Az új atomerőműves blokk(ok) létesítésének előkészítése során vizsgálatokat kell folytatni a radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezésére vonatkozó, a blokk(ok) létesítése előtt kialakítandó stratégia kidolgozása érdekében. Ezen vizsgálatok részeként, az előkészítő munkák elvégzéséért felelős MVM Paks II. Zrt. a nyomott-vizes típusú atomerőműves blokkok radioaktív hulladékainak költségtakarékos kezelésére vonatkozó javaslat kidolgozását irányozta elő.
A feladat aktualitásának megértéséhez fontosnak tartjuk feleleveníteni, az ATOMHULLADÉKOK témakörében mérvadó, az eddigi hazai stratégiát meghatározó, ill. szakmai véleményével azt befolyásoló néhány személy nyilatkozatát az új blokkok építésével kapcsolatban. A nyilatkozatok egyaránt érintik a probléma szakmai, gazdasági, tájékoztatási és társadalom-politikai aspektusait.
Íme, a szakemberek tudományos előadásaiból, avagy a médiában tett nyilatkozataikból vett rövid idézetek:
„Az atomerőmű bővítése kapcsán még az új blokkokra való tender kiírása előtt ki kell dolgozni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (továbbiakban: KNPA) történő befizetés szabályait, mert ez jelentős költségelem, fontos, hogy már a beruházás során tudjanak számolni vele.”
„…a Pakson termelt áram összköltségének a 25%-a a KNPA-ba kerül”
„A hulladékokat majd jó mélyre elássuk, egy alkalmas kőzettestbe,...bár az új trend az újra feldolgozás, a reprocesszálás.”
„A reprocesszálás legfeljebb a kiégett fűtőelemek egy harmada esetében ad megoldást
„..a majdani költségekre csak becslések vannak, és nem biztos, hogy a KNPA-ban felhalmozódó összeg elég lesz…”
„…sok országban szűnni nem akaró vita zajlik a geológiai elhelyezés etikai kérdéseiről,…etikus-e a jelen generáció részéről – amely a nukleáris energia nyújtotta előnyöket élvezi –, hogy ily módon kívánja elhelyezni a hulladékokat, ahelyett, hogy ellenőrzött, újra-hozzáférhető tárolókban tartva azokat, lehetőséget biztosítana a jövő generációk technológusainak a tárolók újranyitására. …A geológiai elhelyezéssel kapcsolatban általános trend, hogy a társadalom a „passzív biztonság” eddigi koncepciójától eltérően, valamilyen fokozott, intézményesített ellenőrzés igényét fogalmazza meg.”
„…elfogadott szemlélet az, hogy a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok képviselte veszély ellen a lakosság megfelelő védelmét felszíni tárolóval is megfelelően biztosítani lehet.”
„Ma már több ország tervezi…, hogy a nagyon kis aktivitású hulladékokat külön tárolóban helyezi el……jelentős költségmegtakarítás érhető el ezek szeparált elhelyezésével.”
„Figyelembe véve az emberiség számos más akut problémáját, a társadalom túlságosan nagy erőforrásokat mozgósít a radioaktív hulladékok elhelyezésének megoldására.”
„…a Bátaapátiba szánt kis- és közepes-aktivitású hulladékok jelentős része nem igényelne mélységi tárolást, sok országban az ilyen hulladékokat felszíni tárolókban helyezik el. Ez a megoldás sajnos az erőforrások ésszerűtlen felhasználásához vezet. Ez a stratégia azonban egy múltbeli döntés, és nem a PA Zrt, hanem az RHK Kft gondozza a végleges elhelyezés feladatkörét. …”
„A visszamaradó nagyaktivitású hulladékok számára Hollandia hosszú távú felszíni tárolót épített.”
„Belgium kizárta mind a bányákban való elhelyezést, mind a mélylerakást (elsősorban a vízbázisok elszennyezésének kockázata miatt), és a felszín-közeli lerakási technológiák további kutatását javasolta. …rugalmas és visszafordítható megoldás szülessen, akár felszín-közeli, akár mélylerakásról van szó. …a hulladék bányászati módszerek alkalmazása nélkül visszanyerhető legyen.”
„Franciaország: a kis és közepes aktivitású hulladékok kezelésére kezdettől fogva a felszín-közeli lerakást preferálja.”
„ Svéd Nukleáris Fűtőelem és Hulladékkezelő Vállalatot (SKB-t) többen bírálták azért, hogy „túltervezte” a lerakót. …A környezetvédők azzal vádolták, hogy valószínűleg nagyobb aktivitású hulladékokat is szándékozik itt tárolni, mint amit a dokumentumok tartalmaznak. Külföldi nukleáris szakemberek viszont attól féltek, hogy a túlságosan költséges megoldás precedenst fog teremteni.”
„…ha, Boda térségében megépül egy végleges nagy aktivitású lerakó, akkor Magyarországon – negatív világrekordként – egyetlen atomerőmű hulladékának elhelyezését összesen három (!) hulladék-kezelő létesítmény fogja szolgálni. Ezt az arányt még nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak. A KKÁT élettartamának – Hollandiához hasonló – kiterjesztése Pakson minden szempontból megfelelőbb opció lenne.”
„…gazdasági érdekek, politikai érdekek – populizmus, etikai megfontolások –…egymásra hatása révén kialakulhat egy ördögi kör, circulus vitiosus, aminek eredményei az egyre lejjebb nyomott dóziskorlátok. A kockázat túlbecslése újra előnytelen lehet a társadalomra. …ebben a vitában mindenki veszít. Veszítenek a józanok, de veszítenek a motivált ellenzők is.”
„Az üzemidő hosszabbítási projekt, valamint az 5-ös, 6-os blokk tervezett megépítése szükségessé teszi a hulladékkezelési stratégia újbóli átgondolását…”
Az értékelemző team felhívja a figyelmet a nagyon kis aktivitású hulladékkategória hazai bevezetésére.”
Európai Bizottság Célzott Biztonsági Felülvizsgálat:
„…a paksi nukleáris erőműről szóló jelentés azt is javasolja, hogy az illetékesek dolgozzanak ki eljárást arra, hogy egy súlyos baleset esetén miképpen kezeljék a folyékony radioaktív hulladékokat.”
„A jelen sugárvédelmi gyakorlat következménye, hogy ma az emberek elutasítják az atomenergiát, mert félnek tőle…a sugárvédelmi elvek és elgondolások rossz irányba haladnak, mert nagyon szigorú szabványok, gyakorlati szempontból helytelen ajánlások születtek. Sok radiológus megértette, hogy évtizedeken keresztül túlbuzgóak voltak, és a társadalomtól olyan pénzeket vontak el képzelt egészségkárosodás megakadályozására, amelyeket sokkal jobb helyre, valódi egészségügyi problémák megoldására fordíthattak volna.”
„A természetes sugárzás szintjét kell a szabványok kialakításánál alapnak tekinteni.”
„A magyarországi radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére bázisáron (2002.) 839 Mrd Ft-ot kell költeni az elkövetkező 105 évben….A költségek a PA Rt-t terhelik….A Nemzeti Projekt felülvizsgálata 3 évente kötelező. A kis és közepes aktivitású hulladékokra a fenti összeg 9,3%-át, az erőmű leszerelésére 35%-át fogják költeni.” [megjegyzés: 2002. évi 6,2 Ft/kWó önköltség esetén az erőmű árbevétele 50 üzemév alatt 4660 Mrd Ft. Ennek a 18%-át költenék a radioaktív hulladékok kezelésére!!]
Az idézett nyilatkozatokból világosan kitűnik, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt által kitűzött feladat rendkívül időszerű és műszaki tartalma minden tekintetben egybeesik a Nemzeti Energiastratégia, és ezen belül a hazai atomenergetika céljaival, szakmai és gazdasági érdekeivel.
A fenti nyilatkozatokból az alábbi összesített véleményt lehet leszűrni és az alábbi megoldásokat lehet javasolni:
1. az új blokkok építése kapcsán a KNPA-ba történő befizetések mértékét újra kell gondolni, a tárolóktól elvárt nemzetközi biztonsági követelményekhez úgy kell alkalmazkodni, hogy az a hazai munkában racionális megoldásokat eredményezzen
2. bármilyen kategóriájú (kis, közepes, nagy, avagy nagyon kis aktivitású) hulladék elhelyezéséről legyen is szó, a geológiai típusú tárolók által nyújtott „passzív” biztonsággal szemben a legtöbb országban a szakemberek is és az állampolgárok is a fokozott ellenőrzésen alapuló „aktív” biztonságot részesítik előnyben. Ennek a szempontnak a figyelembe vételét javasolnánk az új blokkok radioaktív hulladékainak kezelésénél és végleges elhelyezésénél.
3. bármilyen típusú tárolóról legyen is szó, az abban elhelyezett hulladékok visszanyerhetőségét bányászati módszerek alkalmazása nélküli módon kell biztosítani. A mi véleményünk szerint, az NRHT-nál alkalmazni kívánt tömedékeléses eljárás ennek az elvárásnak nem felel meg.
4. a kis-, és közepes-aktivitású hulladékok elhelyezésére mind környezetvédelmi, mind sugár-egészségügyi biztonsági követelmények szempontjából megfelelő a felszíni tárolás
5. kis és közepes aktivitású hulladékok végleges lerakása a geológiai típusú NRHT-ban a pénzügyi erőforrások ésszerűtlen felhasználását jelenti
6. a kiégett fűtőelemek és egyéb nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére a Bodai mélygeológiai tároló megépítése helyett ésszerűbb lenne a Holland megoldáshoz hasonlóan a KKÁT élettartamának és kapacitásának bővítése, ill. az NRHT-ban e célnak megfelelő tároló-rész kialakítási lehetőségeinek megvizsgálása
7. a 6. pontban megfogalmazott gondolat azért is megfontolandó, mert a kiégett fűtőelem-kazetták visszaszállítása az azokat gyártó/szállító országba – vagy, máshol működő reprocesszáló üzembe – később szóba jöhet
8. a 4. pont szerinti, az NRHT tároló-terével való ésszerű gazdálkodás azért is fontos, mert szükség esetén itt lehetne elhelyezni a reprocesszálás után esetleg visszafogadandó nagy aktivitású üvegezett hulladékokat
9. az NRHT felhasználása a kiégett kazetták akár 100÷300 éves átmeneti, akár végleges tárolására nem jelent nagyobb lokális és/vagy globális kockázatot, mint az atomerőmű közvetlen közelében minimum 50 évig (új blokkok megépülése esetén további 60 évig) üzemelő KKÁT, és nem ellenkezik a fentebb említett más országok gyakorlatával sem
10. az esetenként indokolatlan, értelmetlen sugár-egészségügyi szigor ellen a nyilatkozó szakemberek ajánlásai szerint kellene fellépni, és a kritikus lakossági csoport nem létező veszélyeztetése elleni rendkívül költséges védelem kiépítése helyett a nukleáris medicinát kellene támogatni, amellyel, az egész társadalmat érintő normális egészségügyi szolgáltatásoknál milliószor több kollektív dózist lehetne megtakarítani, mint amennyivel a kritikus csoportot veszélyeztetnénk
11. az Európai Bizottság elvárása a Paksi Atomerőműtől, egy jelentéktelen kockázat megszüntetését célozza, ugyanis az erőmű területén tárolt folyékony hulladékokban az üzemévek számától függetlenül egyetlen izotópból sem lesz az éves kibocsátási korlát négy-ötszörösénél nagyobb aktivitás. Ha egy természeti katasztrófa, súlyos atomerőmű-baleset vagy súlyos üzemzavar következtében az összes tárolt folyékony hulladék pillanatszerűen a Dunába kerülne, az érintettek belső sugárterhelése a jogszabályban engedélyezett 90 µSv/fő/év értékkel szemben nem haladná meg a 4 µSv/fő/év terhelést. Az utóbbi forgatókönyv az új blokkok folyamatosan halmozódó sűrítményére is érvényes lenne.
A felsorolt 11 pontból az következik, hogy a döntéshozók szakmai lehetőségei – és ezzel összefüggően a felelősségeik – a hulladékok kezelése és tárolása terén óriásiak, stratégiai döntéseik gazdasági következményei több 10 és sok 100 Mrd Ft-okban mérhetők.
RHK Kft bővül a kiégett kazetták átmeneti tárolója
2009.
2009-09-11 09:15:22
A meglévő tizenhat mellé négy újabb modul épül a paksi atomerőműben keletkezett kiégett kazettákat befogadó átmeneti tárolóban; jelenleg talajcsere folyik, és új tendert hirdettek az építészeti munkákra - tájékoztatta az MTI-t Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Az 1997 óta üzemelő létesítmény 17-20. kamráinak beruházási munkálatai 2008-ban kezdődtek. Az eredeti, modulárisan bővíthető épületnek eddig a nyugati oldalán létesítettek új kapacitást, a most épülő modulok viszont a keleti oldalra kerülnek.
A földtani vizsgálatok során kiderült, hogy itt a Duna hordaléktalaja olyan vastag, hogy talajcserére van szükség. Jelenleg ezek a munkálatok folynak. Ennek során mintegy 33 ezer köbméternyi földet cserélnek. A talajcserét a tervek szerint november végén fejezik be.
Hegyháti József tájékoztatása szerint a gépészeti és technológiai munkák kivitelezésére hirdetett tendert a Pintér Művek nyerte, mely korábban is részt vett már hasonló feladat végrehajtásában a kiégett kazetták átmeneti tárolójánál. A szerződés összege 2,5 milliárd forint.
Az építészeti tendert viszont érvénytelenítették - mondta el az ügyvezető igazgató. Három jelentkező közül egy érvénytelen ajánlatot adott, egy nem hajtotta végre a hiánypótlást, ezért új közbeszerzési eljárást hirdettek. A benyújtási határidő október 12-e.
Hegyháti József tájékoztatása szerint öt, nukleáris iparban jó referenciákkal rendelkező cég vitte el a pályázati anyagot, köztük van egy konzorcium keretében a Vegyépszer Zrt., amely eddig is partnere volt az RHK Kft-nek a tároló építésben, bővítésben.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a beruházás összköltsége a talajcsere miatt valamelyest eltér majd az eredetileg becsült kilencmilliárd forinttól. Az átadást 2011-re tervezik.
A paksi atomerőmű telephelye mellett lévő kiégett kazetták átmeneti tárolójában jelenleg 5.977 darab elhasznált fűtőelemet tárolnak. Az idén még újabb kilencven darabot helyeznek el a létesítményben.
MTI / MeeOnline
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szerd Feb 17, 2016 4:39 pm
Készül a hely a radioaktív szemétnek
2015. szeptember 26. 14:42 | forrás: mti
A tervek szerint még októberben megkezdik egy hétszáz méter hosszú kutatóárok létesítését Boda térségében, az innen nyert információk a nagyaktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítéséhez szükségesek.
Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. ügyvezető igazgatója szombaton Bodán sajtótájékoztatón elmondta: egy 3-3,5 méter széles, 2-6 méter mély, 700 méter hosszúságú kutatóárok kialakítása kezdődik el, amely a terület földtani tulajdonságainak pontosabb megismerését szolgálja.
400 milliós kiadás
Emlékeztetett arra, hogy a '90-es években kezdődött, majd néhány év szünet után tavaly újraindult program keretében már két kutatófúrást végeztek. A fúrómagok vizsgálata eddig azt igazolja, hogy a Nyugat-Mecsekben lévő kőzet jó vízzáró tulajdonságokkal bír.
Az itt elvégzett vizsgálatok eredményeire alapozva szeretnék 2017 végéig szűkíteni a kutatási területet. A tervek szerint 2030-ra elkészül egy felszín alatti kutató laboratórium, 2055-ben elkezdik, 2065-re befejezik egy mélygeológiai tároló megépítését, amennyiben a "kőzet megfelelő, és van társadalmi támogatás" - hangsúlyozta az ügyvezető.
Az idei munkálatok költsége, amely magába foglalja a kutatóárok kialakítását is, 400 millió forint. Jövőre az ügyvezető tájékoztatása szerint hasonló nagyságrendű kiadásokat terveznek.
A program célja, hogy igazolja: a Nyugat-Mecsekben található bodai aleurolit formáció valóban alkalmas arra, hogy a század második felében itt alakítsák ki a föld mélyében a nagyaktivitású hulladékok végleges tárolóját.
Számít a közvélemény
A környék kilenc települése által létrehozott, hatezer embert képviselő Nyugat-mecseki Társadalmi Információs és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás tizenkettedik alkalommal rendezett Bodán Tájoló Napot, amely a sajtótájékoztató után szakmai előadásokkal folytatódott.
A program célja Kovács Győző elnök, Boda polgármestere tájékoztatása szerint az, hogy a környékben élők közvetlenül jussanak információhoz a kutatásról. Kovács Győző jelezte, hogy a nagyaktivitású hulladékok számára tervezett tároló építése körüli "hisztériakeltés" ellenére a kutatások elfogadottsága változatlanul magas.
Kétévente végeztetnek közvélemény-kutatást annak érdekében, hogy megismerjék a lakosság véleményét, az RHK Kft.-vel közösen folytatott tájékoztató munka eredményét. A kutatási program ismertsége és elfogadottsága tartósan 70 százalék felett van - jelentette ki a társulás elnöke.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szerd Feb 17, 2016 4:43 pm
Kutatások Bátaapátiban
Bátaapáti Kontra Németország Mórágyi Gránit Kutatások Tárolókamrák (2)
Mit kezdenek hétezer köbméter radioaktív hulladékkal?
Biztonságos és végleges megoldást keres az Európai Bizottság az unióban évente
keletkező hétezer köbméter radioaktív hulladék és kiégett fűtőelem tárolására; az új
szabályozással kapcsolatos munka oroszlánrésze Magyarország uniós elnöksége idejére
esik - írta a Világgazdaság hétfőn.
Az Európai Tanácsnak benyújtott tervezet szerint a radioaktív hulladékokat azokban az
országokban kellene elhelyezni, amelyekben azok keletkeztek, ez alól azonban lehet kivétel is, sőt,
EU-n kívüli exportról is szó lehet.
Még nyitott kérdés, hogyan hat a hazai atomerőművi hulladék kezelésére, ha megszületik az uniós
atomtemető-direktíva. Pakson kétféle hulladék keletkezik: kis és közepes, illetve nagy aktivitású.
Az előbbi végleges elhelyezése a Bátaapáti közelében lévő, hamarosan elkészülő tárolóban lesz, az
utóbbiról viszont még nem döntöttek. A kiégett nagy aktivitású fűtőelemek még legalább ötven
évig a Paksi Atomerőmű mellett kialakított, ideiglenes tárolóban pihennek, közben hűlnek, és
csökken a sugárzásuk is.
Az unióban az első, végleges nagy aktivitású hulladéktárolókat várhatóan Finnország, Svédország
és Franciaország építi fel 15 éven belül. Az EU más országaiban is a paksihoz hasonló, ideiglenes, a
földfelszínhez közeli tárolókban helyezik el a kiégett fűtőelemeket, ám e tárolók megsérülhetnek, a
bennük lévő anyagok pedig még akár százezer éven át is sugározhatnak, éppen ezért is sürgős a
végleges megoldás - írta a Világgazdaság.
„Terv, ami nincs” (Népszabadság, 2016.02.20.)
Idézet az írásból: „Felvetették például, hogy a paksi atomerőműnek fel kéne függesztetnie a radioaktív hulladéktároló majdani kiépítésére szolgáló befizetéseit … „
Vessék össze
Reális Zöldek, az Európai Bizottságnak Paks II létesítéséről szóló véleményében a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról (KNPA) a következő szerepel:
„Egyedül az atomerőművek kötelezettsége, hogy a működésük során a KNPA alap feltöltéséről gondoskodjanak. A szélparkok nem, holott a szélerőműveknél felhasznált anyagok a szélparkok élettartama lejáratát követőn a környezetre nézve sokkal veszélyesebbek, mint az atomerőművek hagyatéka, amelyeknek veszélyessége az idő múlásával feleződik.
A magyar Kormány rövid és hosszútávon is erőfeszítéseket tesz a lakossági „villany árak” csökkentése érdekében. A reális zöldek bizonyosak abban, hogy hosszútávon Paks II a Kormány törekvésének a szolgálatában áll. Rövidtávon a rezsicsökkentés érdekében a kormány, a KNPA-ba befizetett pénzek rezsicsökkentésre való fordítását fontolgatja. A reális zöldek a KORMÁNY „fontolgatását” támogatják. A reális zöldek felvetik, hogy kell-e a továbbiakban évente annyi KN pénzalapot szedni (és halmozni), mint amikor élettartam-meghosszabbításról még nem beszéltünk? Az üzemidő végén nem kell több elhasznált szennyezett berendezés végleges elhelyezéséről gondoskodni! Legfeljebb a kiégett üzemanyagok száma fog nőni - ami más kérdés. Nyilván nem szükséges a továbbiakban hasonló ütemben növelni a pénzalapot, mint eddig. De lehet úgy is dönteni, hogy az eddig gyűjtött alap egy részét is felhasználjuk.
Az élettartam-meghosszabbítás lehetőséget ad arra, hogy az eddig gyűjtött, vagy ezután gyűjtendő pénz egy részét hasznos dolgokra fordítsuk. Praktikusan energetikai célú fejlesztésekre. Olyanokra pl., amelyek csökkentik a fogyasztók energia-költségeit.”
Magyarország vezető kommunikációs tanácsadó vállalata a NOGUCHI kérésére Lázár János miniszter úrnak „Javaslat a RHK átvilágítására” tárgyú feljegyzésünket eltávolítottuk a honlapunkról:
Feljegyzés
Dr. Lázár János miniszter úr részére
A feljegyzés készült Kern Tamás a MINISZTERELNÖKSÉG STRATÉGIA ÉS TÁJÉKOZTATÁSI ÁLLAMTITKÁRSÁG, helyettes államtitkárának a felkérésére
A Noguchi Porter Novelli Magyarország vezető kommunikációs tanácsadó vállalata. Az ügynökséget 1996 novemberében négy tapasztalt PR-szakember alapította, és a vállalat szinte a semmiből indulva alig öt esztendővel később piacvezető lett. A cég összesített forgalma 15 év alatt 6 milliárd forint volt, és minden évet nyereséggel zárt.
Nem nyilvános, hogy a négy tapasztalt PR szakember fenti sikeréhez anyagilag a Radioaktív Hulladékok Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. mennyiben járult hozzá.
A reális zöldek számára az volt, fontos, hogy 2002 után, 2010-ig a Noguchi, évente 100 000 forinttal hozzájárult a Reális Zöldek környezetpolitikai kiadványaink a kiadásához.
A Reális Zöldek 1994-2009 között kiadott környezetpolitikai kiadványai elérhetők itt:
Nem tudjuk, hogy a reális zöldek PR tevékenysége mennyiben járult hozzá a T. Törvényhozók körében az RHK nemes ügyének a támogatásához, de azt igen, hogy több szakpolitikus képviselő köszöntét fejezte ki a reális zöldeknek, volt köztűk olyan képviselő is, aki több példányt kért a kiadványunkból, abból a célból, hogy körzetében a nemes ügyet népszerűsítse.
A 2010-es választásokat követően a reális zöldekkel szemben „politikai bosszú hadjárat” kezdődött. A hadjárat tábornoka Illés Zoltán. Hozzá tesszük a reális zöldek kontrája Illés tábornokkal szemben, Illés kormány gépezetéből való eltávolítása lobbi tevékenység volt, amely sikerét a tény bizonyítja.
Ami sajnálatos, hogy a reális zöldek sikere nem teljes, hiszen Kövér László, házelnök vízlépcső ellenségében, észben ott tart, ahol ifjú korában 1988-ban tartott. Sőt feltételezzük, a Házelnök az LMP képviselők kérésére, tiltotta meg a Reális Zöld Környezetvédelmi újságíró jelenlétét a T. Házban.
,
Azt nem nehezményezzük, hogy az RHK vezetése is, beállt a „politikai széljárásba”, de azt igen, hogy értesülésünk szerint, közel egymilliárd tanulmány pénz kifizetésére került sor, a hogyan tovább a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és elhelyezése kérdéskörében.
Még ezt sem kifogásolnánk, ha a tanulmányok alapján a döntéshozó a kérdéskör kiegyensúlyozott bemutatását kapta volna kézhez.
A reális zöldek körében is, megjelent ellenvélemény az ügyet illetően. Egyesek véleménye szerint a mi belső köreinkben, ha a reális zöldek lobbizik a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és elhelyezése döntéshozók számára kiegyensúlyozott bemutatása ügyében, hozzájárul az ügyet ellenző zöld mozgalmárok szaporításához.
A reális zöldek körében élő többség szerint az antinukleáris zöld mozgalmárok szaporodása megszűnt azzal, hogy a Lázár János és csapata felismerte a norvég civil a alap elosztásának hazánkra nézve nemzet ellenes voltát.
Nincs kétségünk afelől, hogy az antinukleáris zöld mozgalmárok fellépésének a hátterében anyagi érdekeltség a fő motiváló tényező, mint ezt szerintünk a „félnótás” Illés Zoltán a „pécsi vonalról” megjegyezte. Egyszer- egyszer előfordul. hogy a bolond is, az igazságot mondja ki.
Ezzel szemben a reális zöldek szándéka a haza javára tenni, meglehet, hogy e hit őrültség a reális zöldek körében, de ha az, úgy olyan szent őrültség, melyért kíméletet érdemelnek minden igaz hazafitól.
A reális zöldek civil szervezet nonprofit civil szervezet, tagjai semmiféle anyagi javadalmazásban nem részesülnek, annak érdekében tesznek, hogy mindenki jobban éljen e hazában, ne csak egyesek. ..
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Feb 22, 2016 4:42 pm
Szivek Norbert úr
vezérigazgató
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.
Tárgy: Meghallgatás kérése.
Tisztelt Vezérigazgató úr!
Lázár János miniszter úr intézkedésére Kern Tamás, helyettes államtitkár, mintegy 1.5 óra időtartamban energetikai szakmai kérdésekben meghallgatta a reális zöldek képviselőit.
A meghallgatás/párbeszéd keretében a Felek között egyetértés volt a rezsicsökkentés folytatásának kormányzati szándékában.
A rezsicsökkentés folyatatáshoz szükséges források rendelkezésre állása céljából a reális zöldek javasolták a RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. tevékenységének az átvilágítását.
Kern Tamás úr kérésére a mellékelt feljegyezést küldtem a Helyettes Államtitkár úrnak.
A feljegyzést Vezérigazgató úrnak azzal a szándékkal küldöm, hogy kérem Vezérigazgató urat, a kérdéskört érintő szakmai kérdésekben hallgassa meg a magam köré választott, magasan képzett, energetikai szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőket.
Számítok Vezérigazgató úrnak a reális zöldek civil szervezetével való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.
Budapest, 2016. február 8.
Tisztelettel:
Juhos László, elnök, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök
Melléklet
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Feb 22, 2016 4:43 pm
From: Naih Ügyfélszolgálat [mailto:ugyfelszolgalat@naih.hu]
Sent: Monday, February 22, 2016 12:50 PM
To: 'Juhos Laszlo'
Subject: Elolvasva: Meghallgatás kérése
Kedves László!
Egyik telefonos beszélgetésünkkor azt kérted, hogy küldjek anyagokat.
Nos, találtam egy témába vágót, csak nem a rezsicsökkentésről szól (a
közelmúltban egyébként már erről is írtam), hanem az új blokkok beruházási
költségeinek lehetséges finanszírozásáról, alapvetően az iparágban
(szerintem) föllelhető forrásokból.
Mivel az új blokkok építéséhez az oroszok adnak hitelt, így az általam
vélelmezett pénzforrások más célokra is felhasználhatók lennének. Ehhez
persze a radioaktív hulladékos stratégia teljes újragondolására lenne
szükség. Egy ilyen új stratégiát annak a pénznek a töredékéből ki lehetne
dolgozni, mint amennyit az általad említett kommunikációs cég évente
bezsebel.
az új stratégia:
- az MVM sürgősen kezdjen érdemi tárgyalásokat az 1÷4 blokkon kiégett/kiégő
fűtőelemek Oroszországi Föderációba történő visszaszállításáról
- megvizsgálni az NRHT (Bátaapáti) alkalmasságát kiégett fűtőelemek és
nagy-aktivitású atomerőműves hulladékok átmeneti ill. végleges tárolására
- a korábban megkutatott és kis- és közepes-aktivitású hulladékok tárolására
alkalmasnak nyilvánított területek valamelyikét kiválasztani egy felszíni
vagy felszínközeli tároló építésére
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE, VÉGLEGES ELHELYEZÉSE ÉS AZ ATOMERŐMŰ-BŐVÍTÉS LEHETSÉGES PÉNZFORRÁSAI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK
Tisztelt helyettes államtitkár úr!
(Kedves Pál!)
A közelmúltban Petz professzor úr közvetítésével egy terjedelmes anyag kerülhetett hozzád az én tollamból. A paksi atomerőműben keletkező tömöríthető szilárd és folyékony hulladékok kezelésével és végleges tárolásával foglalkozó, többször is bővített elemzés készítéséhez akkor fogtam hozzá, amikor Süli Jánost nevezték ki vezérigazgatónak. Az erőművel ekkor járt le a korábbi szerződésem, és az újonnan kinevezett vezérigazgató az általam fölvázolt három témában szeretett volna velem továbbra is együttműködni. Ez a közös elképzelés a szakma atomerőműves képviselőinek ellenállásán bukott meg. Az érintett elfogultságával azt kell mondanom, hogy mindkettőnk kárára.
A folyékony hulladékok házon belüli kezelése területén több mint egy évtizede tartó, óriási kiadásokkal járó sikertelenség szemet szúrt az Igazgatóság akkori elnökének, Pónya Józsefnek. Ő a véleménye kialakításához néha kérte a szakmai segítségemet. Végül azt javasolta, hogy postai úton juttassam el az anyagomat neki és a vezérigazgatónak, minden bizonnyal attól a szándéktól vezéreltetve, hogy a tulajdonomat képező elemző anyagot know-howként (szellemi apportként) átveszik tőlem, vagy, az eredeti szándék szerint a PA Zrt és az MVM hasznára megkötik velem a szerződést. Időközben azonban őket is leváltották, és az anyag az erőmű és az MVM szempontjából óriási gazdasági értéket képviselve parkoló-pályán van.
Ennek az anyagnak egy közbenső változata kerülhetett hozzád. A közvetítő személlyel közösen föltételeztük, hogy ebből az anyagból, helyettes energetikai államtitkári minőségedben olyan hasznos információkhoz juthatsz, amelyeket hasznosíthatsz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energia stratégiájának kidolgozásában, az atomerőmű bővítéséhez szükséges pénzforrások egy részének előteremtésében. Mind helyettes államtitkári beosztásodban, mind a PA Zrt felügyelő bizottságának tagjaként segíthetne abban, hogy tisztán láss e-szakterületen is.
Most, amikor napirenden van az atomerőmű bővítése, és Fellegi Tamás miniszter úr szerint az energetikában szükség van az állami tulajdonra, úgy gondoltam, hogy megpróbálom földeríteni a beruházáshoz szükséges pénzforrások egy részét, magán az atomenergetikán belül. A magam részéről nukleáris biztonságtechnikai szempontból csakis az állami tulajdont tudom elfogadni. Ezt a nézetemet erősítik a hazai közvélemény-kutatások eredményei is, amelyek szerint az állampolgárok 85%-a elutasította a jelenlegi blokkok privatizációját. Az indokuk nyilvánvalóan az enyémmel azonos, a nukleáris biztonsághoz köthető, hiszen a különböző energiahordozók felhasználásával termelt áram önköltségének arányait illetően a megkérdezettek abszolút tájékozatlanok voltak. Nem tudták, hogy az atomerőműben termelik a legolcsóbban az áramot.
A hozzád eljutott anyagokból könnyen ki lehet következtetni, hogy érdemi – egyáltalán érzékelhető – megtakarítás csakis a radioaktív hulladékok kezelése és végleges elhelyezése területén várható. Az első és legkézenfekvőbb megoldás, hogy áttekintsük az e-szakterületen érvényes jelenlegi koncepciót, az új atomenergia program alapján várható többlethulladékok és a leszerelési hulladékok elhelyezésének tároló-szükségletét, törekedve az izotóp-összetételnek megfelelő biztonságos, de egyúttal gazdaságos megoldásra. Ma az a helyzet, hogy az atomerőmű árbevételének 18÷20%-át fizeti a KNPA-ba a fenti feladatok megoldására. Ez gyakorlatilag azonos az üzemanyag beszerzési költségeivel.
Ha eltekintünk a különböző típusú hulladékok valós izotóp-összetételétől, és a tároló-típus kiválasztásánál csak a kis- és közepes aktivitású terminológiát, valamint a nemzetközi gyakorlatot tekintjük meghatározó tényezőnek, akkor Magyarországon is a felszíni vagy felszín-közeli tárolót lett volna ésszerű választani. Az atomerőmű és tulajdonosa az MVM a startnál kiengedte a kezéből azt a lehetőséget, hogy ebben a kérdésben döntő szava legyen, vagy hagyta, hogy a „szakemberek” tudatosan megvezessék. A stratégia váltás még ma is a kezében van, csak élni kellene vele.
A tároló-típus kiválasztását és így a vele járó beruházási költségeket is az az RHK Kft határozta meg, amelyik később a beruházást megvalósította. Az alkalmazottai számtalan tanulmányútjukon meggyőződhettek arról, hogy ezeket a hulladékokat szinte kivétel nélkül mindenki felszíni tárolóban helyezi el, egységnyi hulladéktérfogatra vetítve kb. mindössze tizedannyi költségért, mint amennyire az említett „szakemberek” a hasonló típusú hazai beruházás költségeit taksálták. Végül ezt a nagyvonalúságot is megtoldották még 50%-kal. Ez utóbbi költségnövelésnek az indoka pusztán annyi volt, hogy a stratégiát formáló hazai szakemberek ETIKUSNAK csakis a mélységi tárolót fogadták el.
Az ily módon már geológiai típusúnak nevezhető hulladéktárolóban egy m3 tárolótér induló beruházási költsége 575 000 Ft volt (23×109/4×104). Ez kb. 2100 €, ami megközelítően 1 kW atomerőműves kapacitás beruházási költségének felel meg. A magyarországi tároló beruházási költségeit becslő szakemberek saját közlése szerint a franciaországi Centre de L’Aube-i felszíni tárolóban 1 m3 tárolótér mindössze 193 €-ba került.
A beruházási költségek helyes értékítéletéhez nincs is szükség a fenti nemzetközi összehasonlítgatásra. Elegendő arra gondolni, hogy a beruházási költségek becslésekor Magyarországon panel épületekben 1 m3 lakótér 100 ezer Ft, miközben a beruházók a felszíni tárolóban anno 410 000 Ft-ot számoltak ugyanekkora tárolótér kialakításáért (16,3×109/4×104).
A Bátaapáti tárolóra Illés Zoltán és a köztársasági elnök látogatásakor már elköltöttek 60 Mrd Ft-ot, vagyis m3-enként másfél milliót. A létesítmény akkor sem volt, és még most sincs készen, tehát további költségek lesznek.
A Bátaapáti tároló műszaki alkalmasságával kapcsolatban rengeteg egyetértő vélemény és ellenvélemény is elhangzott. A tároló szükségtelenségét egyedül Illés Zoltán hangoztatta, aki nem egy esetben biztonsági és gazdasági értelemben is ellentmondásba keveredve önmagával. Miközben retteg az atomenergiától, és a tároló környezetében élő késői utódok egészségét félti az esetlegesen kiszabaduló radioaktív sugárzástól, egyenesen kijelentette, hogy a kis- és közepes-radioaktív hulladékokkal együtt a nagy-aktivitású hulladékok tárolása is biztonságosan megoldható az atomerőmű területén egy 10 Mrd Ft-os beruházással.
Szerinte, a beruházási költségeket a szakemberek azért tornászták föl 60 Mrd Ft-ra, hogy ez által visszafordíthatatlanná váljon az üzemidő-hosszabbítás. Ezzel a nyilatkozatával közgazdásszá előlépett politikusként kívánta megtorpedózni az építkezést, később pedig „szakemberként” a tárolót befogadó gránit alkalmatlanságáról beszélt. Szerinte a tárolóként kiválasztott gránit töredezett és ezért vannak vízbefolyások. Ez utóbbit az NRHT jelenlegi ügyvezetője – akkor a létesítményen dolgozó – Kereki Ferenc eléggé szerencsétlenül azonnal cáfolta. Szerencsétlennek azért nevezem, mert a vizet Illésen kívül Sólyom köztársasági elnök is és Szergej Uruszov orosz szakember is látta.
Az US NRC elnöke Dale Klein elismerően nyilatkozott a Bátaapáti tárolóról (külön kiemelte az őrzés-védés nagyszerűségét! Ennek, ilyen rendkívüli fontosságát azért radiokémikusként nem értem!), de szerinte az amerikai tároló-létesítményekkel nem lehet összehasonlítani, mert ott csak két kategóriába sorolják a radioaktív hulladékokat. Ami Magyarországon közepes-aktivitásúnak minősül az náluk csak kis-aktivitású: válaszolta újságírói kérdésre. Azt is meg kellett volna kérdezni tőle, hogy Amerikában, az un. kis-aktivitású hulladékoknak megépíthetett volna-e Ő, vagy bármely beruházó, egy ilyen létesítményt, köbméterenként potom 7 500 $-ért? Megjegyezzük, hogy a hulladékok veszélyessége nem a besorolási kategória elnevezésétől függ, hanem a bennük levő radioaktív izotópoktól és azok időben változó aktivitáskoncentrációjától.
Az NRHT története idestova átívelt 5 választási cikluson, hét kormányon és átlagosan 2,5 év felezési idővel rendelkező kilenc atomerőműves vezérigazgatón. Csak az értelmetlenül magas költekezési stílus nem változott. A nemzetgazdaság és az új blokkok építése érdekében ezen változtatni kell. Az általam készített hosszabb rövidebb elemző anyagok arra tesznek kísérletet, hogy a hulladékok veszélyességét és a tároló szükséges biztonságát szinkronba hozzák a valós izotóp-összetételekkel.
A PAE-ben várható különböző típusú radioaktív hulladékok mennyisége tételesen, az üzemidő hosszabbítással és a bővítéssel együtt:
A bruttó tároló szükséglet így 95 100 m3. A tárolókapacitás kétszeres bővítésére tehát úgy tűnik, hogy szükség lenne, ha a hulladékkezelés és a tárolás stratégiájában minden változatlanul maradna. A végleges költség a tényadatok, vagy az Illés Zoltán féle adatok szerint, jelenértéken kb.143 Mrd Ft. A KNPA-ban ma kb. 200 Mrd Ft van. 60÷80 Mrd Ft máris felszabadítható lenne más célokra, hiszen a maradvány bőven elegendő a munkák folytatásához és az értéktartásáról az államkincstár gondoskodik, a jegybanki alapkamattal egyező kamatos-kamat jóváírásával.
Az elemző anyagaim a hulladékindexek pontos meghatározásával egyértelművé teszik, hogy a már meglevő és a jövőben keletkező tömörített szilárd hulladékokat nem szükséges (NEM SZABAD) az NRHT-ban elhelyezni. Erre Dale Klein úr nagyon finoman utalt is. Korábbi állásfoglalása alapján erre megoldásra maga Illés Zoltán sem mondhatna nemet. Fogadjuk el, hogy az Illés féle 10 Mrd Ft-ból a tárolás megoldható, ha nem is az erőmű területén, de egy felszíni tárolóban. Ez azt jelentené, hogy az eredetileg tervezett tárolókapacitás a többi hulladéknak elegendő lenne. Az utóbbi megoldásnak volna egy rendkívül nagy előnye. Nem kellene sürgetni a tároló-kamrák építését, egyszóval 12÷15 évig (éppen az új blokkok beruházásának időszakára) takaréklángra lehetne állítani a KNPA-ba való ilyen célú befizetést. Ez évente 20-25 Mrd Ft más célra történő elköltését tenné lehetővé.
Az FHF technológia után a folyékony hulladékokból keletkező cementezett hulladékok térfogata jelentéktelen mennyiségre csökkenne, de jelen pillanatban a technológia nem működik. Ha ez a bizonytalanság huzamos ideig így marad (márpedig 15 év sikertelenség után arra nem lehet számítani, hogy egy csapásra megszűnik), akkor számolni kell a fentebb említett 132 000 m3 cementezett végtermék elhelyezési szükségletével. Sőt, ha a cézium-szelektív szűrés előtt a bórsavmentesítést nem hajtják végre, akkor ennek akár a többszörösével is. Ezzel kapcsolatban több rossz hír is van. A cementezés sikertelenségének oka nem a MOWA berendezés alkalmatlansága, hanem a munkaközeg bórsavtartalma. Ezt, a berendezéssel szerzett olaszországi tapasztalatok tették egyértelművé. E probléma észlelésekor a NUKEM cég vállalta, hogy olyan cementezési eljárást dolgoz ki, amivel a MOWA berendezés 210 g/l bórsavtartalmú közeget is képes cementezni, a kívánt fizikai jellemzőkkel. Később azonban a teljes kudarcot elismerve a NUKEM fájdalomdíjként visszafizetett 800 000 DM-et, itt hagyva a berendezést. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy hiába választanak majd tenderezéssel egy újabb berendezést, a cementezés a közeg összetételének megváltoztatása nélkül várhatóan ugyanúgy nem fog menni, mint eddig.
Mivel az egyszer már bővített tartálypark ismét oly mértékben telített, hogy az elkülönítendő közegekkel ésszerű manipulációkat alig lehet végrehajtani, így a közeljövőben ismét bővíteni kell a tartályparkot. Az előzőek mind-mind értelmetlenül szívják el az erőmű, az MVM pénzügyi forrásait. Ez utóbbi csak úgy kerülhető el, ha a folyékony kibocsátások mennyiségét megnövelik. A növelés lehetséges mértékét az elemzéseimben ugyancsak megadtam. Bőven a sugár-egészségügyi jogszabályok keretein belül maradva a folyékony hulladékok fele-kétharmada 6-8 év alatt kibocsátható lenne. A maradékok felét cementezés után szintén el lehet helyezni felszíni tárolóban, a tömörített szilárd hulladékok mellé.
Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy, ha az EU elvárásait teljesítve a közeljövőben kidolgozandó nemzeti hulladékkezelési programban Magyarország azt vállalja, hogy az előzőekben tárgyalt összes kis- és közepes-aktivitású hulladékot geológiai tárolóban helyezi el, akkor a költségviselő PA Zrt versenyképességét teljesen lerombolja.
Próbáljuk meg szakmailag összefoglalni az eddigieket.
Ahhoz nem fér kétség, hogy a végleges tárolásra kész tömörített szilárd hulladékok felszíni tárolóban is elhelyezhetők, anélkül, hogy a környezetre bármilyen veszélyt jelentenének. A sűrítmények cementezett végtermékeire ugyanezek a megállapítások érvényesek. Bár, a kb. egy nagyságrenddel magasabb aktivitáskoncentrációjú kondicionált ioncserélő gyanták sem igényelnek geológiai tárolót, de tekintettel rendkívül kis összmennyiségükre a geológiai tárolás megfontolható.
Az előzőek pénzügyi hozadéka az én meglátásom szerint a NKPA-ban felhalmozott pénz jelentős mennyiségének felszabadíthatósága a bővítés céljaira. Az NRHT további építésének lassítása, ami ugyancsak pénzforrást biztosíthatna a bővítéshez. Az átvételi ár és az értékesítési ár közötti különbség 50%-ának beforgatása ugyancsak a bővítés finanszírozásába.
Tulajdonjogot külföldiek ne szerezhessenek sem a régi, sem az új blokkokban, a beruházáshoz hiányzó összeget a pénzpiacról kell felvenni, vagy az állampolgárok számára részvényeket kibocsátani.
Külön-külön az egyes tételek 8 éves futamidővel, 6%/év kamattal számolva.
100 Mrd Ft felhasználása az NKPA-ból:
az ebből felhalmozódó összeg a futamidő végén: 100×1,068=159 Mrd Ft (1)
PA Zrt évenkénti befizetése:
a NKPA-ba történő befizetés helyett a bővítési céltartalékba (25 Mrd/év)
247 Mrd Ft (2)
Az MVM átvételi ára és nagykereskedelmi értékesítési ár különbségének 50%-a bővítési céltartalékba, (3,5 Ft/kWó×14 Mrd Ft=49 Mrd Ft/év) 485 Mrd Ft (3)
Összesen: 891 Mrd Ft (4)
Ez a tőke állna rendelkezésre az építkezés kezdetekor.
Hét éves építkezéssel számolva az összegek a következő képen alakulnának:
(1) 233 Mrd Ft
(2) 582 Mrd Ft
(3) 1141 Mrd Ft
(4) 1956 Mrd Ft
A fenti számítások szerint az építkezés megkezdéséhez szükséges tőke összejön. Kilowattonként 3000 €-s költséggel számolva mintegy 21% tartalék is képződik az árfolyamváltozásokra.
Tekintsük át még egyszer a megtakarítási lehetőségeket az erőmű szempontjából.
A tömörített szilárd hulladékok felszíni tárolóban történő elhelyezésével az NRHT-ben szabadon maradna 44 000 m3, kb. 23 Mrd Ft értékben.
A kibocsátás növelésével az erőmű mentesülhetne 40 000 m3 sűrítmény feldolgozásától, kb. 60 Mrd Ft költségtől. A kibocsátás-növelés elutasítása esetén pár éven belül 12-15 Mrd Ft-ért bővíteni kell a tartályparkot, és a tervek szerint be fognak szerezni egy új cementező berendezést a hozzá szükséges technológiával. Ez így együtt 3-5 Mrd Ft lenne. A kibocsátás-növelés esetén az NRHT-ben szabadon maradna 88 000 m3 tárolókapacitás 51 Mrd Ft értékben. Az FHF technológia működése esetén 4 400 m3, 2,6 Mrd értékben.
A felszíni tároló minden bizonnyal közelebb lenne, mint Bátaapáti, tehát a szállítási költségeken is várható 3-5 Mrd Ft megtakarítás. A megtakarítás a legszerényebb számítások szerint is 100 Mrd Ft.
Maradt a kiégett fűtőelemek sorsával kapcsolatos feladat. Az általam megismert gondolkodásmód hasonlóan nagyvonalú, mint amit az NRHT-vel kapcsolatban már megtapasztaltunk. Jelenértéken a projekt 300 Mrd Ft költség alatt nem fog megállni, holott a világon ezeket egyre inkább az „újrahasznosítható” anyagok közé sorolják, mintsem nagyaktivitású radioaktív hulladéknak vélik. Amennyiben a nyakunkon marad, úgy az NRHT-t egy olyan létesítménynek tekintem, ami átalakítható ezek végleges tárolására is, csökkentendő végleges elhelyezésük költsége.
Lehet, hogy nagyon eretnek gondolat, de a bővítési tenderezésbe a kiégett üzemanyagokat bekapcsolnám. Az a pályázó, aki ezeket tőlünk re-processzálásra átveszi, akkora árelőnyt kaphatna, emennyibe nekünk ezek végleges elhelyezése kerülne. Bevallom, hogy erre az alkura leginkább az oroszokat tartom hajlandónak.
A magam részéről sokszor próbáltam hozzászólni az atomenergetikával kapcsolatos hazai kommunikációhoz. Ennek hazai és nemzetközi elégtelenségét egyre több szakember ismeri fel. Érdemi változás még sincs, amire szomorú, de jó példa a földrengés következtében Japánban megsérült atomreaktorokban fölhalmozott radioaktív izotópok kiszabadulásától való félelem. Úgy gondoltam, hogy ez a téma nem ide való, de igenis. Különösen akkor éreztem így, amikor Lux Ivánt láttam a TV-ben ez ügyben nyilatkozni. Ő, inkább fokozta a nézők félelmét az atomenergiától mintsem megnyugtatta volna őket.
Japán átélt két atomtámadást, tehát kellően fel tudja mérni a radioaktív sugárzások prompt és késői hatásait egyaránt. A várható 10-15 ezer halott mellett a gazdasági kár 200 Mrd $ lehet, vagyis legkevesebb 70 reaktor. A földrengéssel kapcsolatban a világhálón olvasható hírek 80%-a mégis atomkatasztrófát tartja az ezek után jöhető legrosszabb forgatókönyvnek. Miközben naponta több száz és több ezer holttestre bukkannak, az élőket az egész világon azzal ijesztgetik, hogy radioaktív sugárzás érheti őket. És íme, itt a hivatalnokok azonnali reakciója. A németek késleltetik az üzemidő hosszabbítási engedélyek kiadását. Holnap összeül az EU ezzel a helyzettel foglalkozó hivatalnoki kara, akiknek a legtöbbje annyit ért a radioaktív sugárzások és az élő szervezet kölcsönhatásához, mint az atomenergia ellenes zöld aktivisták. Kis számban jelen lesznek persze szakemberek is. Soros EU-s elnökségi pozíciójából adódóan Magyarország is magas szinten fogja képviseltetni magát. A várható döntések adminisztratívak lesznek, és mindenki még nagyobb szigort és biztonságot fog ígérni. Még néhány jól fizető hivatalnoki állás is kikerekedik, egyelőre ideiglenesen, aztán véglegesen.
A valós veszélyt, a sérült erőművekben a balesetveszély elhárításán dolgozók egészség (remélhetőleg nem) károsodását senki nem fogja a radioaktív sugárzástól való általános félelem oldására használni.
A hazai kommunikációval ugyanez a helyzet. Az NRHT-vel kapcsolatos kommunikációra a KNPA-ból évente kb. 1 Mrd Ft-ot költenek (éppenséggel japán cég bevonásával). Ez azonban abban merül ki, hogy mindig fölteszik a bevált kérdéseket, talán mindig ugyanazoknak a személyeknek. Ehelyett én azt tartanám helyesnek, ha az általam készített elemző anyagokhoz hasonlókból oktatnák azokat az állampolgárokat, akikkel majd egyezkedni kell a nemzeti nukleáris energetikai programról, vagy abból a célból, hogy vész helyzetben képesek legyenek reális értékítéletre.
Szomorúan hozom tudomására tisztelt helyettes államtitkár úr (amit egyébként Ön is tud), hogy egy tekintélyelven kialakult zárt kör kisajátította magának a kommunikáció jogát, a stratégiai döntéshozatalt, elfojtva minden szakmai ellenvéleményt. Ennek nem is lehetett más az eredménye, minthogy (Illés Zoltán szavaival élve) „60 milliárdot moshat el a víz Bátaapátiban”.
Nem szeretnék mást, minthogy a döntéshozók más szakmai anyagokból is dolgozzanak, mint amit eddig megszoktak. A vége talán kemény, váratlan és udvariatlan, de más módon nem lehet változást elérni. Ma még sem szakmailag sem pénzügyileg nem késő helyesebb útra lépni.
Paks, 2011-03-15
Üdvözlettel, tisztelettel: Bogáncs János
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Feb 23, 2016 9:12 am
A NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA SIKERÉÉRT:
A HAZAI ATOMENERGETIKA JÖVŐJÉÉRT
TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÓ SZEMÉLYES KONZULTÁCIÓRA
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. november 2.:
Kovács Pál, energetikáért felelős helyettes államtitkár)
Tisztelt helyettes államtitkár úr!
A Nemzeti Energiastratégia céljainak teljesülését semmi sem szolgálhatja jobban, mint a villamos energia-termelésben az atomenergia 40% körüli részarányának fenntartása, és e-szektoron belül a legkisebb költség elvének érvényesítése. Az is tény, hogy ma, ez az energiatermelési mód teljesíti leginkább a másik alapvető célt, a környezet legkisebb terhelését.
Az elmúlt kb. egy évben folytatott „eszmecserénk” e két téma köré koncentrálódott, úgy, hogy a magam eszközeivel megpróbáltam föltárni az atomenergetika területén reálisan megvalósítható költségmegtakarításokat, az atomerőmű versenyképességének megtartása, esetleg növelése érdekében.
Szakmailag teljesen egyértelmű, hogy ez a megtakarítási lehetőség az atomerőműben keletkező kis- és közepes-aktivitású radioaktív hulladékok erőművön belüli kezelése és a kondicionált végtermékek végleges lerakási technológiájának a költségeiben rejlik.
Az atomerőmű, az érvényes – és nemzetközi mércével mérve szigorúnak mondható – hazai jogszabályi keretek jelenleginél jobb kihasználásával, jelentős mértékben csökkenthetné a cementezendő folyékony radioaktív hulladékainak, ill. a végleges lerakást igénylő kondicionált végtermékeinek mennyiségét. Ez akkor is igaz, ha a 17 éve beüzemelés alatt álló Folyékony Hulladékok térfogatcsökkentő Feldolgozási technológia (MOWA, IVO és a víz-alatti plazma összessége) a közeljövőben sem fog a tervezett évi 500 m3 teljesítménnyel működni.
Az FHF technológia működtetése talán már nem is cél, hiszen folyamatban van egy ezt helyettesítő nemzetközi versenypályázat (tender) kiírása. Ebben az esetben még-inkább igaz, hogy 2018. előtt a folyékony hulladékok (sűrítmények) cementezése nem várható, tehát, a pályázat költségein felül a tartálypark bővítési költségeivel is számolni kell. A tender és a tartálypark-bővítés összes kiadását 2018-ig 14-18 Mrd Ft-ra becsülöm.
A hazai szakemberek már a 80-as évek végén elvetették a műszaki tervekben szereplő azon elképzelést, hogy a folyékony hulladékokat az üzemidő végéig az erőmű területén tárolják, és helyette, a folyamatos cementezés céljára megvásárolták a MOWA berendezést. E berendezés birtoklása ellenére a gyakorlatban – az FHF technológia két évtizedes késése, de lehet, hogy végleges kudarca miatt – mégis a műszaki terv szerinti forgatókönyv válik valósággá.
Függetlenül attól, hogy végül mikor, és mennyi kondicionált hulladék keletkezik, azokat csakis a nemzetközi gyakorlattal egyezően, az izotóp-összetételük alapján számolt radiotoxicitásuk (HULLADÉKINDEXÜK) által indokolt biztonságot nyújtó tároló-típusba kell (kellene, lenne szabad) véglegesen lerakni. A Paksi Atomerőmű – általánosan kis- és közepes-aktivitású hulladék-kategória elnevezéssel illetett – kondicionált hulladékai a fenti paraméterek alapján nem igényelnek geológiai (mélységi) lerakást. Ez a lerakási mód, a bátaapáti-i hulladéktároló beruházási költségeiből kiindulva, minimum hússzor annyiba kerül, mint amennyiért más országok megépítették (megépítik) a megfelelő biztonságot nyújtó felszíni (felszín-közeli) tárolóikat. Közös felelősségünk annak megakadályozása, hogy e rendkívül költséges, a nemzetközi gyakorlattól merőben eltérő külön-utasságunk a radioaktív hulladékok „temetője” helyett, a hazai atomenergetika vesztőhelyévé váljon.
A Nemzeti Energiastratégia atomenergetikára vonatkozó terveit figyelembe véve a radioaktív hulladékok ügyében az út (és a költségek) elején járunk, tehát, e stratégiához új hulladékkezelési koncepcióra lesz szükség. A geológiai tároló bővítését, a jövőre elkészülő 20 000 m3 után le kell állítani, és ARANYTARTALÉKKÉNT használva, át kell térni a felszíni, vagy felszín-közeli tároló-típus építésére.
Az atomerőmű bővítése esetén, a leszerelési hulladékokkal együtt, a jövőre megépülő 20 000 m3-en felül a kis- és közepes-aktivitású hulladékok végleges lerakásához további
160 000÷180 000 m3 bruttó tárolótérre lesz szükség. Ennek költsége a bátaapáti-i (geológiai) tároló bővítése esetén, mai áron 320÷360 Mrd Ft lesz. Ugyanekkora felszíni tárolótér 14÷16 Mrd Ft-ért megépíthető.
Az eddigiekben – szándékosan – nem érintettem a kiégett fűtőelemek és az egyéb nagy-aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének, vagy, az én elképzeléseim szerint szakmailag jobb és sokkal gazdaságosabb megoldásnak a reprocesszálásnak a költségeit. Ezzel a feladattal, mind költségszinten, mind a lehetséges műszaki megoldások elemzésével már ma is komolyan kellene foglalkozni. Ez a problémakör a Nemzeti Energiastratégiának és a bővítési versenytárgyalásoknak szerves részét kell, hogy képezze.
Úgy vélem, hogy a személyes találkozás témái, és a javasolt „szakértői csoport” feladatai körvonalazódtak:
- a legkisebb költség elvének érvényesítése az atomerőműben termelt áram önköltségének csökkentése révén, a radioaktív sugárterhelésekre vonatkozó ALARA irányelvek általános követelményrendszerének betartása mellett
- a kis-és közepes-aktivitású folyékony hulladékok atomerőműben történő kezelése terén jelentkező problémák elemzése, gyors megoldása a meglévő technológiákkal, hazai szellemi erőforrások bevonásával
- a cementezendő folyékony hulladékok, és ennek eredményeként a kondicionált végtermékek mennyiségének csökkentését biztosító lehetőségek feltárása: kibocsátás-növelés és/vagy a bórsav eltávolítása a sűrítményekből
- a kondicionált végtermékek izotóp-összetételéből adódó radiotoxicitású, HULLADÉKINDEXŰ hulladékok végleges lerakására alkalmas tároló-típus és helyszín kiválasztása
- a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (stressz-teszt) tartalmi követelményeiből és az Előzetes Nemzeti Jelentés radioaktív hulladékokra vonatkozó észrevételeiből adódó feladatok megoldási javaslatainak kidolgozása
A vázolt feladatok elvégzésére alkalmas hazai és külföldi szakemberekkel (amennyiben az utóbbiak bevonása indokolt) beszéltem, ők készek a megbízásos alapon történő munkára. Jelenlegi, felelős beosztásaidból adódóan, föltétlen lehetőséget kell teremtened arra, hogy azok is megszólalhassanak, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük.
Személyes visszajelzésekből tudom, hogy azok között is találunk támogatókat, akik, az eddigi folyamatok irányításában részt vettek. A kezdeményezéshez bátorság kell és a dolgoknak menniük kell.
Tisztelettel: Dr. Bogáncs János a PAE nyugalmazott radiokémiai főszakértője
Paks,2011-10-27
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szerd Feb 24, 2016 3:43 pm
A politikai szlogenek (egészségügy, oktatás) hangoztatása helyett, a szakértelem szerepének hangsúlyozását javasoljak a reális zöldek a teendőket illetően az energetika területére!
Mi a közös nevező?
Szigetköz újragondolást! Javaslat RHK átvilágítására! Mi a közös nevezője a reális zöldek honlapján folyó párbeszédeknek?
A közös nevező az, hogy erőművet temettünk be és fogunk betemetni, politikai megítélés következtében.
Egyszerű elmefutatással, fix elem, hogy Pakson, az előttünk álló évtizedekben 2400 MW új, forrás létesül.
Második fix elem, 2000 MW a négy blokk 20 évvel meghosszabbított üzemidejének lejártával kiesik.
Mind a hat blokkot tekintve a reális zöldek szerint a kis és közepes radioaktív hulladékok, a kiéget fűtőelemek elhelyezésére eddig felhasznált és tervezett költsége, a mai technológiai ismereteink egyoldalú szakmai megítélése/bemutatása okán 700- 800 MW erőmű létesítésének a költségével mérhető össze. Minden más országhoz képest fajlagos értékeket tekintve messzemenően több a hazai ráfordítás nagysága. A Magyar Országgyűlés a világ valamennyi törvényhozó testülete közül az egyetlen döntéshozó, amely törvényt alkotott arról, hogy vízlépcsőnek csak negatív hatásai vannak, vízlépcső létesítése ökológiai agressziót jelent a természettel szemben.
Ebbe a szégyenteles utcába a mi politikusainkat ugyanazok terelték, amelyeknek atomból sem kell a villany, döntő mértékben a magyar értelmiség salakja. Név szerint egy részük itt érhető el:
http://realzoldek.hu/velemenyek/2009/11/04/a-magyar-ertelmiseg-salakja/ A névsorban ott van Sólyom László, volt köztársasági elnök, akinek az apósa a kis és közepes radioaktív hulladékok tervezett elhelyezéséből már jóval a rendszerváltás előtt generált politikai kérdést, míg mások a vízlépcső ügyéből. Hozzá tesszük Sólyom László mind kettőből!
Józsi bácsiról: http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=4047
Józsi bácsi által politikailag felszerszámozott „lovat” a rendszerváltás után Wekler Ferenc az egyike, aki meglovagolja. Wekler Ferenc a Magyar Országgyűlés alelnöki székbe ül a ló nyergéből.
Ha ehhez hozzá, hogy a 2016-ban a Magyar Országgyűlés elnöke Kövér László, észben a vízlépcső kérdésében ott tart, ahol 1988-ban tartott, akkor mindenki számára világossá válik a vízlépcső ellenesség és Ófalu ügye alatt van közös nevező. Ostoba politikusaink tudatos vagy tudatlanságból fakadó cselekvése.
A reális zöldek azon a véleményen vannak, hogy a hat nukleáris blokk egységes szemlélet módot igényel, a kiégett fűtőelemek ügyében tárgyalásokat kell kezdeményezni az oroszokkal, a Bodára tervezett kiadásokat le kell állítani.
Kétségtelen az orosz dumának volt olyan döntése, miszerint nem fogad vissza többé a területén semmilyen országból radioaktív hulladékot. Putyin időszak alatt ez a kérdés felpuhult! Nincs annak ésszerű magyarázta, hogy erről miért nem lehetne tárgyalásokat kezdeményezni az oroszokkal?
A reális zöldek szerint megoldást a IV. generációs szaporító reaktorok hoznak.
Erről a közelmúltban hallottunk előadást a volt KFKI területén.
A reális zöldek szerint a kiégettek vonatkozásában az előrehaladást megalapozó tanulmányok valójában a mai technológiai ismereteinket sem tárják fel minden vonatkozásban.
Zavaró számunkra, amikor általunk nagyra becsült szakembertől azt halljuk, hogy „Bátaapátiban még a kilincs is aranyból van”. Ehhez mi nem kívánunk statisztálni!
Ha Bős –Nagymarost csupán átfolyásos üzemmódban vesszük figyelembe (440 MW), 220 MW ebből a miénk, gyakorlatilag 1000 MW a mínusz levonandó, egy jól becsülhető időn belül a rendelkezésre álló forrásból.
Mátra (Gagarin) életkora 30 év, a MAVIR által közzé tett 5000-7000 MW kapacitás létesítése, Paks II blokkjainak párhuzamos kapcsolása előtt, könnyen belátható, hogy szükséges.
„Gázturbináké a jövő” erőmű építési javaslat megvalósulása révén a rendszerváltás után évi gázfogyasztásunk 10-ről 15 milliárd köbméterre növekedett, adóságunk 20 milliárd dollárról növekedésnek indult – más tényezők okán is – mára 140 milliárd dollárt tesz ki.
Megújulóval drága, a legtöbb pénz áramlik ki az országból, más energia hordozóval működő erőműhöz képest.
Sajnos, manapság szakértők és laikusok között egyaránt trendi (fő áramvonalbeli) nézet, hogy úgy tekintenek a megújuló energiaforrásokra, mint valami megváltóra, amely képes megoldani az emberiség energia gondjait.
A Zengőn a radar számára egy olyan hely lett volna, ahonnan Paks felé repülő drón is észlelhető lett volna!
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szomb Feb 27, 2016 12:07 pm
TALAJCSERE
Vajon miért nem került sor az erőmű területén talajcserére?
RHK Kft bővül a kiégett kazetták átmeneti tárolója
2009.
2009-09-11 09:15:22
A meglévő tizenhat mellé négy újabb modul épül a paksi atomerőműben keletkezett kiégett kazettákat befogadó átmeneti tárolóban; jelenleg talajcsere folyik, és új tendert hirdettek az építészeti munkákra - tájékoztatta az MTI-t Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Az 1997 óta üzemelő létesítmény 17-20. kamráinak beruházási munkálatai 2008-ban kezdődtek. Az eredeti, modulárisan bővíthető épületnek eddig a nyugati oldalán létesítettek új kapacitást, a most épülő modulok viszont a keleti oldalra kerülnek.
A földtani vizsgálatok során kiderült, hogy itt a Duna hordaléktalaja olyan vastag, hogy talajcserére van szükség. Jelenleg ezek a munkálatok folynak. Ennek során mintegy 33 ezer köbméternyi földet cserélnek. A talajcserét a tervek szerint november végén fejezik be.
Hegyháti József tájékoztatása szerint a gépészeti és technológiai munkák kivitelezésére hirdetett tendert a Pintér Művek nyerte, mely korábban is részt vett már hasonló feladat végrehajtásában a kiégett kazetták átmeneti tárolójánál. A szerződés összege 2,5 milliárd forint.
Az építészeti tendert viszont érvénytelenítették - mondta el az ügyvezető igazgató. Három jelentkező közül egy érvénytelen ajánlatot adott, egy nem hajtotta végre a hiánypótlást, ezért új közbeszerzési eljárást hirdettek. A benyújtási határidő október 12-e.
Hegyháti József tájékoztatása szerint öt, nukleáris iparban jó referenciákkal rendelkező cég vitte el a pályázati anyagot, köztük van egy konzorcium keretében a Vegyépszer Zrt., amely eddig is partnere volt az RHK Kft-nek a tároló építésben, bővítésben.
Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a beruházás összköltsége a talajcsere miatt valamelyest eltér majd az eredetileg becsült kilencmilliárd forinttól. Az átadást 2011-re tervezik.
A paksi atomerőmű telephelye mellett lévő kiégett kazetták átmeneti tárolójában jelenleg 5.977 darab elhasznált fűtőelemet tárolnak. Az idén még újabb kilencven darabot helyeznek el a létesítményben.
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
