| Beküldő: | realzoldek | | Szerző: | Ismeretlen | | E-Mail: | E-Mail a szerzőnek | | Beküldve: | április 26, 2009 | | Módosítás: | április 26, 2009 | | Olvasás: | 1250 | | Szavazat: | 0 | | Osztályzat: | 0 | | | | | | | |
| | | Cikk/Anyag leírása - Zeitgeist: a pénzt a semmiből teremtik, az adósságot örökké nyögjük, a kamat pedig uralkodik felettünk:
Zeitgeist: a pénzt a semmiből teremtik, az adósságot örökké nyögjük, a kamat pedig uralkodik felettünk
|
| Ha megismerjük a baj gyökerét, megvan rá a megoldás is.
Nem magántulajdonú bankoktól kell kölcsönöket kéregetni, hanem közösségenként (község, járás=újabban "kistérség", város, megye, régió, ország) létrehozhatunk és használhatunk SAJÁT, HELYI és KÖZÖSSÉGI TULAJDONÚ PÉNZT, - ezt még az EU-ban is törvényesen megtehetjük. Ezt a magunk-teremtette pénzt, amit elég egy nyilvántartásban kölcsönösen elismerni, felírni (fém-, vagy papírpénz kibocsátása nélkül is!), nevezhetjük helyi elszámolási egységnek is, nevezhetjük koronának, talentumnak, óradíjnak, aminek tetszik, a lényeges tulajdonságait magunk határozhatjuk meg, pl. azt, hogy NEM KAMATOZIK!
A kamat teszi lehetővé a kizsákmányolást.
A "tőke", a "kapital" az, ami kamatozik, tehát a kizsákmányoló "kapitalizmust" szüntethetjük meg a kamatmentes helyi pénz használatával.
A magyarországi országgyűlés feles törvénnyel adta át az ország pénzkibocsátási jogát a nyugati magántulajdonú bankoknak. Feles törvénnyel vissza is veheti. De addig is, amíg ez - egy nemzeti érdekeket valóban védő, új magyar országgyűlésben - megtörténik, addig is, azonnal szervezhetők, sőt, már szerveződőben is vannak, ilyen helyi pénzeket egymás között használó közösségek, akik egymást nem kizsákmányolják, hanem segítik, és a termékek és szolgáltatások cseréjét ezzel a helyi elszámolási egységgel, csereeszközzel könnyítik meg.
Hiszen a gazdaságban részt vevők "nem pénzért dolgoznak", hanem egymást "szolgálják", ki-ki olyan munkával, amihez ért.
(A bankok pénztulajdonosai ebben a gazdasági folyamatban, az egymásnak végzett munkában nem vesznek részt, csak nyitnak a kölcsönkérőnek egy számlát, amelyre ráírják, hogy mennyivel tartozik. És még kamatot is követelnek az adósság után. Ráadásul hazánkban hússzor annyi pénzt írhatnak fel adósságként a kölcsönt kérők számláira, mint amennyi pénze eredetileg volt a banknak. Ezt nevezik úgy, hogy a bank semmiből csinálja a pénzt. Ezért van az, hogy nincs is, nem is lehet annyi pénz, amennyit vissza kéne fizetni a kölcsönszerződések szerint!)
Amíg a forint forgalomban van, emellett a forintot is használni kell, hiszen a helyi közösségek, bár önellátásra rendezkedhetnek be, minden terméket bizonyára nem tudnak egymásnak előállítani, mindig lesznek olyan áruk, amiket a közösségen kívülről, forintért lehet megvenni.
Ha a forintot "kivezetik" az országból, - merthogy az eurót gyakorlatilag már bevezették! - akkor a magyar államnak többé semmilyen lehetősége nem lesz a magyar gazdaság résztvevőinek javára fordítani a gazdasági folyamatokat, védeni a hazai gazdaságot. Ezt nem szabad megengedni!
Azok, akik minden téren és minden időben (éjjel, nappal és délután is) hazudtak nekünk, azok az euróval kapcsolatban sem mondanak igazat: az országnak nem érdeke "az euró bevezetése", mert az csak a gyarmatosításunk fokozásának eszköze!
Olvassuk figyelemmel az alábbi magyarázatot arról, hogy a nagy pénzek tulajdonosai hogyan gyarmatosítják kamatozó hitelekkel a világot, hogy megérthessük, mit tehetünk ez ellen a magunk védelmére!
Üdv: KSM
----- Original Message -----
From: Polgari Hirszemle
To: Sent: Wednesday, April 22, 2009 7:01 AM
Subject: [polgari hirszemle] Zeitgeist: a pénzt a semmiből teremtik, az adósságot örökké nyögjük, a kamat pedig uralkodik felettünk
Zeitgeist: a pénzt a semmiből teremtik, az adósságot örökké nyögjük, a kamat pedig uralkodik felettünk
IMF, Világbank: a bérrabszolgaság csodafegyverei.
A kilakoltatások be vannak kódolva a bankrendszerbe
[2009.04.17. 17:44]
A gazdasági válság közepén érdemes végiggondolni, hogyan is működik a pénzügyi rendszer, amely az összeomlás szélére sodorta a világot.
Peter Joseph dokumentumfilmjei alapjaiban rengették meg a közgondolkodást.
A Zeitgeist Addendum, azaz Korszellem című művének első részében a résztartalékra épülő banki rendszer ellentmondásait elemzi, amely lényegében ma működteti a világot: a pénzt a semmiből csinálják, eleve adósságként jön létre, aminek visszafizetéséért egész életünkben robotolhatunk.
Az IMF és Világbank pedig a világ ellen zajló gazdasági háború csodafegyverei.
Hogyan keletkezik a pénz?
A FED, az amerikai központi bank receptje
A mai társadalom intézmények rendszere.
Ezek közül a pénzügyi rendszert ismerjük a legkevésbé, és mivel működését túlbonyolítják, az átlagember nem is akarja érteni, hogyan működik.
A film felteszi az egyszerű kérdést: hogyan jön létre a pénz, és ez hogyan irányítja a világot.
A pénz szülőatyjához, az USA központi bankjához, a FED-hez zarándokolunk, amely néhány éve kiadta a „Modern Money Mechanics” című könyvet, ebben leírják a pénz keletkezésének menetét a résztartalékra épülő banki rendszerben.
A folyamatot egyszerű példa segítségével vezeti le.
Az USA kormányának pénzre van szüksége, ezért a FED-től kér 10 milliárd dollárt.
A FED emiatt 10 milliárd dollár értékben államkötvényt vásárol.
Az állam legyártja a nyomdában az államkötvényeket, a FED meg a 10 milliárdot érő bankjegyeket.
Aztán kicserélik egymást közt a papírhalmokat.
Ezután a kormány a pénzt letétbe helyezi egy bankszámlán.
A valóságban persze a teljes dollármennyiség csupán 3%-ának létezik papírmegfelelője, a többi 97% számítógépeken könyvelési tétel.
A résztartalékra épülő banki rendszer
A bankszámlán lévő 10 milliárd dollár a bank tartalékainak a része lesz.
A résztartalékra épülő banki szabályok alapján – a FED-kiadvány szerint – egy banknak kötelező tartalékot képeznie, amely a betétek fix százalékával egyenlő, jelen esetben ez 10%.
Vagyis a 10 milliárd 10%-a, azaz 1 milliárd a banknál marad tartaléknak.
A többi 9 milliárdot pedig a bank alapvető szolgáltatására, azaz a kölcsönzésre fordítják.
Most jön a barbatrükk.
Első blikkre azt gondoljuk, hogy ez a 9 milliárd az eredeti 10 milliárdból származik, de nem így van.
A 9 milliárd dollárnyi kölcsönalap a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárdon felül.
Vagyis a számlán megmarad a 10 milliárd, és a bank erre hivatkozva további 9 milliárdot tovább kölcsönöz,
azaz 19 milliárd lesz forgalomban.
Hogyan lehet ez?
Hát úgy, hogy amikor egy bank kölcsönt ad, a pénzért cserébe a fizetési ígérvényt kapja meg a leendő adóstól.
Így jön létre a 9 milliárd a semmiből.
A láncfolyamat megy tovább.
Valaki kikölcsönzi az újonnan létrejött 9 milliárdot a banktól, és azt a saját bankjában helyezi el.
A pénzből 10% a bank tartalékainak része lesz, míg a 9 milliárd 90%-a,
vagyis 8,1 milliárdnyi új pénz újabb kölcsönök alapjául szolgálhat.
Ez a folyamat gyakorlatilag a végtelenségig folytatódhat.
Az eredeti 10 milliárdon felül így átlagosan 90 milliárd dollárnyi pénz kreálható a semmiből.
A kódolt infláció és az adósság
De mi ad értéket a semmiből keletkező pénznek?
A meglevő pénzmennyiség.
Vagyis az új pénz értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.
Hiszen a pénzkibocsátás növelése áru és termék növelése nélkül mindig leértékeli a pénzt.
Ezt hívjuk inflációnak.
A résztartalékra épülő banki rendszer tehát kódoltan inflációs.
A dollár vásárlóerejének folyamatos csökkenése igazolja ezt az állítást.
1913-ban egy dollár annyit ért, mint 21,6 dollár 2007-ben – ami 96%-os leértékelést jelent a FED megalakulása óta.
Menjünk tovább!
A pénzügyi rendszerben a pénz adósságot jelent, hiszen a folyamatot elindító állampapírok adósságot fejeznek ki, és amikor a FED megveszi ezeket a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a FED-nek a pénz visszafizetésére.
Az utóbbi évtizedekben a FED által kibocsátott pénz mennyisége és az amerikai államadósság szinte teljesen szinkronban növekedett.
„Ha nem lenne adósságunk, nem lenne pénz sem” – mondta a FED egyik kormányzója 1941-ben.
Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad.
„A krízis már nem fogadhatja el többé a régi normákat, régi mintákat, ősi tradíciókat.”
„Nincs értelme az egészség mértékéről beszélni, egy alapvetően beteg társadalomban.”
„Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad.”
A világ népességének 1%-a birtokolja a világ javainak 40%-át, 34 ezer gyermek hal meg naponta, a bolygó népességének fele napi 2 dollárnál kevesebből él.
„Az igazi csalás az, amikor eltorzítjuk a pénz értékét.
Amikor a semmiből teremtünk pénzt, nincsenek megtakarításaink, de van tőkénk.
Hogyan lehet így megoldani az infláció problémáját?
Az történik, hogy növeljük a pénzforgalmat még több inflációval.” (egy amerikai szenátor)
És a lényeg: a kamat!
Ami nem létezik!
És mikor már eleget hüledeztünk volna az abszurditások hallatán, akkor jön a fekete leves: a kamat.
Hiszen a pénzt mindig kamatostul kell visszafizetni.
De ha az összes pénzt a központi bank teremti, és a kereskedelmi bankoknál kamatokkal együtt többszöröződik, és ha a tőke csak a pénzügyi ellátó rendszerben keletkezhet, akkor hol van az a pénz, ami a kamatot fedezi?
Sehol.
Ugyanis a bankoknak visszafizetendő pénz mindig több mint a forgalomban lévő pénz.
Ezért szorgoskodik örökké az infláció, hiszen mindig új pénz kell, hogy a rendszerből fakadó állandó hiányt fedezze, aminek az oka a kamat.
Csakhogy ennek az ördögi körnek igen kevés nyertese van, és igen sok vesztese.
A fizetésképtelenség és a csőd tehát be van kalkulálva a rendszerbe.
Ha nem fizeted a jelzálogot, elveszik a házad.
A rendszer alapelemének tekinthető tehát, hogy a bankok folyamatosan veszik el az emberek egyéni javait, és sokszor csak véletlenszerű, hogy ki a következő áldozat.
A pénz törvénytelen.
Egy precedensper Amerikában
1969-ben Jerome Daly bíróságon támadta meg az árverezést, amit a bank akart foganatosítani, mikor Daly nem tudta tovább fizetni a törlesztőrészleteket.
Daly azzal érvelt, hogy a jelzálog-szerződés törvényes tulajdonforma cserét ír elő a bank és közte.
Daly szerint azonban a pénz sohasem volt a bank tulajdona, mivel a semmiből keletkezett a kölcsön létrejöttekor.
Emlékezzünk a FED-kézikönyv passzusára: „kölcsönnél fizetési ígérvényt fogadnak el pénzért cserébe.”
A bank tartalékalapja sem változott a kölcsön folyósításától.
A pénz nem a bank meglévő vagyonából származott, hanem feltalálták, és semmit sem adott hozzá saját vagyonából.
A bank elnöke a tárgyaláson elismerte, hogy a FED-del együttműködve hozta létre a pénzt, ami csak a könyvelési tételekben jelent meg.
Azt is elismerte, hogy semmilyen törvény sem hatalmazta fel őket erre.
Törvényes ellenértéknek kellene léteznie, és azt kellett volna felajánlania.
A bíróság megállapította, hogy nem volt törvényes ellenérték.
Daly megtarthatta a házát.
A per tanulsága az, hogy amikor pénzt kölcsönzöl a banktól, akkor a kapott pénz nem valódi, ráadásul törvénytelen.
Ez érvényteleníti a szerződést, ugyanis a pénz sohasem volt a bank tulajdona.
Az effajta jogi értelmezéseket eltitkolják az emberek elől, és az egyének javait folyamatosan veszik el.
Modern bérrabszolgaság
A résztartalékra épülő banki szabályok a világ legtöbb bankjában érvényesek, és valójában a modern rabszolgaság rendszerét alapozták meg.
Hogyan?
Mivel a pénzt adósságból kreálják, így kvázi az emberek tartoznak, ezért igyekeznek egymással versengve munkához jutni, hogy visszafizessék az adósságukat.
De ha a pénz csak adósság útján jöhet létre, hogyan lehetünk valaha is adósságmentesek?
Sehogy!
Az állandó adósság, az infláció és a soha vissza nem fizethető kamat által létrehozott elkerülhetetlen hiány fenntartja a bérrabszolgaságot,
és a haszonból csupán a csúcselit profitál.
A fizikai rabszolgaságban az embereket etetni kell, a gazdasági rabszolgaságban az emberek magukat etetik.
Ez az egyik legszellemesebb csalás, amit valaha kitaláltak.
A rendszer láthatatlan háborút folytat a lakosság ellen.
Az adósság a fegyver, amellyel nemzeteket hódítanak meg és tartanak rabszolgasorban, és a kamat a muníció.
A bankok a multikkal és a nyugati kormányokkal karöltve tökéletesítették a gazdasági háború arzenálját, új fegyvereket hoztak létre:
IMF és Világbank.
És egy újfajta katonát: a gazdasági bérgyilkost.
De erről majd a következő részben.
Folytatjuk
Farkas Tibor
http://hirlevel.ingatlan.com/iread/8804
.
|
| |
