Reális Zöld Valóság vélemények!

  Nem akarásnak nyögés a vége! 

(Magyar szólásmondás)

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), a LÉT és a választások

Előrebocsátom, nem akarom és nem is tudom befolyásolni a választásokat. Nem rám kell tehát haragudni a kritikai észrevételekért, sőt inkább örülni kellene azoknak, mert bizonyos mértékig még mindig lehet korrigálni a nyilvánvaló hibákat. Az ellenzéki pártok viszont általában önmagukra neheztelhetnek, mert amennyiben tényleg győzni akartak, ahhoz jobb produkció kellett volna. Fel kellett volna készülni a kormányzati szerepre. Le kellett volna ütni a „magas labdákat” (forint árfolyam, tranzakciós adó, sportfinanszírozás, devizahitelek stb.) Ráadásul több esetben alaposan melléfogtak.

Budapest, 2014. január 8.

Iustitia est regnorum fundamentum.

Az igazság az országok talpköve

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (2.folytatás)

Az előző részben Ivo Sanader 2009-ben elhatározott lemondásánál hagytuk abba, ami vesszőfutásának és eltüntetésének sajátos kiindulópontja lett. Most azt is áttekintjük, képes-e a magyar külpolitika (tartósan) megvédeni Hernádi Zsoltot és a MOL tulajdonát az INA-ban. De előbb tekintsük átSanader magyar kapcsolatait.

Sanader magyar kapcsolatai

Sanader hivatali ideje alatt főleg Gyurcsány Ferenc volt a magyar miniszterelnök, akivel sok témában tanácskozott. A magyar közvélemény is értesült arról, hogy együtt dolgoznak a horvát-magyar futball eb tervein. Ennek üzleti lehetőségeit gondolta a magyar politikai és gazdasági elit olyan vonzónak, hogy valóságos nagykoalíciót hoztak létre a közös feladatok megoldására. (…) De más kérdésekben is élénk felső szintű egyeztetés folyt.

Kibogozhatatlan szálak? Vagy ki nem bogozandó szálak?

(Költői kérdés)

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

2007 júniusában szenzációsnak gondolt hír röppent fel: a Gripenek beszerzésében olyan jelekre bukkantak, amelyek a beszerzés befolyásolására utalhatnak. Svéd televíziók adatai szerint a korrupciós szálak egy osztrák üzletemberen keresztül Csehországba ésMagyarországra vezetnek. Ez a szenzáció persze valójában nem is volt igazi szenzáció, hiszen Magyarországon a Gripenekbeszerzése már 2001-ben óriási meglepetést keltett. Még a kormányban is.

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (1.folytatás)

„…ezen a konkrét ügyön kívül még 4 – 5 más ügy is fut egyébként, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve”

(Orbán Viktor miniszterelnök,  Kossuth Rádió)

Az előző részben (kattintson a linkre!) a MOL vezetőinek bebetonozottságát kezdtük körbe járni. Ez a bebetonozottság biztosan nem örök életű, még ha annak tűnhet is. Nyilván addig marad fenn, amíg az aktuális kormány(fő) ezt maga is akarja és nem kezdeményezi a vonatkozó törvény megváltoztatását. Enélkül a bebetonozottság persze fennmarad. A Lex MOL megváltoztatását a mai kormány(fő) eddig nem tartotta szükségesnek, sőt a vezetőket még a Lex Molnál is erősebben védi. (Ld. horvát kikérés.) Mosolyszünetek előfordultak ugyan a  mostani, de az előző kormányfők és az említett urak között, de ezeken eddig mindig túljutottak.

Budapest, 2013. december 8.

Budapest, 2013. december 7.

Magyarországon nem ipari forradalom, hanem elosztási „forradalom” zajlik

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó?

Folytatjuk a néhány napja megkezdett témát, ami az elmaradt „nagy ugrással” indult. (Devizahitelesek. A „nagy ugrás” előtt.)   Hogy az előre megadott időben miért nem került sor a „nagy ugrásra”, azt sok minden magyarázhatja. Mindenekelőtt az, hogy a kormány látnivalóan nem akar átfogó rendezést, nem érdeke és tarthat is tőle. Hogy miért, ennek fő oka rejtve van. Ideje tehát ezzel foglalkozni.

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/11/devizahitelesek-a-nagy-ugras-elott/

Tényleg mi is lett a beléptető rendszerekkel?

Deutsch és Csányi vitája sem hozott tisztább képet. Ugyan évekkel, 12 évvel a beszerzés után, de legalább  érintették a beléptető rendszerek sorsát,  továbbra sem ismerjük viszont sem a teljes igazságot, sem a beszerzett eszközök végső állapotát.

Nem tudjuk, egyáltalán alkalmasak voltak-e arra, amire vették, tehát a renitens nézők kiszűrésére? Vagy a vásárlók azonosítására eleve alkalmatlanok voltak?  Nem világos, miért vásárolták meg a stadionfejlesztések előtt előre a beléptető rendszereket? Drágán vásároltak-e? Azt sem tudjuk: végül is mi lett velük? Még mindig raktárban lennének, noha 12 év alatt erkölcsileg teljesen amortizálódtak? Vagy már kidobták őket? Vagy ezt-azt alkatrészként „elsóztak” a kb. ötmilliárdos „cuccból?” Arról sincs hír: ez a raktárba helyezés rendben van-e, megfelel-e a vagyongazdálkodás követelményeinek?  És még egy sor (KÖLTŐI) kérdést fel kellene tenni. El lehet-e egyszerűen „felejteni” súlyos kérdéseket és következményeket, mintha azok nem is lettek volna? Majd előhúzni azokat, leegyszerűsítve, jópofizva?

(…)

Ha ezekről a kérdésekről nem beszélünk, aligha kapunk választ arra, hogy pl. a magyar futball miért van rosszabb állapotban, mint volt 12 évvel ezelőtt? Hogyan lehet hatékony és eredményes sportfinanszírozást folytatni, ha a kettős mérce szerint dőlnek el a dolgok? A válasz egyértelmű: sehogy!

(Szólásmondás)

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (2. folytatás)

Rezsicsökkentés vagy emelés? A „kéményseprés” díja tovább  emelkedett! – döbbentem rá a napokban.

Most egyébként nem a szokásos módon folytatódik a cikksorozat, nem onnan folytatom, ahol az előző rész abbamaradt. Előbb tennünk kell egy kis kitérőt. A cikksorozatot ugyanis az élet is írja és a rezsicsökkentés egyik most felszínre került problémájáról minél előbb írni kell. Előrebocsátom, valójában nem az okozza a megdöbbenést, hogy van olyan szolgáltatás, ahol a szabályozás irritálóan értelmetlen, feleslegesen időigényes, vegzáló jellegű és lehangolóan formális, bár ez itt kirívóan és súlyosbodó módon nyilvánul meg. Persze ez is sokkoló.

Ami talán még inkább megdöbbentő, hogy a harsogó propagandával szöges ellentétben e szolgáltatásnál úgy csökkentek a rezsiköltségek, hogytöbbnyire nőttek.

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/10/a-pszaf-megszuntetese-beolvasztasa-az-mnb-be/