Kedves Laci!
Az adószakértők által régóta javasolt és várt esemény következett be, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint Magyarországnak nem áll érdekében az Európai Unió Stabilitási Paktumához történő csatlakozás. (Ezzel kapcsolatban lásd az írás végén a linket.)
Alább ezzel kapcsolatban szedtem csokorba néhány első gondolatomat.
Üdvözöl,
Milán
Instabilitási Paktum
Mészáros Milán
A Stabilitási Paktum sarkalatos pontja, hogy az egyezményt aláíró országok a társasági adó mértékét harmonizálják. E szerint Magyarország minden olyan lépést megtesz, amely az EU strukturális paktumában szerepel, sőt a Széll Kálmán Terv ennél még ambiciózusabb intézkedéseket tartalmaz úgy, hogy közben megtartja adórendszere függetlenségét is. A társasági adórendszer harmonizációja többek között azért sem áll Magyarország érdekében, mert a magyar gazdaságpolitika kifejezetten azt célozza, hogy az üzleti vállalkozások számára a legkedvezőbb befektetési célpont legyen az ország. A kormány tehát végre meghallotta, megfogadta, és érvényesíteni igyekszik az adószakértők évek óta mantra-szerűen ismételt tanácsát. Ez dicséretes dolog.
Persze, Magyarországot már ez sem –és a hasonló “társadalom-semleges” intézkedések sorozata sem– menti meg a katasztrófától. Ugyanis, a kormány –más intézkedéseivel– olyan területekről von el jelentős forrásokat, amelyek –a forrás hiány következtében– sokkal nagyobb károkat okoznak a társadalomnak, a gazdaságnak és a környezetnek, mint amit a társadalom-semleges intézkedéseik hoznak a “konyhára”. Ilyen kirívó példa a kormány szegénység ellenes és anti-szociális filozófiája és politikája, ami a Lázár-féle kijelentésekben és a kormány korábbi intézkedéseiben is tükröződik. A hatalom a tűzzel játszik, amikor politikáját minden tekintetben a szavazat-maximalizálásra építi, vagy amikor eközben a potenciális baloldali szavazók “biológiai ellehetetlenítésén” fáradozik. Nagyon valószínű, hogy a háttérben ezt az instabilitási paktumot követi a hatalom. Ennek a politikának az etikai-erkölcsi értékítéletét hozza meg mindenki maga.
Az etikai-erkölcsi ítéleten túlmenően azonban, a hatalmon lévők hiába hoznak értelmes –bár ugyanakkor “társadalom-semleges”– intézkedéseket is (ld. például a szóban forgó társasági adó), azok nem tudják felfűteni vagy mozgásba hozni a gazdaságot, mert más szavazat-maximalizálásra épülő intézkedéseikkel nagyobb mértékben fagyasztják le vagy bénítják le azt.
2011. március 22.
A címbeli állításnál sajnos több is igaz, ugyanis ma már a magyar külpolitikai stratégia teljes csődjéről lehet beszélni. Az alábbiakban röviden felvázolom, hogy miért.
A mai magyar politikai életben van egy mozzanat, amely sötét árnyékként vetül a jövőre.
A jelenlegi kormány frazeológiában a 2/3-os többség az igazság képviseletére történt felhatalmazást és annak képviseletére felszentelt felhatalmazottakat jelenti. Továbbá, ez a többség jeleníti meg a nemzetet, az együttműködést és a társadalmi egyeztetéseket stb., egyszóval mindent, mivel végső soron ez a nemzeti együttműködés kormánya. Nyilvánvaló, hogy ez a hozzáállás mélyen sérti a társadalmi és a nemzeti együttműködés elvé-t. Ezen frazeológia mögött rejlő magatartás azonban a legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázat. Tovább olvasom »
Nemrég a BBC News Hard Talk-jának vendége volt John Hofmeister, a Houston-i székhelyû (USA, Texas) Shell olajtársaság elõzõ vezérigazgatója. Hofmeistert a mûsorvezetõ Stephen Sackur az amerikai energia-stratégia jelenlegi állásáról kérdezte.
Az interjú elõzménye John Hofmeisternek a Commonwealth Club-ban nemrég megtartott elõadása volt. (Az elõadását lásd lent a linkek alatt.) A következõkben inkább ennek az elõadásnak a lényegét foglalom össze röviden a Magyarországon kívánatos következményekre tekintettel. Tovább olvasom »
Egy rákszerű állatra és egy medúzafélére bukkantak kutatók az Antarktisz közel kétszáz méteres jégtakarója alatt, ott, ahol legfeljebb pár mikroba létezését feltételezték volna. Tovább olvasom »
TERMÉSZETI HADVISELÉS KONTRA KLÍMAVÁLTOZÁS
A 2009. december 7-18. között megrendezésre kerülő Koppenhágai Klíma Csúcs hiányzó napirendi pontjáról
(A tanulmány december második hetében kerül publikálásra.)
Mészáros Milán
Kivonat
A tanulmány röviden áttekinti a természeti –a meteorológiai és geofizikai– hadviselés lényegét, jelenlegi állását, formáit és eszközeit. A természeti hadviselés lényege a környezet irányított megváltoztatásának –vagyis a környezetmódosító technikák alkalmazásának– fegyverként való használata.
A 2040-es évek közepéig tartó időszak nagy valószínűséggel a természeti és kibernetikai hidegháború korszaka lesz. Ezek a hadviselési formák –kisebb ráfordítás mellett– sokkal nagyobb pusztítást okozhatnak emberben és környezetben egyaránt, mint a “hagyományos” hadviselés. (A hagyományosba beleértve a nukleáris hadviselést is.) Sőt, az ilyen támadások nemcsak az egyes infrastruktúrák részleges vagy teljes megbénítását idézhetik elő (cyber hadviselés), hanem a teljes fizikai megsemmisüléshez is vezethet (természeti hadviselés).
A megújuló energia-forrást hasznosító erőművek –külön-külön ugyan sokkal kisebb mértékben, de– ugyanazokat a természeti erőforrásokat használják, mint a természeti hadviselés. Ezért, természeti hadviseléssel például a nemzetek megújuló energia-forrást hasznosító erőműveinek teljes flottája könnyen megsemmisíthető. Azonban, a megújuló energiákkal való kapcsolatnak más vonatkozásai is vannak. Ugyanis, a megújuló energiák kitermelése ugyanúgy a természeti erőforrásokat –a metastabil vagy relatíve instabil körfolyamatokba zárt energiákat– használja, mint a természeti hadviselés. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek ugyan nem olyan intenzitásal (nem lavina-szerűen vagy kaszkád-megsokszorozódással) termelik ki a földi körfolyamatok energiáit, mint ahogy azt a természeti hadviselés teszi, ennek ellenére a megújló energiák kitermelésének részesedése a Föld energiaháztartásából már ma is összemérhető a természeti hadviselés által más pályákra terelt energia-áramlásokkal. Vagyis, a megújuló energiák kitermelése az éghajlatváltozást katalizálja, nagyobb arányú kitermelésük pedig a természeti hadviselés spontán és random formája, ami felér egy klímaváltozással.
1. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS AZ ÖKOLÓGIAI TÉLRŐL
Az Alkotmány 18. §-ának jelenlegi formája: ”A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Ez a teljesen helyénvalónak tűnő laza megfogalmazás messzemenő következményekkel bír a gazdasági-társadalmi élet egészére. [Lásd pl. az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) határozatát, valamint a benne hivatkozott más AB határozatokat. Ezenkívül, érdemes még megtekinteni a külterületi földet belterületi föld területté nyilvánító 13/1996. (VII. 9.) KTM rendeletet megsemmisítő 48/1997. (X. 6.) AB határozatot is.] Több probléma is van ezzel a szabályozással. Természetesen az alapprobléma, hogy mit jelent az egészséges környezet. (A következményeket alább röviden áttekintjük, például a javaslatok indoklásában.)
Powered by FireStats
Secured by
Legutóbbi hozzászólások