Reális Zöld vélemények

Kedves Fejes Lőrinc Barátunk!

Köszönjük az érdekes, és értékes előadást, amelyről előzetesként, emlékeztetőül küldök néhány képet. Remélem, hogy a hallgatók sem felejtik majd el a látottakat, hallottakat, bele értve a 2000. évi cianid-szennyezés okozta katasztrófa elhárításában, a Körös-völgy vízellátásában, az ár-, és belvíz-védelemben, stb. a vízügyi szolgálat kiemelkedő szerepét, jelentőségét, ill. a Tiszalöki és a Kiskörei Vízlépcső, valamint a Tisza-tó adta, vízkormányzási lehetőségek ésszerű hasznosítását, amelyről a média annak idején hallgatott, és még most is hallgat!  Tovább olvasom »

PDF

Kedves Kollégák!

A magyar hajózás, hajógyártás gr. Széchenyi Istvántól, a “legnagyobb magyar”-tól, napjainkig, a kezdeti sikerektől, a magyar folyam-, és tengerhajózás fénykorán át, a MAHART, a GANZ-Danubius dícstelen privatizációjáig elég hosszú, és kín-keserves “víziutat” járt be!

A szomszédos Szlovákiában, a Rév-Komáromi Hajógyár, és a horvátországi hajógyárak – részben az EU “hathatós segítségé”-nek köszönhetően, hasonló helyzetben vannak! Tovább olvasom »

PDF

Kedves Kollégák!

Az Új Szó c. szlovákiai magyar újságban bukkantunk rá egy tegnapi MTI hírre, amely szerint Szabó Marcel jogászt kinevezték a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszerrel / BNV-el kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság / HNB ítéletének végrehajtása érdekében, a szlovák féllel – több éves szünet után! – folytatandó tárgyalások magyar delegáció vezetőjének! A Magyar Közlöny 2012. évi 45. számában megjelent, 41/2012.(IV.16.) ME határozat (lásd: melléklet) ezek szerint felülírta a vidékfejlesztési miniszter 2011.01.19-i, Illés Zoltánt, ugyanerre a feladatra történő megbízását! (A visszavonó levelet még nem találtuk meg!) Tovább olvasom »

PDF

Kedves Kollégák!

A 2012.03.14-15-i, Bécsben tartott, “B2B” Barge to Business Nemzetközi Hajózási Konferenciáról szóló szemelvények, befejező, 4. részként, Bencsik Attila / Fluvius Kft. előadásából – terjedelmi okok miatt – csak néhány diát mellékelek, amelyből mindenki számára kiderülhet – hogy minden ellenkező állítással szemben – mégis létezik magyar hajózás (!), annak ellenére, hogy már jó pár éve nem létezik a MAHART, nincs magyar tengerhajózás, magyar hajógyártás, a magyar tengerészek jelentős része idegen lobogó alatt hajózik, és a magyar Duna-szakaszon a hajózhatóság nemzetközi egyezményekben (pl. Nemzetközi Duna Bizottság / Belgrádi Egyezmény, Közös Nyilatkozat, AGN Egyezmény, stb.) vállalt feltételei az év jelentős részében, a magyar állam részéről nem biztosítottak, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság / NKH hajósoknak szóló hirdetményeiben gyakran olvasható, hogy: “hajóvonták találkozása tilos!” Történik mindez a soros magyar EU-elnökség idején – nagy csinna-dratta és “Duna-Party” kíséretében - jóvágyott “Európai Unió Duna Régió Stratégiája” végrehajtása idején!   Tovább olvasom »

PDF

Kedves Kollégák!

Gr. Széchenyi István fia, gr. Széchenyi Ödön, 1897.04.06-án indult el Pestről, a Dunán, “Hableány” nevű gőzösével, hogy Párizsig hajózzon, és részt vegyen a Párizsi Világkiállításon. Az akkori körülmények között ez a teljesítmény méltán váltott ki nagy nemzetközi visszhangot és elismerést.

A “Hableány” az 1867. évi párizsi világkiállításon nagy feltűnést keltett, a Duna–Majna–Rajna–Marne–Szajna útvonalon érkezett meg, ahol elsőkéntVerne Gyula üdvözölte. A gőzösön III. Napóleon császár és Eugénia császárné is tett egy hajóutat. A “Hableány”-t a párizsi világkiállítás aranyérmével tüntették ki, gr. Széchenyi Ödön pedig a kontinens első áthajózásáért a Becsületrendet kapta meg!

A történelmi évfordulóhoz kapcsolódva, mellékelek néhány korabeli és újabbkori dokumentumot a “Hableány“-ról, és a XXI. századi – “tipikus magyar” – utóéletéről.  Tovább olvasom »

PDF

Kedves Kollégák!

A 2012.03.14-15. között, Bécsben megtartott, “B2B” Barge to Business nemzetközi konferencián elhangzott előadások közül most, a cikk-sorozatom3. részében, a korábbiakban (2. rész) ismertetett, bolgár-román közös beruházások után, a Duna-Majna-Rajna nemzetközi víziút adta lehetőségek hasznosítását biztosító, néhány német és osztrák multimodális kikötőt és logisztikai központot, ill. azok integrált és komplex, töbcélú hálózat-fejlesztési elképzeléseit, piaci elemzéseit, stb. bemutató előadásból válogattam ki néhány diát, amelyekhez nem kell túl sok kommentár! Tovább olvasom »

PDF

PDF

Kedves Kollégák!

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának / EUDRS 11+1=12 prioritási területe közül, a PA1a. prioritási témája foglalkozik a vízi-közlekedés-, hajózás-, kikötőhálózat-, multimodális logisztikai központok integrált tervezésével, komplex fejlesztésével, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság / DG Regio (Irina Cruceru) felügyelete mellett, Ausztria (Reinhard Worderwinkler) és Románia (Serban Cucu) főkoordinátori irányításával, és az érintett országok nemzeti kapcsolattartóinak (magyar részről: Berencsi Miklós, KKK – közúti közlekedés!?) és meghívott előadók részvételével.  Tovább olvasom »

PDF

Kedves Kollégák!

Azok számára, akiket érdekel a “Kék Duna” sorsa, és nem szeretne “Zöld Duná“-t csinálni belőle (!), ill. nem akarja, hogy a “minden szabadon folyjék” (?) lózung jegyében, a Duna és a Tisza árvízei, kisvízei – szabályozás, vízkormányzás hiányában – csak károkat, katasztrófákat, haváriákat okozzanak, és továbbra is veszélyeztessék az emberek élet-, és vagyonbiztonságát, jelentős károkat okozva a nemzetnek és a nemzetgazdaságnak, tájékoztatásul, mellékelek 2 videó-felvételt – az egyik magyar-nyelvű! – amelyekre véletlenül, az interneten bukantam rá, és mind a kettő, még 2010. decemberében készült, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság / DG Regio jóvoltából:  Tovább olvasom »

PDF

PDF