| Beküldő: | realzoldek | | Szerző: | Ismeretlen | | E-Mail: | E-Mail a szerzőnek | | Beküldve: | március 19, 2009 | | Módosítás: | március 19, 2009 | | Olvasás: | 312 | | Szavazat: | 0 | | Osztályzat: | 0 | | | | | | | |
| | | Cikk/Anyag leírása - MEKA tagság lemondás - Kerényi A. ödön:
MEKA tagság lemondás - Kerényi A. ödön
|
|
Kedves Lászlók!
A lemondásom oka valóban a súlyos járási nehézségem. Amiatt nem tudtam érvényesíteni véleményemet az ominózus ülésen, mert nem vettem részt rajta. Mivel az alapszabály szerint a MEKA tagság teljes egyetértésben foglal állást, nincs mód érvényesíteni véleményemet. Utólag pedig reménytelen és kínos próbálkozás lenne.
Az alap-állásfoglalásban -hosszabb vita után- egyetértettem azzal, hogy ne a BNV ügy legyen a fő téma, ami csatlakozásom egyik fő indoka volt, csak tabu téma jelleggel lett a Duna vízerő-hasznosítása említve. Azonban a MEKA rendszeressé váló ülései programjában sem szerepelt az a cél, ami a Reális Zöld Klubnak is elsődleges célkitűzése volt: a hágai döntés végrehajtása. .
Véleményemet a MEKA működési módjáról a lemondó levél tartalmazza. Ez eltér az elhatározott módtól és céloktól. Ezek után logikussá vált a következtetésem hogy nem tudok megalkudni a helyzettel. Mozgás korlátozásom gyakorlatilag akadályozza az együttműködést.
Szolidaritásomat a MEKA céljaival azonban bizonyítja a testületet támadó hozzászólásokra adott válaszaim, bár azok több jogos kritikát is tartalmaztak .
A kerekasztal gondolataim is a konszenzus érelmében készültek és nem harcoltam benne a Dunáért, későbbre szánva ezt a feladatot, de szintén az elvárható, teljes egyetértés reményében.
Azt hiszem, hogy diplomatikusabb, a tetejében sajnos, igaz megoldást nem lehet találni, mint a mivel kilépésemet indokoltam.
Nekem semmi egyéni célom és érdekem nincs, mint a reális gazdaságpolitika és az etikus tisztesség érvényesítése eltorzult társadalmunkban.
Kérlek Benneteket,. hogy érveimet elfogadva; hirdessétek -lemondásom ellenére- a MEKA külső tag jellegű teljes támogatásomat (azon témákban, amikkel egyet is értek, Egyébként hallgatok.).
A Duna baráti körünk nevében
Üdvözlettel
Ödön Bá’
------------------------------------------------------------------------------------------
KEREKASZTAL GONDLATOK 2
Tisztelt Hallgatóság!
Hangsúlyozva, hogy teljes mértékben egyetértek a Kerekasztal közzétett állásfoglalásával,
annak egye egyes téziseit szeretném néhány személyes tapasztalattal is alátámasztani..
Megalapozza ezt, hogy idén a 60. évemet töltöm a villamosenergia-iparban. Ebből 31 évet (1953-1984), mint a magyar villamosenergia-rendszer (VER) műszaki vezetője.
Az iparág történetéről könyvet is írtam, amit biztos többen is olvastak. Kiegészítéseim a következők:
1.Az állami szerepvállalás eredményes voltát igazolja nemzetgazdaságunk két legnagyobb energetikai vállalatának a Országos Kőolaj és Gázipai Tröszt és a Magyar Villamos Művek Tröszt sikeres együttműködése a szocialista rendszerben is. Ezek példája igazolja, hogy nem igaz az a vélemény, hogy állami vállalat eleve nem működhet jól.
A világválság elhárításának és kiterjedésnek eddig megismert külföldi, állami intézkedései bizonyítják, hogy az energetika kiemelten állami irányításra szorul. Az operatív intézkedéseket azonban hosszú távú legalább 25 évre szóló koncepcióra kell alapozni.
2. A rendszerszemlélet hasznát az idén 60 éves magyar VER eredményes működése bizonyítja, amely 1954 óta, tartós korlátozás nélkül 0,2 ezrelék fogyasztói kiesés alatt képes volt ellátni hazánk villany fogyasztóit, amikor az igény 9 évenként duplázódott.
(A sok egyediül működő erőmű körzetének biztonságos ellátásához a Kelenföldi Erőmű példája nyomán egy 30 MW-os gép kellett a fogyasztói csúcsterhelés fedezésére, egy gép tartalékban állt az üzemben lévő meghibásodás esetére, de ha egy gépet karbantartásra kellett leállítani, egy harmadik egység kellett a biztonságos ellátáshoz. Könnyű belátni, hogy ha négy ilyen erőművet távvezetékekkel szinkron üzemben kapcsolunk össze, a
12 gépegységből 10 elég a terhelés fedezésére, egy lehet TMK-án egy pedig álló tartalék is.).
Bizonyítható, hogy a villamosenergia-rendszerben (VER) a szükséges tartalék az egyedül működő erőmű 66% igénye helyett, kb. 20 %.
Az integrálódás azért jellemzője az energetikának, mivel fokozni képes hatékony működését, akár a hadászatban. Ebben a fegyelem is hasonló követelmény.
Az integráció a tapasztalat szerint nemzetközileg is folyamatosan bővül. A szomszédos országok VER-ei is egyesülnek.
Ebben hazánk is tevékenyen kivette részét. Már 1952-ben összekapcsolódtunk .a csehszlovák hálózattal való. De megkerestük a módját a jugoszláv (1958) és az osztrák rendszerrel való villamosenergia-cserének is (1978), ami egy magyar szabadalom (Ronkay-Bendes) segítségével sziget, illetve irány üzemben történt.
Mindez fényes példája volt eltérő társadalmi rendszerek között lehetséges energetikai együttműködésnek is.
3. Az energetikusok egy nyelven beszélnek. Megértik egymást a kongresszusokon is, mivel a problémáik is közel azonosak.
A politikusoknak ezért kellene rájuk hallgatni. Nem véletlen, hogy a második világháború utáni feszült nemzetközi légkörben is amerikai cégek vettek részt a szovjet olaj kitermelés fejlesztésében és szovjet energetikusok jártak az USA-ban tanulmányutakon.
Az energetikusok lehetnek a legjobb nagykövetek a világgazdaságban is.
4. Az Európa Unió legnagyobb VER Egyesülése az UCTE 631 GW beépített teljesítőképesség mellett 2007-ben 411 GW volt az egyidejű terhelés. Portugáliától Lengyelországig egy régió. Ez a hatalmas rendszer legalább 30 ezer generátorának forgó része, mint egy óriás lendkerék, ami szinkron forog. Két pólusú gépeknél ez másodpercenként 50 fordulattal. (50 Herz) Emberi hasonlattal élve együtt dobog a szívük!
A szinkronizmus az erő, amely automatikus kisegítést ad a rendszernek, mivel egy meghibásodott gépegység fogyasztóit először a fordulatszám csökkenésével pótolja, mindaddig míg a hibás VER teherelosztója ennek visszaállítását más egységek felterhelésével ki nem szabályozza.
Ez a fizikai törvény szabta automatizmus, ami a villamosenergia-ipart a szénhidrogén ipartól alapvetően megkülönbözteti. Mindkettőben vezetékes hálózat működik, de a az olaj és a földgáz hálózatokban emberi beavatkozás kell az áramlások változtatásához..
Ugyanakkor a központi irányítás analóg módon fejlődik ez utóbbiakban is.
5. A együttműködés azonban előnyös és bővítendő a villamosenergia-ipar és a szénhidrogén- ipar között. Erre is van bőséges tapasztalunk.
A téli ukrán-orosz vita miatt szükségessé vált földgáz korlátozás a szomszéd államokhoz képest, aránylag kisebb kárát a magyar tároló kapacitás kiépítése mellett az tette lehetővé, hogy a volt OKGT és MVMT a szénhidrogén program keretében tervszerűen együttműködött a földgáz felhasználás nyári minimuma és téli csúcsigényének követésében az állandó nagyságú szovjet szállítás mellett. Ez a következő módon történt:
A Dunamenti és Tiszai Hőerőművek 10 darab 215 MW-os blokk kazánjait eleve alternatív olaj és földgáz tüzelésre alkalmasan építettük ki. Ez tette lehetővé, hogy nyáron az erőművek földgáz tüzeléssel, télen pedig olajtüzeléssel működtek. Az MVMT vállalta ezen erőművekben az olajtárolás többlet költségeit, az OKGT pedig puffergáz című kedvező tarifával ösztönözte a műveletet. Ezen lehetőség kihasználását most hatósági intézkedés hajtatta végre.
6. Az alternatív energia fokozott használata indokolt a szénhidrogén iparon belül is. Különösen fontos ez a földgáz források különböző nyomvonalú vezetékekkel eléréséért folyó vitában. Jelenleg földgázt az EU tagállamok –távlatilag- lényegében csak a volt szovjet területről tudnak beszerezni. Ennek csökkentése ugyan közös EU stratégiai cél, de az alternatíva itt a folyékony földgáz (LNG) beszerzése lenne.
Az EU meglepő módon ezt a lehetőséget egyelőre nem támogatja, holott az Adria tenger mellett tervezett olasz LNG fogadó állomástól Magyarország felé kiépítendő új földgáz távvezeték valódi versenyt teremtene a biztosan dráguló földgáz piacon is.
A fentiekkel azt akartam alátámasztani, hogy a Kerekasztal állásfoglalását érdemes lenne a Kormánynak is figyelembe venni. A magyar társadalom megértő támogatáshoz viszont a média segítsége szükséges.
Budapest, 2009.02.10.
Kerényi A. Ödön
--------------------------------------------------------------------------------
Dr. Stróbl Alajos
Észrevételek a Magyar Energetikusok Kerekasztalának állásfoglalására
Igen dicséretes, hogy kilenc szakember „Energetikáról másként” című írása és rendezvénye (Bp. 2009. február 10.) mozgást indított a magyar energetikában. Végre vitatható gondolatok kerültek rivaldafénybe. Az ország közvéleménye figyelmébe ajánlanak hat pontban rögzített gondolathalmazt. E hat pontban azonban nagyon soknak tűnik a pontatlan fogalmazás, ezért kiegészítek.
- Az államilag nem kellően szabályozott szabadpiaci modell valóban megbu-kott, de nem most, hanem évtizedekkel korábban. Szabadpiaci működés mindig csak megfelelő szabályok között lehetséges, és ha a szabály rossz, a működés is az. A gond éppen az, hogy nem szeretjük a szabad piacot a kockázataival és a bizonytalanságaival, ezért az államra nézünk – várva, hogy diktatórikus intézkedéseket hoz. Különösen nálunk nem szeretik a piacot, ezért egyértelmű állami szerepvállalásra várnak, állami döntésekre, amelyeket elfogulatlan szakemberek készítenek elő. Például a kilenc szakember hét atomerőműves elkötelezettje. Az államnak valóban nem szabadna kapkodnia, gyakran változtatnia állásfoglalásait, törvényeit, de a döntéseiben nem hagyhatja figyelmen kívül a piacot, az egyéni kezdeményezések szabadságát.
- A rossz folyamatokat valóban meg kell állítani. El kell azonban előbb dönte-ni, hogy mi a rossz. Senki nem tudja, hogy rendszerszemlélettel milyen megoldások szolgál-ják majd az ország érdekeit. Azt sem, hogy hogyan lehet elegendő rugalmassággal el-lenállóvá tenni az országot a feltételek változásaival szemben. Ki vizsgál meg ma elfogu-latlanul vízenergia-hasznosítást hazánkban? Nem tudni, mi a régi és az új tabu, amit el kell vetni. Ilyen általános megfogalmazások sehova sem vezetnek.
- Ma az ellátás biztonságának kell elsőbbséget adni. Hogy ezt miként kell megtenni, az azonnal kiderül: „megfelelő primerenergia-összetétel megteremtésével”. Ez ma nálunk rossz, megengedhetetlen a gáz túlsúlya, így ennek mérséklése elsőrendű energiapolitikai feladat. Miből gondolja valaki e szakemberek közül, hogy az állam az energiapolitikájával majd megfelelő összetételt teremt, a gáz részarányát csökkenti? Csak nem a gázár támogatásának megszüntetésével? Ki tudja, hogy mi a megfelelő összetétel – mondjuk 2020-ban. E harmadik pontban azonban már kezd egy kicsit konkrétabb lenni, hogy mit akarnak a szakemberek. Ez jó.
- A következő konkrét feladat az épületek hőellátására vonatkozik. A négy és félmillió háztartásban lehetőleg ne földgázzal, hanem biomasszával vagy földhővel fűtse-nek. Hogyan érhető ez el? Érdemi energiahatékonysági és energiatakarékossági prog-rammal? Talán húsz év alatt ilyen programok hatására 1%-nyi lakás átáll földgázról fára, 2% talán földből jövő forró vízre. Ez lenne a változás? Hol van itt a hatékonyság javulása?
- Az ötödik pont aztán tényleg a lényeg: lignit- és alaperőművet kell létesíteni. Növelni kell az ilyen erőművek részarányát. Jelenleg a hazai termelésben közel 60% az arányuk. Érjük el a 70-80%-ot? Ismét visszatérne a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek szelleme: az alaperőmű-létesítés. Ki fog menetrendet tartani? Vagy nem kell? Miért előnyös gazdasági szempontból az ilyen erőmű-létesítés, amikor ez a legdrágább? Független szakemberek nem tudják, hogy egy hatalmas atomerőműves blokk kiesése a legnagyobb kockázat az ellátás biztonsága tekintetben? Miért nem szeretik a független szakemberek a megújuló forrásokat, a jó hatásfokú - esetleg kapcsolt – termelést gázzal, vagy a nagy biztonságot nyújtó import feketeszenet?
- Végül egy még konkrétabb javaslat. Ki tudja, miként kellene elősegíteni, hogy az alapenergia-hordozókat „biztosító” projektek közös Európai Uniós felelősségválla-lással létesüljenek és üzemeljenek? Van ilyen valahol a világon? EU-létesítés vagy EU-üzemeltetés? Miért remél kilenc szakember „közös” EU-felelősséget? Nem tudni, hogy a tartalékképzést milyen törvény alapján képzelik az állásfoglalást kiadók.
Én is öreg vagyok, én is idealista, én is naiv. Na de ennyire?
Budapest, 2009. február 27.
---------------------------------------------------------------------------------------
H.M . 2-cikk
Kerényi A. Ödön válasza Hegedűs Miklósnak az Energetikai Kerekasztal Állásfoglalásához a Világgazdaságban megjelent „kiegészítéseire” .
Hegedűs Miklóst azon közgazdások közé sorolom, akik a természeti törvényeket is tiszteletben tartják. Örvendetes hogy a ”legtöbb kérdést időszerűnek, akár helyeselhetőnek is tekinti”. Meglepő, hogy ezek után az Állásfoglalás lényegi kérdéseit mégis helyteleníti.
Válaszom ezeket emeli ki.
1. Ellátásbiztonság.
A Kerekasztal nem „népszerűséget” keresett, hanem felidézte az 1952–53 évi villanykorlátozásokat, amely rákényszerítette a kormányt a „Tervszerű villamos energia és teljesítmény gazdálkodási rendelet” kiadására. Viszont ennek volt köszönhető, hogy 1954 óta nem volt tartós áramkorlátozás Magyarországon. és az összes „nem szolgáltatott” villamos energia a fogyasztás 0,2 ezreléke alatt maradt. (Részleteket olvashatod az iparág történetéről írt könyvemben).
Ismeretes azon energetikai tézis, miszerint a legolcsóbb energia az, amit nem is kell megtermelni és a legdrágább, amit a termelő fogyasztónak, szerződésük ellenére nem szolgáltatunk.
Az üzemek – a kormány által jóváhagyott-- tartós korlátozási sorrendjét annak idején termékük legkisebb hozzáadott értéke szerint állapítottuk meg, hogy a legkisebb legyen a nemzetgazdasági kár. Ez más, mint az üzemzavari korlátozás, ahol az erre alkalmas legnagyobb .fogyasztók gyors lekapcsolása kell, hogy a villamosenergia-rendszer stabilitása ne bomoljon meg.
Az ellátásbiztonság prioritásának legmeggyőzőbb érve, hogy a termékek önköltségében mindössze 2-4 % között mozog a villamosenergia-energia hányad, tehát korlátozás esetén .50, illetve 25–szörös a kiesett termelés értéke, ha nem lehetett később pótolni. Ez a tény indokolja, hogy az áramszolgáltató –akár állami, akár magán tulajdonú- elsődleges érdeke a kár megelőzése, illetve a jogos kártérítés elkerülése. (1. melléklet) Ezért érdemes volt --az átlagnál négyszer drágább termelési költséggel is-- nyílt ciklusú, gyorsan lésíthető gázturbinákat is üzembe helyezni, amikor a tervezett nagyerőműi blokk beruházása .megkésett.
Tévedés tehát ezt a szemléletet gazdaságpolitikai hibának nevezni.
Egyetértek viszont azzal, hogy nem indokolt több ezer km hosszú, drága gáztávvezetéket csupán tartaléknak létesíteni a tranzit átmeneti kiesésétől félve.
2..Import földgáz túlsúly az energia mérlegben.
Mind az EU, mind hazánk helyes stratégiai célja a földgáz hányad és a függőség csökkentése. A hatalmas gázimport nemcsak az ukrán tranzittartós megszakadása miatt veszélyes, hanem a készletek feltárásának bizonytalan volta miatt is. kockázatos. Felmerülhet. a szibériai készletek jobb vevőknek való (pl.. Kína) értékesítése is.
A gázimport tervserű növelése lenne tehát az igazi stratégiai hiba.
Írásbeli hozzászólásomban külön kiemeltem a szénhidrogén-nagyerőművek alternatív olaj-földgáz tüzelésre alkalmas kivitelét, amely már a földgáz-tárolók létesítse előtt is a legnagyobb lehetőség volt a gáz felhasználás csökkentésére.
Tévedés tehát ezt a tervszerű eljárást korlátozásnak nevezni.
3. „A piac trónfosztása”
Meg vagyok győződve arról, hogy villamosenergia-ipar vertikálisan integrált szervezetének erőltetett felbontása az EU közgazdászok tévedése volt. Erre a legjobb bizonyíték a világszerte ma is jól működő óriás villamosmű-társaságok létezése. Közülük is kiemelkedik az EDF, amely az MVM Tröszt szervezési példája volt. Számos tanulmányom és a könyvem igazolja ezen állítást.
A villamos energia különleges („sui generis”) termék és nem hasonlítható a cipő kereskedelemhez. A VER működését fizikai törvények szabják meg, amelyeket a kereskedőknek is tisztelniük kell..
Nem véletlen az E.ON, az RWE és a többi mamut cég egyes EU irányelvek ellenes magtartása sem.
Nem nosztalgia, hanem egyszerű gazdasági számítás. hogy nagyobb az eredő önköltsége az önálló Rt.-kre szétdarabolt iparágnak, mint az egy gazdasági egységnek számító tröszti, vagy holding szervezetnek.. Nem véletlen, hogy az EDF --80 % atomerőműi termelésével-- az egyik legnagyobb exportőr Európában. De a 4000 MW-os atomerőművei is csupán az EDF Termelési Igazgatóság üzemegységei és nem önálló vállalatok, annak minden előírt sallangjával.
A GKI maga is végezhetne számítást pl. egy Erőmű Tröszt jellegű és önálló Erőmű Rt.-ből álló szervezet önköltség képzésére. Amíg trösztnél növekményköltség alapú, gazdaságos teherelosztás alkalmazható, az önálló Rt.-knél már csak az eladási árakon lehet optimalizálni az áramkereskedőknek kínálható villanyt. Mellékelek egy tanulmányt a VER teherelosztás változásáról.(3. melléklet) Az E.ON és a több óriás, több tízezer MW kapacitással rendelkező cég ma is élvei a teherelosztás előnyét és versenytársa pl. az Oroszlányi Hőerőműnek. Bizony el kellene tehát némi trónfosztás!
4.Van-e vissza út?
Keresni kell a módját, ha csak részlegesen is eredményes! Az erős nemzeti vállalat jelszó is ezt célozza és, ha lassan is, de érvényesül. Az MVM Zrt. holding a legnagyobb erőművek külföldi eladása után féllábú és félkarú versenyző, de az EU újra szétbontani akarta. Ez ellen éppen Kerekasztal társasága lépett fel sikeresen.. Az európai szabad árampiacon azonban változatlanul szükség van az állam törvényi támogatásra is az óriásokkal szembeni versenyben.
Bízom abban, hogy a józan ész előbb-utóbb nálunk is megtalálja a lehetséges kompromisszumot.
Ebben azonban számítunk a reál-közgazdászok és a műszakiak együttműködésére is.
Budapest, 2009.03. 09.
Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök
---------------------------------------------------------------------------------------
Ad MEKA 09.02.26. Emlékeztető
K A.Ö.
Tisztelt Tagtársak!
Az Emlékeztető szerint március 19.-ig kell a tagoknak észrevételeiket benyújtani.
Őszintén sajnálom, hogy betegségem miatt nem tudtam részt venni a február 26.-i ülésen. és emiatt nem tudtam élőszóval kifejezni aggályaimat a Magyar Energetikusok Kerekasztala (MEKA) tervbe vett munkamódszerével és terveivel kapcsolatban.
Véleményem szerint túl nagy feladatra kíván vállalkozni a kilenc fős, civil, energetikusból álló testület. Ilyen vélemény szűrhető le az eddigi, szakértői kritikákból is.
Úgy tűnik hogy az MVM holding szétbontását sikeresen megakadályozó fellépés túl nagy önbizalmat adott és erején felüli feladatra akar vállalkozni.
Érveim nagyon tömören a következők:
1. Nem reális a nemzetgazdaság egészét érintő energiagazdálkodással és elméleti kérdésekkel foglalkozni, hanem. inkább egy-egy időszerű kiemelt témával, amire konkrét javaslatot. célszerű tenni az illetékes hatóságnak. A társadalom nem tud mit csinálni az állásfoglalással, a média meg pár napos hírként kezeli.
2. Ilyen ,helyesen kiemelt téma volt a . földgáz jövőbeni túlsúlyának megakadályozása az energiamérlegben, Ez valóban időszerű ellátás-biztonsági és stratégiai probléma egyaránt.
Kérdezem, hogy: kaptunk-e érdemi választ, vagy észrevételt a kormányszervek részéről? Sajnos nem.
Üzembiztonság növelő lépésnek tekinthető a meglévő földgáz távvezeték hálózat összekötés kezdeményezése, de a bővítést célozza, hogy a Kormány mind a Nabucco, mind a Déli áramlat beruházásában részesedni kíván. Vagy ez csupán kirakatpolitika, megfontolt gazdasági és kockázat-számítások nélkül?
Egy képviselő támogatóan nyilatkozott ugyan a MEKA állásfoglalásáról , de egyetlen illetékes hatóság sem. Nem lenne talán mégis helyesebb a válaszig vinni a gáztémát?
3. Nem tartom megvalósíthatónak az Energia Stratégiai Intézet létesítés idealista gondolatát. Sem financiális fedezetét, sem szakember ellátását, sem hatáskörét nem lehet beilleszteni a mai állami szervezetbe. Csak kisebb lépésekkel lehet e célt megközelíteni .Lenne rá javaslatom is, amit már a múltban alkalmaztunk is az iparágon belül a távlati tervezés gyakorlatában.
4. Időszerű főtéma lehetne ismert törekvésem, a Duna komplex hasznosítása. Ezt a MEKA azonban a tabu témák közé sorolta, holott a Duna egész évi hajózhatósága és a 4 TWh többlet, megújuló vízenergia a legfontosabb nemzetgazdasági témák közé tartoznak.. Az EU irányelvek betartása, a szlovákokkal való megegyezés nemzetközi megbecslésünket növelné.
Örvendetes az MTA legújabb megmozdulása is e témakörben., amit célszerű támogatni.
Magam is -a VER optimális fejlesztése mellett- hátra lévő .életem főcéljának tekintem
5, Örvendetes, hogy villamos energetika távlati fejlesztési irányelvei nagyjából kialakultak. Nem véletlen, hogy hasonlít a 20 év előttihez. A súlypont az atomenergia és a hazai lignit jó hatásfokú hasznosítása. A megújulók közül a Duna-Tisza vízerő igénybevétele, a hajózás miatt szükséges vízlépcsőkre telepítve még rendezendő feladat. Az egyéb megújulókat is érdemes támogatni, de csak annyi, .ilyen erőmű létesüljön, amennyit a nemzetgazdaság a fentiek mellett elbír.
6. A VER korserű szabályozása nélkülözhetetlenné teszi legalább 600 MW SZET létesítését. Erre legjobb telephely a Pilisi hegység.. Nem lehet ellenérv, hogy az természetvédelmi terület, hiszen a legnagyobb tározókat világszerte ilyen helyeken létesítették, mivel a legkedvezőbb jellemzőket is itt találjuk.
7.. Támogatnám az épületek fűtésének hatásfok javítási célkitűzését is, ha meg lehet fogalmazni melyik hatóság illetékes ebben és a gondolat címzett megkereséssé alakítható át, tehát a felelős intézkedésre és válaszra is képes.
8. Ezt az elvet javasolnám alkalmazni más egyedi témaköröknél is; az elvi jókívánságok helyett. Felelős nélkül nincs kit sürgetni se, vagy a médiát is rámozdítani. Ez a gondolat találkozik azzal a Járosi-Zarándy javaslattal, miszerint az energetikát szakmailag kell megalapozni.
9.. A fenti elvi kifogások mellé sajnos számomra – váratlanul- egy gyakorlati is társult.
Egészségi állapotom romlott meg és mozgásomban lettem súlyosan korlátozott. Ez a tény gátolja a MEKA tagoktól joggal elvárható kötelezettségek teljesítését.
A végső következtetésem az, hogy . a nyilvánosság számára a 9. pont alapján kérjem törlésemet a MEKA tagok sorából.
A MEKA számára pedig ajánlom fontolóra venni kifogásaimat, amelyek segítő szándékúak a hatékonyabb munka érdekében.
Mint kültag azonban szívesen támogatom továbbra is munkátokat és közlöm véleményemet is, ha igényt tartotok rá.
Megismétlem már közölt jelmondatomat: Lélekben Veletek maradok!
Budapest, 2009.03.17. Baráti üdvözlettel
Kerényi A. Ödön (Ödön Bá)
|
| |
