Reális Zöld Valóság vélemények!

Részletek>>>a Kirekesztett véleményem c. blogon
http://szabadibela.hu/2013/09/devizahitelesek-mire-megy-mire-mehet-ki-a-jatek/

Olyan világot akarnak, amelyben nincs se őszödi beszéd, se felcsúti vezér   (Bajnai Gordon)

Az őszödi beszéd fő problémájáról és irritációjáról nem szoktak beszélni, talán nem is vették észre

Most két mottót is adok, egyet Bajnai Gordontól, egyet saját magamtól. Így együtt fejezik ki, ami alább következik.

Az őszödi beszéd ma is a figyelemelterelés és a manipuláció egyik eszköze. Pedig elemezni kellene végre lényegét és hatását. Bajnai Gordon is él ezzel a lehetőséggel, nem egészen érthető párhuzamot vonva Felcsút és Őszöd között és ellenpontozva saját, nem nagyon különböző nézeteit.
Szerintem azonban mindhárom esetben nagyrészt ugyanarról van szó, árnyalatnyi és hangulati eltérésekkel. Nevezetesen arról, amiről már rég le kellett volna szokni: a durva megszorítások folytathatatlan gyakorlatáról. Ami mindhárom politikai tényező egyetlen megoldása, ami nyilván nem megoldás. Arról, hogy egyik irányból sem látszik hatékony megoldás, kormányképesség, de a kormányrudat és a hatalmat mégis mindegyik nagyon akarja. Annak árán is, hogy addig folytatódik a megszorítások sehova nem vezető, pazarló és értelmetlen gyakorlata, a felesleges áldozatvállalás, amíg erre az emberek egyáltalán képesek. Közben a világ és annak fejletlen részei is elhúznak mellettünk.

    A politika és a szakma nem kifogásolja?!Állami beruházások leállítása

Egymásnak adják át az alkalmatlan technikákat a különböző kormányok. A Rákosi-korszak után egy időre szünet következett és tanították is, hogy mennyire helytelen és nem hatékony „megoldás” a beruházások leállítása. (Ld. pl. kettes metró.) Még kényszermegoldásnak sem jó. A lekötött tőke ugyanis tétlenül hever, az objektum átadásáig nem hoz semmilyen hasznot. Aztán a Kádár-korszakban ismét elkezdték alkalmazni és sajnos ma is alkalmazzák. Mint valami jól bevált megoldást.

A kormány a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés érdekében többek között állami beruházások leállítását határozta el. A baj az, hogy bármi áron, ezen az áron is ki akar kerülni, miközben nem lépi meg azokat az  elvárható lépéseket, amelyek feladatát képezik. Előbb a leállítás megfontolásáról volt szó, azóta viszont már a 2014. évi költségvetésbe való beépítéséről. 60 milliárd forint költését akarják 2014-ben megtakarítani. Bár a Varga csomag minden elemét hibásnak tartom és a reagálás irányát is, hiszen ez nem más, mint költséges látszatmegoldás, most a beruházások leállításának ötletére összpontosítanék. A többi kérdésre (nagy zavarokat keltő befagyasztások és újabb képtelen adóemelések) esetleg majd később térnék ki.

A rezsiköltségek csökkentésével kapcsolatos pufogtatások az áfához és – ki tudja miért, ki érti ezt? – a vásárlóerő-paritáshoz (?!) érkeztek. A zűrzavar tovább nő.Van párt, amelyik “szociálpolitikát”, sőt “szegénypolitikát” akar a rezsicsökkentésből csinálni, annyira, hogy erről naponta tart sajtótájékoztatót. De a túlárazás akkor is jogtalan, ha a módosabbat sújtja. Más viszont iszonyodik az áfakulcs csökkentésétől. Pedig nyilván a bevétel tömege lenne fontos, amit rosszul érint a világ legmagasabb áfakulcsa. Stb.

De mi is a helyzet ezekkel? Tényleg az a jó, ha magas az áfakulcs és ha a világon a legmagasabb: az a siker? És valóban a szolgáltatók nyerhetnek, ha csökkentik az áfakulcsot? Ismerik-e a nyilatkozók ezt a területet és szabályozását? Van-e értelme annak a kinyilatkoztatásnak, hogy “mi nem alacsony áfakulcsot, hanem alacsony árat akarunk”?  Lenne-e kieső bevétel és honnan lehetne pótolni? Van-e értelme alapvető élelmiszerekről beszélni? A liszt pl. miért nem tartozik ide? Tényleg jó lenne-e, ha lenne egy 35 százalékos áfakulcs? (Állítólag “nagyon hiányzik”.) Ki csinálja a kormány gazdaságpolitikáját? És lesz-e változás a miniszterváltással? (Pedig nagyon ideje lenne…)

Negyedfordulat és főleg a propagandában.  Mire lesz ez elég?

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül (1. folytatás)

Az írást onnan folytatom, hogy két ellenzéki párt változtatott sommásan elutasító véleményén.

(…) Eszébe nem jut a képviselőnek, hogy a nem támogatott, hanem hatalmas profitot tartalmazó ár esetén az árcsökkentésből nem szabad szociálpolitikai kérdést csinálni. A túlszámlázás akkor is jogtalan, ha módosabb ellen történik. A természetes monopóliumok kényszerű árszabályozásának a világ legtöbb országában az az egyik jellegzetessége, hogy a jogtalan haszon a megkárosítottaknak jár vissza.
(…)
A szocialisták és a “gazdaságkutatók”

Ma ismét két gazdaságkutató intézet van. Egy időben Nagy Sándor (MSZP) próbálkozott gazdaságkutató intézet létrehozásával (Trend Prognózis Társadalom- és Gazdaságkutató Rt.), de feladta.  Egy ideig formálisan két ilyen intézet volt, ma – amikor a Századvég is alapított ilyet – ugyancsak kettő és szintén formálisan. Szerintem ugyanis a gazdaságkutató intézet szükséges profilját tekintve egy sincs. És már 20 éve nincs, amióta az Antall-kormány megszüntette a Gazdaságkutató Intézetet és helyette létrejött a Vértes András által alapított kicsike Rt., majd Zrt.  Véleményemet annak alapján mondom el, hogy 22 évig dolgoztam a Gazdaságkutató Intézetben és fel tudom fogni ennek az intézménynek a tényleges hiányát.