realzoldek
Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
|
 Elküldve:
Vas Jún 03, 2012 5:37 pm |
 
|
TÁJÉKOZTATÓ
dr. Pintér Sándor miniszter úr részére az öntözési törvényről
Ha vízpolitikánkon nem változtatunk, ha Magyarország vízgazdálkodás stratégiáját a kormány nem a több száz éves vízmérnöki tapasztalatok alapján tervezi Magyarország nem gyarmat lesz, hanem a trianoni parancs után megmaradt anyaországban száz év múlva nem lesz magyar.
A Duna-Tisza köze sivataggá válik, a magyarság kihalása Tisza –mentén már megkezdődött és száz év múlva magyart csak a trianoni parancs által elvesztett területeken fog élni.
A reális zöldek képviseletében emlékeztetem Miniszter urat, hogy a magyar politikai elit az egyetlen a világon, amely törvényben tiltotta meg az egymást váltó kormányoknak a rendszerváltás után, hogy a magyar vízpolitika a több százéves magyar kultúrmérnöki hagyományok alapján folytatódjon.
Trianon gazdasági következményei romba döntötték az országot, a magyar gazdaságot, az állam a csőd szélére jutott.
Bethlen miniszterelnök először visszajuttatta az országot a nemzetközi közösségbe, amikor elérte, hogy 1922-ben bekerüljön Magyarország a Népszövetségbe, majd London, Párizsban és Rómában kifejtette, hogy ha a kormánya nem lesz képes ellenőrzése alatt tartani külföldi kölcsönök segítségével az inflációt, Magyarország nem tudja teljesíteni a Trianon által reá rótt jóvátételeket. A Népszövetség támogatása segítségével sikerült 250 millió aranykoronás kölcsönre szert tenni, amellyel a Miniszterelnök el tudta törölni az 1924-év költségvetési hiányát. Ez után megnyitotta az utat a külföldi kölcsönök és beruházások tömeges beáramlása előtt, ami megteremtette a teljes gazdasági talpra állás alapját.
A mezőgazdaság ezekben az években gyengén teljesített. Ott volt a versenyben az olcsó amerikai búza, a magyar búza versenyképességét rontotta, hogy a búzát nem volt mód hajón kiszállítani az országból.
1925-től kezdődően Bethlen kormánya évente költségvetési többletet ért el, és így jelentősen növelni tudta az oktatásra, a közegészségre és a kommunikációra szánt összegeket. Magas ára volt azonban ennek a jelentős fellendülésnek: 1931-re Magyarország Európa legeladósodottabb nemzete lett.
Az adósság rendezése céljából a politikának volt stratégiája!
1921. július 28-án a dunai hajózás érdekeinek képviseletére megalakult a Nemzetközi Duna bizottság. A szervezet első elnöke a magyar Miklós Ödön mérnök, ny. államtitkár.
A magyar gabona versenyképességének a megteremtése érdekében 1921. augusztus 12-én a kormány döntött a közvetlen a felügyelete alá tartozó budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő Kormánybizottság felállításáról. A csepeli szabad-kikötő építési munkáinak igazgatói teendőivel Sajó Elemért bízták meg. Sajó Elemér a két világháború közötti időszak kiemelkedő képességű szakembere. Sajó Elemér 1928-ban kerül a Földművelésügyi Minisztériumba. Annak a kikötőnek a felépítésével bízták meg Sajó Elemért 1921-ben, amelyről 2012-ben Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke, hajózási vállalkozó napjaikban állítja, hogy a kikötőnek nincs a Duna felé forgalma!
1932-ben országosan jelentkező aszály volt. A kormány létrehozta a Hármas Öntözési Bizottságot. Darányi Kálmán miniszterelnök 2850. ME számú rendelete alapján 1937. május 1-én megalakult a M. kir. Országos Öntözési Hivatal, közvetlenül a kormány alá rendelve.
Az Országgyűlés 1937-ben Öntözési törvényt fogadott el.
A 1937. évi XX. törvény elfogadásának indoklása szerint olyan öntözési csatornákat kell építeni, hogy a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássák a gazdák rendelkezésére. Az indoklás azt is hangsúlyozta, hogy a csatornák mentén kulturális tekintetből az egyes községek vízellátására, partfürdők létesítésére is alkalmat kell adni. A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösökön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését és az általuk meghatározott folyószakaszokon a hajázási feltételek javítását.
A hivatkozott törvénycikket 1937. július 29. napján Kenderesen írta alá Horthy Miklós Magyarország kormányzója és Darányi Kálmán miniszterelnök. A törvény szakmai szóhasználattal, mint 1937. évi „Öntözési törvény” vonult be a köztudatba.
1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó, és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében a Dél –Alföld, illetve a Körös –völgy öntözésének a megalapozása céljából átadásra kerül Békésszentandrási Vízlépcső.
A Kormányzó és a Kállay Miklós miniszterelnök, aki eredetileg vizes- mérnök a vízügyi politika fontosságát a lakosság további szaporodása céljából szorgalmazta. Az ország népsűrűsége a Trianon előtti időszakban négyzetkilométerenként 68.6 lélekről 1936-ig fokozatosan 96.7-re emelkedett. A politikusok a lakosság további szaporodásával számoltak, szakértők az ezredfordulóra például 14 millió létszámot feltételeztek.
A rendszerváltozás idején a dumakör holdudvarához tartózók alábbiakat mondták a vizesekről – ha élt volna Kállay Miklós róla is -, az a társaság, amelynek tagja volt Sólyom László, Illés Zoltán és 1990-ben az első szabadon választott Országgyűlés 200 képviselője, sok közülük ma is, a T. Házban ücsörög:
• vizesek” rákos daganat a nemzet testén, hidrofasiszták, technokrata terrorbrigád,
• túlcentralizált vízügyi szervezet a csődöt mondott politikai rendszer lenyomata,
• a kommunista korszak öngyilkos öröksége, a vízügyi lobbinak az a célja, hogy állami beruházási pénzeket megszerezzen és részben saját jövedelmévé alakítson, most tehát a hulla kirablása folyik,
• A sztálinista gazdasági struktúrák ebben az országban változatlanul tovább élnek,
• Nincs kártékonyabb, mint egy vízépítő mérnök. és így tovább,
1992- ben a Magyar Országgyűlés törvényt fogad el arról, hogy a vízlépcsők ökológia agressziót okoznak.
Az EU 2003-ban kötelezi a Magyar Országgyűlést a törvény hatályon kívül helyezésére, de a vízlépcső szó kimondása ennek ellenére tabu szó Magyarországon.
Budapest, 2012. június 4.
Juhos László, elnök Reális Zöldek Klub |
|
|
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
