Posts Tagged ‘Szabadi Béla’

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

Zavaros vízben jó halászni?

(Magyar közmondás, ezúttal kérdőjellel)

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

A mondanivaló jobb taglalása kedvéért más alcímmel folyatódik a forint gyengítéséről szóló cikksorozat. A gyökereket kettős értelemben használom, kiindulópontként és a végrehajtó személyek megjelöléseként: úgy is, mint előzményeket (gyökerek), úgy is, mint az előzmények folytatóit, „továbbfejlesztőit” („gyökerek”). Természetesen továbbra sem tévesztem szem elől a korábbi alcímet: Kinek jó ez? Mármint a forint gyengítése.

Az előző részt (A forint gyengítésének (tév)útján. Kinek jó ez? (1. folytatás)  2014. március 25-én ezzel fejeztem be: „mindezek után talán egy kérdéscsoport maradt: melyek a forintgyengítés vélt és valós hatásai? Kinek lehet jó: a gazdaságnak, az országnak vagy egy csoportnak?”Természetesen a valódi és a mai konkrét viszonyok között, és nem a virtuális világban. És nem a hiedelmek, hanem a tények és összefüggések alapján.  Az aki tehát a propaganda hatására úgy véli, hogy e kérdések megfelelően fel lennének tárva, nagyot téved. Nálunk ugyanis e kérdéseket részben a másutt már rég megdőlt feltételezések, közhelyek, hiedelmek szokták „eldönteni”. Hogy miért? Ennek nyilván több oka lehet, de a fő oka a kormányzati magatartás és a forintgyengítés irányába ható erőteljes kormányzati nyomás. Erről már esett szó, de sok mindennel még foglalkoznunk kell a kép megértéséhez.

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/06/a-forint-gyengitesenek-tevutjan-a-gyokerek/#more-2739

Budapest, 2014. június 1.

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt (4. folytatás)

Alamuszi macska nagyot ugrik!

(Magyar közmondás)

Választások. Ki  a legszerencsésebb és ki kapott esélyt (4. folytatás)

Ott hagytuk abba, hogy milyen is ez a „baloldali” „szociálpolitika”.  Azzal folytatom: ki volt az ihletője, úttörője  ennek az abszurditásnak és a piaci viszonyok összezavarásának.

Gazdasági kérdések szegénypolitikai megközelítése

Közgazdászként számomra mindig egyértelmű volt és ma is az, hogy  ha pl. a rezsinél nem a reális költségekkel arányos a díj, a túlszámlázott összeg minden fogyasztónak visszajár. Gazdagabbnak, szegényebbnek, szegénynek egyaránt. Ehelyett egy idő óta az önmagát baloldalinak nevező politika a túlszámlázott díjat nem adná vissza, annak egy részéből a szegényekkel „jótékonykodna”. Még visszásabb volt, amivel ez kezdődött: az érvényes szabályok szerint is megkárosított (magyarán becsapott) ügyfeleknek visszajáró pénzt, bár az Elmű a kárt elismerte és kész volt visszafizetni, az akkori kormány egyszerűen eltulajdonította. A Krízis Alapba „helyezte”. A Bajnai-kormányról van egyébként szó. Aztán a jogtalanul elvett milliárdos nagyságrendű pénzből – „belátása szerint” – támogatásokat adott. Törvénysértően járt el, de a politika szereplői, no meg a sajtó ezt nem kifogásolták. A kormány még dicsekedett is ezzel a “megoldással” és ebben sem állították meg.

Részletek>>>Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/05/valasztasok-ki-a-legszerencsesebb-es-ki-kapott-eselyt-4-folytatas/

Budapest, 2014. május 30.

 

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (3. folytatás)

 

Rezsicsökkentés helyett az alapvető élelmiszerek áfakulcsának mérséklése. Brüsszelből és Brüsszellel

(Szanyi Tibor „ütős” választási „ígérete”)

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (3. folytatás)

Mielőtt folytatom az előző részben megkezdett gondolatot és rátérek a mottóra, magyarázattal tartozom, miért most kerül  sor a folytatásra, miért vártam ezzel az EP-választások lezajlásáig. Erről röviden annyit, hogy nem akartam olyan színben feltűnni, mintha az objektivitásommal baj lenne. Jóval az EP-választások előtt felismertem, hogy az országgyűlési választásokhoz képest az eredményeket tekintve egy pártnál van nagyobb lehetőség az erőviszonyok megváltoztatására, a szocialistáknál. Előbb azt gondoltam, hogy pozitív irányban. Ráadásul úgy, hogy ehhez tartalmilag nem kellett volna nagyon megújulni. Kicsit azonban igen: legalább fel kellett volna ismerni a lehetőségeket és a párt érdekeit.  Az EP-választások sajátosságai miatt most elég lett volna a párt stabil szimpatizánsainak az eredményes mozgósítása. Egy jó kampánnyal, vonzó és reális ígéretekkel és egy jó listavezetővel. Az EP-választáson ugyanis jóval alacsonyabb szokott lenni a részvétel. Az, aki tehát jobban mozgósít, az előnyhöz jut. Más kérdés, hogy az országnak ez nem sokat jelent, hiszen a jobb szereplés azt a látszatot kelti, mintha a teljesítménnyel minden rendben lenne. Pedig hát – legyünk őszinték – dehogy!

Részletek>>>a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/05/valasztasok-ki-a-legszerencsesebb-es-ki-kapott-eselyt-3-folytatas/#more-2685

Budapest, 2014. május 28.

Szabadi Béla

 

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (2. folytatás)

Mert nem lehet vezető, amíg nem tudja, hova tart”

(A Lost című filmsorozatból)

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (2. folytatás)

Az előző rész után újabbal folytatódik a választásokról szóló cikksorozat. Most mindenekelőtt arról lesz szómire használják a pártok az esélyt, amit kaptak? Élnek-e ezzel vagy inkább elvesztegetik? Az országgyűlési választások után hamar kiderült, hiszen nyakunkon az EP-választás. A kampány tartalma és formája, a listavezetők személye és stílusa erre a kérdésre gyorsan választ adott. Az is jól látszik, hogy a pártelnökök a listavezető kiválasztásában a személyes érdeküket követik-e, hiszen másként őket általában nem tennék a lista első helyére, talán a listára sem.

Részletek>>>a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/05/valasztasok-ki-a-legszerencsesebb-es-ki-kapott-eselyt-2-folytatas/

Budapest, 2014. május 15.

Szabadi Béla

 

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (1. folytatás) Szabadi Béla

 Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (1. folytatás) Szabadi Béla

 

Lenne mivel szembenézni…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (1. folytatás)

Az előző rész óta eltelt egy kis idő, a pártok készülnek az Európai Parlament megválasztására, az országgyűlési képviselőválasztások hullámai már elültek. Kivártam, hogy lássam, vajon megtörténik-e a szembenézés az eredménnyel és az okokkal, és hogy feldolgozzák-e rendesen a választás adatait. Az előbbire nem került sor (inkább félremagyarázásokkal és kifejezetten helytelen következtetésekkel találkozunk), az utóbbira is csak hellyel-közzel. Így tehát van értelme annak, hogy korábbi szándékomnak megfelelően folytassam a témát. Mindenképpen rögzíteni kell a dolgokat, hogy néhány év múlva a valós értékelésnek is legyen esélye.

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/05/valasztasok-ki-a-legszerencsesebb-es-ki-kapott-eselyt-1-folytatas/#more-2616

Budapest, 2014.május 8.

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt?

Az építő kritikából sem építkeznek. Támadásnak veszik. És mennek tovább a tévúton

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? 

Összefoglaló értékelésemet a 2014. évi országgyűlési választásokról előre, évekkel korábban meg tudtam volna írni. Az egyetlen kérdés a jelen szituációban a pontos eredmény volt, a Fidesz győzelméhez viszont nem fért kétség. De nem azért, mert a Fidesz olyan jó lett volna, ellenkezőleg, mostani (második) kormányzása az ún. rendszerváltás óta a leggyengébbek közé tartozott. Össze nem lehet hasonlítani az első Orbán-kormány teljesítményével. (Ami az elmúlt 25 év legjobb teljesítményű ciklusa volt. Ld. Rendszerváltó kormányok teljesítménye.)

Elsősorban azért született a győzelem, mert a balliberális ellenzéknek – amire az ún. kétpólusú parlamentben az ellenzék szerepe eleve ráosztódott – a kormányt is sikerült alulmúlnia.  Az volt a benyomásom, amit többször is közzétettem, hogy nem egyszerűen rossz volt, hanem a baloldal mintha mindent elkövetett volna annak érdekében, hogy ne győzhessen. Stratégiailag, taktikailag és konkrét tetteiben. Sajnálatos módon a Fideszen múlt a baloldal sorsaakár meg is szüntethette volna, ha ezt tartotta volna érdekének. Ez viszont nem állt érdekében az ún. kétpólusú parlamentben, aminek létrehozásáért 2001-ben a Fidesz bármire képes volt. Hogy miért nem állt érdekében az MSZP eltüntetése, annak részleteit nemsokára sorra vesszük.

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/04/valasztasok-ki-a-legszerencsesebb-es-ki-kapott-eselyt/

 

Budapest, 2014. április 17.

 

Szabadi Béla

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), a LÉT és a választások

  Nem akarásnak nyögés a vége! 

(Magyar szólásmondás)

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), a LÉT és a választások

Előrebocsátom, nem akarom és nem is tudom befolyásolni a választásokat. Nem rám kell tehát haragudni a kritikai észrevételekért, sőt inkább örülni kellene azoknak, mert bizonyos mértékig még mindig lehet korrigálni a nyilvánvaló hibákat. Az ellenzéki pártok viszont általában önmagukra neheztelhetnek, mert amennyiben tényleg győzni akartak, ahhoz jobb produkció kellett volna. Fel kellett volna készülni a kormányzati szerepre. Le kellett volna ütni a „magas labdákat” (forint árfolyam, tranzakciós adó, sportfinanszírozás, devizahitelek stb.) Ráadásul több esetben alaposan melléfogtak.

Részletek>>> a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/01/a-feltetel-nelkuli-alapjovedelem-fna-a-let-es-a-valasztasok/

Budapest, 2014. január 14.

Szabadi Béla

A Nagy Dilemma. Író-olvasó találkozó (2013. december 13.)

    Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen

(Albert Einstein)

A Nagy Dilemma. Író-olvasó találkozó (2013. december 13.)

Az író-olvasó találkozó – ahogy a meghívóban jeleztem – az ún. Nagy Dilemma körül folyt. A nagy dilemmát az okozza, hogy ha lenne az, ami hiányzik, ez a működőképes alternatíva, akkor minden reménykeltő és egyszerű lett volna és lenne persze ma is. És sokkal hatékonyabb és boldogabb. Az országnak az az érdeke, hogy ez a fontos „valami”, a működőképes alternatíva, ne hiányozzon. Hogy a hatalom ezt kutassa és kidolgozza. Ennek ellenére még sincs. A hatalmi elitnek ma sem áll szándékában ennek a hiánynak a megszüntetése, az ő érdekei nem ebbe az irányba mutatnak. Olyannyira nem, hogy nemcsak nem mozdítja elő az alternatíva létrejöttét, hanem minden eszközzel küzd az alternatíva gondolata ellen is. Azzal az üzenettel, hogy nincs más megoldás bajainkra, mint a most már folyamatosnak tekinthető megszorítás vagy a nem annak nevezett megszorítás.

Az előadásról és az eszmecseréről több mint egyórás videó (slideshow) készült. A mostani írásos beszámoló tulajdonképpen ennek a videónak a felvezetője. Szükségképpen sem terjedelmében, sem részleteiben, sem hangsúlyaiban, sem logikájában nem tudja azt nyújtani, mint a videó, az élőszóban megtartott előadás és nyomában kialakult eszmecsere. Jelen esetben tehát a videó az alap. Megkerülhetetlennek tűnik  tehát a videó megtekintése.

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/01/a-nagy-dilemma-iro-olvaso-talalkozo-2013-december-13/

 

Budapest, 2014. január 8.

Szabadi Béla

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (2.folytatás)

Iustitia est regnorum fundamentum.

Az igazság az országok talpköve

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (2.folytatás)

Az előző részben Ivo Sanader 2009-ben elhatározott lemondásánál hagytuk abba, ami vesszőfutásának és eltüntetésének sajátos kiindulópontja lett. Most azt is áttekintjük, képes-e magyar külpolitika (tartósan) megvédeni Hernádi Zsoltot és a MOL tulajdonát az INA-ban. De előbb tekintsük átSanader magyar kapcsolatait.

Sanader magyar kapcsolatai

Sanader hivatali ideje alatt főleg Gyurcsány Ferenc volt a magyar miniszterelnök, akivel sok témában tanácskozott. A magyar közvélemény is értesült arról, hogy együtt dolgoznak a horvát-magyar futball eb tervein. Ennek üzleti lehetőségeit gondolta a magyar politikai és gazdasági elit olyan vonzónak, hogy valóságos nagykoalíciót hoztak létre a közös feladatok megoldására. (…) De más kérdésekben is élénk felső szintű egyeztetés folyt.

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2014/01/mit-akarnak-a-horvatok-az-ina-reszvenyeit-vagy-hernadi-zsoltot-2-folytatas/

Budapest, 2013. január 6.

Szabadi Béla

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

Kibogozhatatlan szálak? Vagy ki nem bogozandó szálak?

(Költői kérdés)

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

2007 júniusában szenzációsnak gondolt hír röppent fel: a Gripenek beszerzésében olyan jelekre bukkantak, amelyek a beszerzés befolyásolására utalhatnak. Svéd televíziók adatai szerint a korrupciós szálak egy osztrák üzletemberen keresztül Csehországba ésMagyarországra vezetnek. Ez a szenzáció persze valójában nem is volt igazi szenzáció, hiszen Magyarországon a Gripenekbeszerzése már 2001-ben óriási meglepetést keltett. Még a kormányban is.

Részletek>>> a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2007/09/a-gripen-beszerzes-es-a-miniszterelnoki-tulhatalom/

Budapest, 2013. december 29.

Szabadi Béla

 

 

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (1.folytatás)

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (1.folytatás)

„…ezen a konkrét ügyön kívül még 4 – 5 más ügy is fut egyébként, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve”

(Orbán Viktor miniszterelnök,  Kossuth Rádió)

Az előző részben (kattintson a linkre!) a MOL vezetőinek bebetonozottságát kezdtük körbe járni. Ez a bebetonozottság biztosan nem örök életű, még ha annak tűnhet is. Nyilván addig marad fenn, amíg az aktuális kormány(fő) ezt maga is akarja és nem kezdeményezi a vonatkozó törvény megváltoztatását. Enélkül a bebetonozottság persze fennmarad. A Lex MOL megváltoztatását a mai kormány(fő) eddig nem tartotta szükségesnek, sőt a vezetőket még a Lex Molnál is erősebben védi. (Ld. horvát kikérés.) Mosolyszünetek előfordultak ugyan a  mostani, de az előző kormányfők és az említett urak között, de ezeken eddig mindig túljutottak.

Részletek>>>a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/12/mit-akarnak-a-horvatok-az-ina-reszvenyeit-vagy-hernadi-zsoltot-folytatas/

Budapest, 2013. december 23.

Minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt és boldog új évet kívánok!

 

Szabadi Béla

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó? (1. folytatás)

Quo usque tandem abutere Catilina patientia nostra?

(Meddig élsz még vissza, Catilina, béketűrésünkkel?)

Marcus Tullius Cicero (Kr. e 106-43)

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó? (1. folytatás)

Évek óta folyik a „devizahitelek” ügyében a hókusz-pókusz, a lényegi kérdések kerülgetése, a tisztázás és a rendezés látszatintézkedésekkel és nyilatkozatokkal való helyettesítése. Magyarán a tehetetlenkedés és/vagy az időhúzás. A bankadó kivetése és összegének folyamatos emelése, most már 600 milliárd forint feletti magasságokba – mint az előző részben (Ld. Devizahitelesek.  A rendezés valódi akadálya a bankadó?)  bemutattam – meglehetősen ellehetetleníti a devizahitelesek helyzetének rendezését. Az állam, bár ez kötelessége lenne, ellenérdekeltté válik a rendezésben, ma ugyanis óriási összegek hullanak az ölébe, amelyekről nem akar lemondani. Holott az nem az államot, hanem a nehéz helyzetbe került (juttatott) devizahiteleseket illeti. Valóságos pénzszivattyú működik, de nem egy, hanem egyidejűleg kettő. Az első az ügyfelek rovására ér el jogosulatlan extraprofitot, a másik pedig a bankoktól von el ebből a pénzből a szintén jogosulatlan állam javára. Emiatt több mint kétséges, amit az egy helyben topogás is igazol, hogy az állam, a kormány átfogó rendezést akarna. A lakossági devizahiteleseknél, mert az önkormányzatoknál, a sportegyesületeknél, bizonyos cégkörben stb. ezt már megvalósította. És úgy, hogy mélyen belenyúlt a költségvetésbe.

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/12/devizahitelesek-a-rendezes-valodi-akadalya-a-bankado-1-folytatas/

Budapest, 2013. december 8.

Szabadi Béla

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Mint csepp a tengerben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

A horvátok három hónapja megunták a kitérő manővereket és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen, elfogása esetére elrendelték előzetes letartóztatását. Az elfogatóparancs néhány napos huzavona után 2013. október 7-én a Fővárosi Törvényszék elé került, ami megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. (Ld. Nem adjuk ki Hernádit! c. újságcikké)  Ezzel Hernádi Zsolt és a kormány ugyan időt nyert, de az ügy nyilván nem jutott nyugvópontra. Annyiban sem, hogy az elfogatóparancs érvénytelenségét a magyar bíróság értelemszerűen csak Magyarország területére mondhatta ki. Változatlanul fennáll a kérdés: vajon mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/12/mit-akarnak-a-horvatok-az-ina-reszvenyeit-vagy-hernadi-zsoltot/

Budapest, 2013. december 7.

Szabadi Béla

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (3. folytatás)

Úgy lepereg, mint a falra hányt borsó

(Magyar szólásmondás)

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (3. folytatás)

Legutóbb a kéményseprés állítólagos díjcsökkentésénél hagytuk abba a témát, és most is ezzel kezdjük. Csak ezután folytatódik annak tárgyalása, amit korábban már elkezdtünk, nevezetesen, hogy szociálpolitikai kérdés-e a rezsicsökkentés, vagy inkább gazdasági szerepe van. Múltkor ugyanis kényszerűen kis kitérőt kellett tenni, mivel a megismert ellentmondásos fejlemények  szükségessé tették az e téren kialakult, ám kevéssé ismert helyzet mielőbbi bemutatását. Úgy tűnik, ezúttal nem igaz: a díjtétel csökkentése együtt jár a kisebb kiadással… (…)

Részletek>>> a  Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/11/rezsicsokkentes-rezsiharc-reakciok-es-valasztasi-eselyek-3-folytatas/#more-2090

 

Budapest, 2013. november 21.

Szabadi Béla

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó?

A  zérus összegű játék

Magyarországon nem ipari forradalom, hanem elosztási „forradalom” zajlik

Devizahitelesek. A rendezés valódi akadálya a bankadó?

Folytatjuk a néhány napja megkezdett témát, ami az elmaradt „nagy ugrással” indult. (Devizahitelesek. A „nagy ugrás” előtt.)   Hogy az előre megadott időben miért nem került sor a „nagy ugrásra”, azt sok minden magyarázhatja. Mindenekelőtt az, hogy a kormány látnivalóan nem akar átfogó rendezést, nem érdeke és tarthat is tőle. Hogy miért, ennek fő oka rejtve van. Ideje tehát ezzel foglalkozni.

Részletek>>> a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/11/devizahitelesek-a-rendezes-valodi-akadalya-a-bankado/#more-2060

Budapest, 2013. november 11.

Szabadi Béla

Devizahitelesek. A “nagy ugrás” előtt

    Hic Rhodus, hic salta!

(Latin közmondás)

Devizahitelesek. A „nagy ugrás” előtt

A kérdéskörrel évek óta foglalkozom, számos ehhez kapcsolódó írásom és videóm fent van a blogomon. Körüljártam, mi lehet a megoldás. Hosszú ideje igyekszem megfejteni a kormány (és az ellenzék) devizahitelesekkel kapcsolatos látszólag értelmetlen politikáját, a kommunikáció érthetetlennek látszó megnyilvánulásait, a bankok preferálását a bajba jutott (juttatott) devizahitelesekkel szemben és ezek motívumait.
Eközben fokozatosan és folyamatosan sok tényt és összefüggést feltártam és feltárok, a kormány helyett, hiszen ezeknek a kérdéseknek a tisztázása és megoldása mindenekelőtt a kormány és apparátusa, szakértői, holdudvara feladata lenne. Csakhogy – bár kötelességük lenne – mélyebben nem szívesen foglalkoznak a kérdésekkel. A „nagy ugrás” elmaradása vagy elhalasztása ezt újfent igazolja.

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/11/devizahitelesek-a-nagy-ugras-elott/

Budapest, 2013. november 4.

Szabadi Béla

Tényleg mi is lett a beléptető rendszerekkel?

    Falra hányt borsó?

Tényleg mi is lett a beléptető rendszerekkel?

Deutsch és Csányi vitája sem hozott tisztább képet. Ugyan évekkel, 12 évvel a beszerzés után, de legalább  érintették a beléptető rendszerek sorsát,  továbbra sem ismerjük viszont sem a teljes igazságot, sem a beszerzett eszközök végső állapotát.

Nem tudjuk, egyáltalán alkalmasak voltak-e arra, amire vették, tehát a renitens nézők kiszűrésére? Vagy a vásárlók azonosítására eleve alkalmatlanok voltak?  Nem világos, miért vásárolták meg a stadionfejlesztések előtt előre a beléptető rendszereket? Drágán vásároltak-e? Azt sem tudjuk: végül is mi lett velük? Még mindig raktárban lennének, noha 12 év alatt erkölcsileg teljesen amortizálódtak? Vagy már kidobták őket? Vagy ezt-azt alkatrészként „elsóztak” a kb. ötmilliárdos „cuccból?” Arról sincs hír: ez a raktárba helyezés rendben van-e, megfelel-e a vagyongazdálkodás követelményeinek?  És még egy sor (KÖLTŐI) kérdést fel kellene tenni. El lehet-e egyszerűen „felejteni” súlyos kérdéseket és következményeket, mintha azok nem is lettek volna? Majd előhúzni azokat, leegyszerűsítve, jópofizva?

(…)

Ha ezekről a kérdésekről nem beszélünk, aligha kapunk választ arrahogy pla magyar futball miért van rosszabb állapotban, mint volt 12 évvel ezelőtt? Hogyan lehet hatékony és eredményes sportfinanszírozást folytatni, ha a kettős mérce szerint dőlnek el a dolgok? A válasz egyértelmű: sehogy!

Részletek>>> a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/10/tenyleg-mi-is-lett-a-belepteto-rendszerekkel/

Budapest, 2013. október 28.

Szabadi Béla

 

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (2. folytatás)

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?

(Szólásmondás)

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (2. folytatás)

Rezsicsökkentés vagy emelés? A „kéményseprés” díja tovább  emelkedett! – döbbentem rá a napokban.

Most egyébként nem a szokásos módon folytatódik a cikksorozat, nem onnan folytatom, ahol az előző rész abbamaradt. Előbb tennünk kell egy kis kitérőt. A cikksorozatot ugyanis az élet is írja és a rezsicsökkentés egyik most felszínre került problémájáról minél előbb írni kell. Előrebocsátom, valójában nem az okozza a megdöbbenést, hogy van olyan szolgáltatás, ahol a szabályozás irritálóan értelmetlen, feleslegesen időigényes, vegzáló jellegű és lehangolóan formális, bár ez itt kirívóan és súlyosbodó módon nyilvánul meg. Persze ez is sokkoló.

Ami talán még inkább megdöbbentő, hogy a harsogó propagandával szöges ellentétben e szolgáltatásnál úgy csökkentek a rezsiköltségek, hogytöbbnyire nőttek.

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/10/rezsicsokkentes-rezsiharc-reakciok-es-valasztasi-eselyek-2-folytatas/

Budapest, 2013. október 24.

Szabadi Béla

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (1. folytatás)

Nem látják a fától az erdőt  (Magyar szólásmondás/

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek (1. folytatás)

Folytatjuk a hosszabb cikksorozatot a rezsiharc és a választási esélyek témakörében.  Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy a rezsicsökkentés nagy nyertese az Orbán-kormány.  Annak ellenére, hogy intézkedései nem hibátlanok.  A kormányt paradox módon ismét az ellenzék erősíti: nem a csökkentés módszereit vitatja, hanem általában annak tagadhatatlan szükségességét. A felmerülő további kérdésekre is rossz, nem konstruktív, nem szakszerű válaszokat ad.

De melyek is ezek a kérdések? És melyek a hibás reakciók, amelyek önmagában eldönthetik nemcsak a 2014. évi választás sorsát, hanem az arányokat is?

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/10/rezsicsokkentes-rezsiharc-reakcios-es-valasztasi-eselyek-1-folytatas/

Budapest, 2013. október 13.

Szabadi Béla

A PSZÁF megszüntetése, beolvasztása az MNB-be

Pusztába kiáltott szavak

A PSZÁF megszüntetése, beolvasztása az MNB-be
A kormány megint átejtette Brüsszelt – summázza a történteket a maga nézőpontjából az egyik internetes portál. (…)
Nem a brüsszeli kifogások a legsúlyosabbak
Sajnos azonban nem az a legnagyobb baj az elfogadott jogszabállyal, amit az Európai Központi Bank (EKB) kifogásol.

Azt valóban ki lehet javítani, de azt a hibát viszont, ami sokkal nagyobb, de amit viszont Brüsszel nem tett szóvá,  nemigen lehet. Nem ismeri ugyanis az EKB a magyarországi devizahitelezés történetét és problémáit és így nem tudja, hogy a PSZÁF beolvasztása a devizahitelezési problémák és felelősség feltáratlanságával egyenlő, azok „szőnyeg alá söprését” jelentheti. És ami még ennél is tragikusabb: így nem oldódik meg az, aminek meg kell oldódnia.

Részletek>>> a Kiszorított véleményem c. blogon http://szabadibela.hu/2013/10/a-pszaf-megszuntetese-beolvasztasa-az-mnb-be/

Budapest, 2013. október 10.

Szabadi Béla

Nem csökkennek a történelmi fehér foltok (2. folytatás)

Kockázatos és szuverén lépés vagy jóváhagyott kényszerpálya?
Nem csökkennek a történelmi fehér foltok (2. folytatás)(…)Gorbacsov bejelentése

1985-ben Gorbacsov lett a főtitkár. Szinte azonnal az érintettek tudomására hozta, hogy nem lesz többé katonai beavatkozás!
A Mitrohin által lemásolt iratok arról számolnak be, hogy Gorbacsov “pártfőtitkárként már a kelet-európai pártvezetőkkel folytatott legelső megbeszélései némelyikén figyelmeztette őket, többé nem várhatják, hogy a Vörös Hadsereg a segítésükre siessen, ha összekülönböznek honfitársaikkal.”
(A kötetben ide került egy lábjegyzet, ami szerint “később még határozottabb formában megtette ezt. 1989 februárjában Moszkvában kijelentette Németh Miklósnak, hogy 1956 ősze soha nem ismétlődhet meg.” Hm…) De folytatom a szerzők leírását: “Gorbacsov hivatalosabb formában is elismételte ugyanezt az üzenetet 1986 novemberében, a KGST-vezetők moszkvai tanácskozásán.”

Egy érdekes kapcsolat a mai jelenségekkel

Ez az információ Gorbacsov és a Szovjetunió elkötelezettségéről sok mindent (szinte minden ezzel összefüggő fontos kérdést) más megvilágításba helyez, így a keletnémet menekültek kiengedésének kérdését is.
Ennek fényében érdekes megvilágításba kerül egy azóta sokat emlegetett (dicsért) beszéd is, amit egy akkor fiatal politikus Nagy Imre és mártírtársainak temetésén mondott el.

Budapest, 2013. június 14.

Szabadi Béla

Rovatok

Archívum

Ott vagyunk a Facebookon

Címkék

Legutóbbi vélemények

Legutóbbi hozzászólások

Dr. Szabadi Béla blogja

Látogatottság

  • Megtekintett oldalak : 804071
  • Egyedi látogatók : 90734
  • Megtekintett oldalak 24 órája : 207
  • Egyedi látogatók 24 órája : 39

Reális Zöldek Klub

Naptár

2017. október
h k s c p s v
« jún    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Népszerű bejegyzések

Reális zöld cikkek

Reális Zöld Klub

Meta



FireStats icon Powered by FireStats Top