Miskolczi Ferenc könyve, amelyben ismerteti a kutatási eredményeit, kizárólag saját használatra, elolvasás céljából, pdf formátumban szabadon letölthető.

A Klíma-ügyek  Vízügyi-vonzata – vagy éppen a Vízügyek  Klíma-vonzata – alapos megtapogatása nem-hátrány a hatalmas-volumenű valamint jövőnket-meghatározó beruházások, irányváltások és elkötelezettség-vállalások előtt.

Ehhez kíván szolgálni számos már-közzétett írásom (Terv-javaslat, Az Örökség, Szürkevíz, Öntözés, VGT3 II, HOLT-Tisza) lezárásaként a most útjára-bocsátott tanulmány: a Balatonunk állapotát végzetszerűen meghatározó Bili-Balaton párja, az alábbi Büdi-Balaton c. írás.

2021. október 24.         Fuggerth Endre

PDF:  Büdi-Balaton cikk 

Raffay Ernőnek nincs bizonyítéka a szabadkőművesek és a radikális mozgalmak kapcsolatára

Karsai László

Szakács Árpád indulatos, ám nagyon kevés érvet tartalmazó vitacikkeiben eddig nem tett említést arról, hogy ő Raffay Ernő szabadkőműves-összeesküvés-elméletes könyveinek a kiadója. Ám nem ez a fő probléma írásaival. Amit Szakács szemmel láthatóan nem ért, az a történészszakma (ő céhnek nevezi) és általában a tudományos élet működése, ennek szabályai. Posztmodern vélemény, amit Szakács hangoztat, mely szerint „tudományosan” le lehet írni mindent, illetve mindennek az ellenkezőjét. Ez egyszerűen nem igaz, illetve leírni lehet, de hogy komoly folyóiratban, pláne külföldi szaklapban csak „peer review”, vagyis két független szakértő pozitív írásos véleménye után közölnek bárkitől bármit, azt lehet, hogy Szakács nem tudja, de ha nem tudja, akkor miért ír olyasmiről, amiről nincsenek megbízható információi?

Tov&#225bb olvasom »

Boros Imre

Az államhatalmakba épített híveik hálózatot alkotnak a világon. Ez a deep state, a mély állam. Ezt a „mocsarat” akarja Trump lecsapolni

Zavarokkal teli életünk egyre-másra dob felszínre és tesz közbeszéd tárgyává évtizedekig tabunak minősülő ügyeket a tisztázás nemes szándékával. Ezek közé, főként Trianon centenáriuma és országunk területi és demográfiai megcsonkolása kapcsán beleillik a szabadkőművesség hazai szerepéről – bár nagy késéssel, de – elkezdődött diskurzus. Akik évtizedekig tabuként tudták a témát a társadalommal elfogadtatni, most vad tagadásba kezdenek, kockáztatva történészi szakmaiságuk maradékainak elvesztését is.

Tov&#225bb olvasom »

From: István Héjjas [mailto:hejjas224@gmail.com]
Sent: Wednesday, June 06, 2018 8:26 AM
To: Reálzöldek
Subject: Stop Soros

Egy kicsit elkéstünk ezzel a törvénnyel. Ha annak idején sikerült volna kiutasítani az országból a Soros György által szponzorált „Duna Kör” nevű NGO-t, akkor most lenne egy akkora vízerőművünk, amely az energia árak töredékéért termelné meg félmillió magyar háztartás villanyáram fogyasztását, ráadásul száraz lábbal lehetne gyalogosan vagy kerékpárral Visegrád és Nagymaros között túrázni, közlekedni.

A Hülye és a demokrácia

A középkori háborúk mögött mindig pénzügyi csoportok álltak. Két uralkodót összeugrasztottak, mindkettőt eladósították és belekényszerítették rablóháborúkba. Egyik biztos győzött, visszafizette az adósságot, a másik javai pedig átvándoroltak a bankárok tulajdonába.

Több bankár dinasztia dominálta a középkort, délen a Mediciek, Északon a Fuggerek, keleten és nyugaton (Isztanbul, London) a Spanyolországból elüldözött zsidó dinasztiák. Később megjelentek a Rothschildok is, akik óriási pénz-hatalomra tettek szert a 18 század folyamán.

Már az 1789-es francia forradalmat is ők robbantották ki. XVI. Lajos nyakig el volt adósodva feléjük és nem tudta visszafizetni a kölcsönt. Ekkor döntöttek Lajos és az egész francia nemesség likvidálása mellett. Létrehozták a “demokráciát” amiben már nem az uralkodókat, hanem a népet adósították el “képviselői(n)k” által. Ugyanis a népet nem lehet leváltani. Így az adósság mindig megmarad, csak a politikusoknak hazudott saját ügynökeiket váltják le (“kormányváltás”).

Sok Hülye elhiszi, hogy valódi demokráciában él. Pedig ordítóan nyilvánvaló, hogy egy olyan rendszerben, ahol 4 évente 1 nap “demokrácia” van (választások), az nem lehet sem demokratikus, sem szabad. Az egyetlen szabadságunk csak az, hogy mi választhatjuk ki, melyik “politikusnak” hazudott ügynökük foszt ki minket.

A Hülye szentül hiszi, hogy a rendszer jó, és naivan gondolja, hogy vannak korrupt politikusok, béna kormányok, akik miatt magas az adó, élhetetlen az ország, alacsony a bér, nehéz a megélhetés.

A Hülye része a rendszernek, hiszen az ő butasága nélkül nem lehetne azt működtetni. A Hülye elhiszi, amit a média közvetít, hiszen látja a tv-ben, amit elé tálalnak, sőt azáltal válik még hülyébbé. Dolgozik, fogyaszt, eladósodik, dolgozik és egyszer elpusztul éppolyan értelmetlenül, mint amilyen az egész élete volt. De mégis Ő a legfontosabb eleme a rendszernek, mert ő a tartópillére.

“Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos.”
(Albert Einstein)

Forrás:  http://nol.hu/belfold/ader-bator-akar-lenni-de-orbannal-utkozni-nem-mer-1584463

A belpolitikából történő kivonulás szándéka és egy ENSZ-karrier lehetősége is magyarázhatja Áder János új keletű érdeklődését a zöld ügyek iránt. A jelenlegi elnök környezetvédelmi érdeklődésének nincsenek mély gyökerei, ennek ellenére akadnak, akik a fordulatot őszintének tartják, bár a hitelességét kétségkívül erősítené, ha itthon is vállalna érte néhány keményebb ütközést.

A Fidesz vezetésében a kezdetek óta nincs jelen markánsan a környezetvédelem: jellemző adalék, hogy a 90-es években a párt úgynevezett zöld frakciójának összejövetelén az oda delegált

elnökségi tag azt mondta: legszívesebben az összes környezetvédőt a Dunába szórná.

Ma már annak a ténynek is dokumentumértéke van, hogy az eseményen, ahol gyakorlatilag a zöld témák iránt érdeklődő összes helyi és országos fideszes politikus felvonult, Áder János nem vett részt. Az egyik jelenlévő lapunknak utóbb azt mondta, hogy inkább azon csodálkoztak volna, ha Áder ott van, mivel semmilyen érdeklődést nem mutatott a környezetvédelem iránt.

Ebben a hozzáállásban először akkor mutatkozott változás, amikor a Fideszen belüli száműzetés keretében EP-képviselőként Brüsszelbe került: ott rendszeresen megszólalt zöld ügyekben. Az viszont a mindent megszépítő messzeség ellenére is túlzás, hogy odakint valamiféle harcos zöldpolitikus vált volna belőle: ahogyan egy informátorunk fogalmazott, a szintén a zöldbizottságban tevékenykedő Jávor Benedek egy féléves ülésszak alatt több önálló környezetvédelmi kezdeményezéssel él az Európai Parlamentben, mint Áder János a kintlétének három éve alatt – most mégis ezzel az európai parlamenti előélettel próbálják hitelesíteni a köztársasági elnök frissen támadt zöld aktivitását.

Nem nagy fogás. A köztársasági elnök a horgászszövetség versenyén Reviczky Zsolt / Népszabadság

2015 januárjában, ha nem is az egész ország, de a teljes magyar sajtó izgatottan várta, milyen rendkívüli bejelentést tesz az államfő. Áder az egy nappal korábban beharangozott szónoklatban a felfokozott érdeklődést gyorsan lehűtve arról beszélt, hogy új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővül a Köztársasági Elnöki Hivatal, és a részleget Kőrösi Csaba korábbi ENSZ-nagykövet vezeti.

Az elnöki szavakból sehol sem lett címlapos hír, pedig minden kulcsmomentum benne volt, amely a következő évekre meghatározza az államfői politizálás irányát. Áder János gyakorlatilag azt deklarálta, hogy kivonul a magyar belpolitikából, elsősorban a globális környezeti problémákra, és lehetőség szerint egy fontos ENSZ-pozíció megszerzésére koncentrál. A kinézett hely nem a főtitkári, hanem a főtitkárhelyettesi pozíció, az ötletgazda pedig a már említett Kőrösi Csaba, a kormányfőhöz közeli vélemények szerint ugyanakkor Orbán még nem döntötte el, hogy kit indít ebben a versengésben: lehetséges, hogy a nagyköveti székben Kőrösit váltó Bogyai Katalint jelölik.

Saját archívumunk adatai szerint eddig mindössze két olyan alkalom volt, amikor Áder János környezetvédelmi kérdésekben nyíltan szembefordult a zöld kérdéskört minden korábbinál alacsonyabb szintre delegáló Orbán-kormánnyal: aláírás helyett az alkotmánybírósághoz küldte a nemzeti parki védett földek elvételét célzó törvényjavaslatot, és utólag bírálta azt a törvényt is, amely büntetőadót vetett ki a napelemekre.

Sokkal hosszabb ugyanakkor azon ügyek listája, amelyekben az államfő nem szólalt meg, holott ha valóban komolyan venné a környezetvédelmet, aligha maradhatott volna néma.

Szakértők szerint már a második Orbán-kormány kinevezésekor is megfogalmazhatta volna az aggályait, amikor kiderült, hogy a környezetügy az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárságon egy helyettes államtitkárhoz kerül – ilyen lefokozásra nem volt példa a rendszerváltás óta. De nem emelt kifogást Áder a paksi bővítési egyezmény (és vele a megújuló energiaforrások de facto nemkívánatossá minősítése), a természetvédelmi érdekeket is durván sértő földprivatizáció, a védett természeti élőhelyeket veszélyeztető határkerítés-építés vagy a lakosságnak szánt energiahatékonysági uniós támogatások elvétele ellen sem.

Környezetvédő civil szervezetektől visszatérően halljuk, hogy amikor különféle zöldügyekben Áder Jánoshoz fordulnak segítségért (legutóbb a Százhalombattára tervezett gumiégető miatt keresték meg),

az államfőtől rendre az az udvarias szabványlevél érkezik válaszul, amelyben a köztársasági elnök sajnálkozva közli, hogy nem illetékes.

Illés Zoltán, az Orbán-kormány volt környezetügyi államtitkára, a Fidesz legismertebb környezetpolitikusa a Népszabadságnak azt mondta, becsüli Áder megváltozott értékválasztását, különösen a klímavédelem egyre következetesebb képviseletét, ugyanakkor meggyőződése, hogy ezekben az ügyekben az államfő sokkal többet tehetne, még úgy is, hogy nem lépi át az alkotmányos hatáskörét.

A dél-koreai Teguban, a 7. Víz Világfórumon. A miniszterelnökkel nem meri vállalni a kötélhúzást Bruzák Noémi / MTI

A volt államtitkár szerint abban sem akadályozza semmi Ádert, hogy vitatott környezetvédelmi kérdésekben, mint amilyen például a Duna elterelése, a már hivatkozott atomerőmű-építés, a betiltott szélerőmű-építés vagy a megoldhatatlannak tűnő városi levegőszennyezés, a köztársasági elnök önálló politikai tényezőként véleményt nyilvánítson, szakbizottságot kérjen föl vagy mondjuk az MTA-tól kérjen állásfoglalást,

de eddig egyikre sem volt példa.

Lapunk a hét elején a köztársasági elnök hivatalát is megkereste, hogy információkat kérjünk a készülő cikkhez, esetleg olyan, eddig nyilvánosságra nem került további esetekről, amikor az államfő szembefordult a kormányfői akarattal. Választ – az időpont megjelölése nélkül – későbbre ígértek.

A biomassza rosszabb, mint a szenes erőművek?

2015. november 26. 23:55

Úgy tűnik Európa legnépszerűbb megújuló energiaforrása katasztrofális hatással van a környezetre. Nem a szélerőművekről, vagy a vízi energiáról beszélünk. Európa legnagyobb megújuló energiaforrása a faapríték, a pellett. A fa elégetése, hivatalosan megújuló energiaforrásnak minősül, hiszen akár több fa is ültethető, mint amennyit elégetnek.

A biomassza tüzelés az Európai Unió legjelentősebb megújulóenergia forrása és további növekedése várható az Európai Parlament döntése alapján. Egy most megjelent jelentés szerint azonban a biomassza erőművek légkörre gyakorolt hatása, rosszabb, mint a szenes erőműveké, legalábbis ezt állítja a Climate Center nevű szervezet kutatása. Egyedül 2013-ban Európa közel 20 millió tonna fapelletet tüzelt el, amellyel a világ teljes pellet felhasználásának 79%-át adta. Európa szerte cégek és állami vállalatok sora áll át széntüzelésről fatüzelésre, hogy teljesítse az Unió megújuló energiára vonatkozó előírásait. Az átállásban egyenesen az állami szektor vezeti a sort. Ennek oka, hogy a fa alapú elektromos áramot az unió karbonsemlegesnek tartja, így a cégek ezek kiépítésével sokat javíthatnak kibocsátási adataikon és jelentéseiken.

Több széndioxid kerül a levegőbe

A Climate Central egy brit erőművet vizsgált meg közelebbről, nevezetesen a Drax Erőművet. Ez Európa legnagyobb olyan erőműve, amely a széntüzelésről a fatüzelésre állt át. A kutatás szerint azonban az új fatüzelésű erőmű 15-20 százalékkal több szén-dioxidot bocsát ki, mint amikor szénnel üzemelt. A Climate Central jelentése szerint ez több millió tonna szén-dioxidot jelent, és ezt nevezik hivatalosan „megújuló” energiának. Az elv az lenne, hogy több fát ültetnek, mint amennyit elégetnek az erőművekben. A problémát az jelenti, hogy az elv a gyakorlatban rengeteg időt vesz igénybe. A Natural Resources Defense Council jelentése szerint akár egy évszázadot is igényel, mire a kibocsátott széndioxidot az ültetett fák megkötik. Ez pedig azt jelenti, hogy noha a biomassza tüzelés technológiai értelemben megújuló energia, rövid távon nem alkalmas arra, hogy megkösse a szén-dioxidot, és ezért komoly szerepe lehet az éghajlatváltozásban.

Azidő alatt, amíg az újonnan ültetett fák megnőnek, az extra széndioxid jelen van a levegőben, és hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez. Ezt pedig az Európai Unió nem veszi figyelembe, hiszen a biomasszát karbonsemlegesnek tekintik, így valójában az Unió CO2 kibocsátása lényegesen magasabb lehet, mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel.

Itthon is sok a kritika

Nem csak külföldön, de idehaza is sok jogos kritika éri a fatüzelésű erőműveket. A folyamat lényege, hogy a fát az erdészetek letermelik, technológiától függően shredderekben ledarálják, majd elégetik. Az eljárással kapcsolatban több probléma is van. A fokozott fakitermelés természetvédelmi szempontból is aggályos, ritka fajoknak veheti el az élőhelyét, ha nem marad holt fa az erdőben. A nagy erőművek miatt a beszállítás okozta környezetterhelés is gondot jelent, hiszen az alapanyag szállítása nagy földrajzi távolságokról történik. Mivel a fa tüzelése során termelődő energia 65-70%-a hő, és csak a fennmaradó rész villamosenergia, ezért a tisztán áramtermelés óriási pazarlás.
Környezeti szempontból csak a kicsi, maximum 1 MW-os kapacitású lokális erőművek fogadhatóak el, amelyek helyi erőforrásokon alapulnak.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2015/11/26/a-biomassza-rosszabb-mint-a-szenes-eromuvek

Dr. Áder János úr

köztársasági elnök

Tisztelt Államelnök úr!

Elismerésünket fejezzük ki, hogy Államelnök úr személyes kezdeményezésére Budapesten rendezték meg a Víz Világtalálkozót.

Ezzel kapcsolatban nagy érdeklődéssel figyeltük Államelnök úr nyilatkozatait, Államelnök úrral készült TV interjúkat.

Őszintén örülünk annak, hogy az emberiség számára fontos megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosítása végre napirendre került, mivel ez a kérdés az emberiség túlélése szempontjából sokkal fontosabb, mint az éghajlatváltozás elleni kilátástalan szélmalomharc.

Ugyanakkor – minden tiszteletünk ellenére – vitatjuk a Bős-Nagymaros ügyben kifejtett álláspontját.

Mint ismeretes, az államközi szerződés felmondása 1992-ben történt, amikor a magyar fél érvénytelennek minősítette a szerződést. Ezzel szemben a Hágai Nemzetközi Bíróság azt mondta ki 1997-ben, hogy a szerződést továbbra is érvényesnek kell tekinteni.

A jogi helyzet tehát a következő:

Ha a szerződés tényleg érvénytelen, akkor nincs jogunk a vízmegosztás ügyében erre a szerződésre hivatkozni.

Ha viszont a szerződés érvényes, akkor kötelesek vagyunk vagy megépíteni Nagymarosnál a duzzasztó művet, vagy kárpótolni kell Szlovákiát a veszteségeiért.

Ami pedig a vízmegosztást illeti, ennek szabályozása az eredeti szerződés szerint Magyarország területén történt volna a megépült és megfelelő zsiliprendszerrel ellátott duzzasztóművel Dunakilitinél.

Ennek üzembe helyezése azonban nem történt meg, és ez kifejezetten a magyar fél döntése volt. Ha ezt a műszaki létesítményt üzembe helyeztük volna, akkor nem mi alkudoznánk a szlovákokkal, hogy mennyi vizet engednek át nekünk a régi Duna mederbe, és a Mosoni Duna ágba, hanem a szlovák fél alkudozhatna velünk, hogy mennyi vizet hagyunk meg nekik a Bősi vízerőmű működtetéséhez.

Ez azt is jelenti, hogy a Szigetköz, a régi Duna meder, és a Mosoni Duna ág térségében bekövetkezett ökológiai károkat voltaképpen mi magunk idéztük elő azzal a politikai döntéssel, hogy önként lemondtunk a Dunakiliti duzzasztómű működtetéséről, és ezzel a vízmegosztás magyar területen történő szabályozásáról.

Tisztelettel kérjük Államelnök urat, hogy ezzel kapcsolatban kezdeményezzen független szakértői vizsgálatot, amelynek alapján politikai előítéletektől mentes valóban szakmai megoldást lehet találni erre a problémára, amely miatt nem csak a Szigetköz ökológiai helyzete van további veszélyben, de súlyosan rombolja a szlovák-magyar politikai kapcsolatokat is, amelynek hátrányos következményeit nagyrészt a határon kívül rekedt nemzet-testvéreink kénytelenek elviselni.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a Dunán felépítendő vízlépcsőkkel kapcsolatban vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hozott döntést még 1938-ban, ezért az ilyen megoldást gigantomániás bolsevik nagyberuházásnak minősíteni megalapozatlan.

Ami pedig a nagymarosi duzzasztóművet illeti, bár nem vitatjuk a vízlépcső ellenes mozgalmak szerepét a rendszerváltásban, ámde időközben lezajlott egy generációváltás, és a mai 20-30 éves korosztály egyre negatívabban ítéli meg az akkori politikai döntéseket, és egyre nehezebben érti meg, hogy miért kellett egy számunkra is hasznos félig kész beruházást visszabontani.

Budapest, 2013. október 21.

Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel:

—————————————

————————————–

————————————–

HOLLANDIáBAN éLő FELHáBORODOTT MAGYAROK TEGNAP JUTTATTáK    EL A MAGYAR NEMZET BRüSSZELI IRODáJáBA A RADIO 1 HOLLAND
KöZSZOLGáLATI ADó FEBRUáR 23-áN 25 PERCIG TARTó, MAGYARORSZáGGAL FOGLALKOZó MűSORáNAK ANYAGáT.

A minden hétköznap sugárzott PremTime című műsort az       ország ismert rádiósa, a szurinami származású Prem Radhakishun       vezette
és témája az volt, hogy “Ki kell-e rúgni Magyarországot az EU-ból?”.

A műsorvezető felütése szerint “Magyarország úton van afelé, hogy Orbán Viktor kezében fasiszta állammá váljon… A jegybank és a bírói hatalom a hatalommal rendelkezők magáneszközeivé váltak. Orbán Viktor miniszterelnök inkább hasonlít egy kínai diktátorra, mint egy európai demokratára.”

A műsor a magyarokat többször “magyar fasisztákként” emlegette, Magyarországot pedig “Szaúdi-keresztény Magyarországnak”.   Tov&#225bb olvasom »

A XXI. században Németországot nem a barna ingesek, hanem a zöld dresszbe bújt mozgalmárok teszik tönkre.

A hitleri Németország térdre kényszerítéséhez Nagy-Britannia, USA és a Szovjetunió összefogására volt szükség a II. Világháborúban.      

A három nagyhatalom összefogása is kevés lett volna, ha 1940. május 24-én, pénteken délben (11 óra 42 perckor) Hitler nem rendelte volna el, hogy Rundstedt tábornok állítsa meg Dunkerque felé előrenyomuló német éket. A II. Világháború évei alatt volt olyan hangulat Németországban, hogy a német nép jobban bízott a végső győzelemben, mint a Führer. Hogy a nép szelleme mindennél fontosabb Németország mostani riválisai jól tudják.

A zöld mozgalmárok fontosságát az Egyesült Államokban ismerték fel.

Franciaország, miután indolenssé vált a katonai együttműködés terültén a NATO keretében, zöld dresszbe bújtatott mozgalmárokat volt kénytelen vendégül látni a tengerentúlról. Nem sokáig, a franciák felismerték a zöld mozgalom veszélyét. A zöld dresszbe bújtatott vendégeket Nyugat- Németországba exportálták. Európában, leginkább Kelet- Európába a zöldek Nyugat- Németországból rajzottak ki. Kirajzásuk különösen sikeres volt Magyarországra. A vízlépcső ellenesség jegyében a nyolcvanas évek elején kezdték meg Magyarországon a beépülésüket, és napjainkban az összes pártban ott vannak, sőt az elmúlt választásokon az Egyesült Államok támogatásával a Törvényhozásban is megjelentek.

Az LMP Magyarország kivezetést javasolja a nukleáris energia békés felhasználásból. Az LMP ugyanazt akarja elérni Magyarországon, amit a német zöldek sugallnak a népet kormánynak, nem kell atomvillany.

A reális zöldek szerint a nemzeti energiapolitika megvalósulása irányába tett jelentős lépés volt, hogy a Magyar Országgyűlés 2005.11.21-én igent mondott Bátaapátira és tudomásul vette a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló tájékoztatót.

Majd 2009 márciusában a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőmű blokk (ok) létesítésének az előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéshez szükséges előzetes elvi hozzájárulását adta meg az Országgyűlés. A reális zöldek nyomatékkal jegyzik meg: Paks bővítése nem változat, hanem fix része a magyar stratégiának!

Az olvasó szíves figyelmébe ajánljuk a következő portál megtekintését:

http://kromek.hu/?p=6550

Kattints a képre.