiszával. A két kötetben egyetlen sor nem szól arról, hogy a Tisza magyarországi szakaszán készén van és üzemel Tiszalöknél és Kiskörénél a duzzasztó. Nem különb a magyar politika elit sem a Tisza ügyében. A Magyar Országgyűlés 1995-ben határozatban kötelezte a kormányt/ az egymás váltó kormányokat a térség vízpótlásának a megoldására. Ennek ellenére az egymást váltó kormányok a vízpótlás kérdésében semmit sem tettek. A semmit tevés nem a helyénvaló megállapítás, tettek az egymást váltó kormányok, hogy a térségben halljon ki a magyar és ezt követően legyen életterük a térségbe érkező telepeseknek. Honnan jönnek majd a telepesek? Egyesek szerint Hollandiából, mások szerint Közel-keletről.(Kos)

Hozzászólások nem engedélyezettek.