From: Anna Freud [mailto:freud.panni@gmail.com]
Sent: Saturday, November 12, 2016 7:43 PM
To: Kristóf Miklós; judit lietz; juhos.laszlo@chello.hu
Subject: Az új amerikai elnöknek szánt levelem

 

Tisztelt Uraim és Hölgyem!

Ezt a levelet szándékozom elküldeni az új, amerikai elnöknek. Egyetértenek-e vele?

Milyen programot ajánl a magyar szakértelem az Amerikai Egyesült Államok új elnökének, Donald Trumpnak?

    A magyar nép nevében gratulálok sikeréhez, és szívesen segítenénk abban, hogy országa a 21. században is olyan sikereket érjen el, mint amilyeneket 20. században elért. Örülnék, ha ezért támogatna engem az oktatást, az egészségügyet, a kutatást és a kutatási eredmények fejlesztését elősegítő, Prométheusz, jótékonysági alapítvány megszervezésében.

A Nature, amerikai, szaklapnak szerint ugyanis a 20. századot Budapesten (Magyarország fővárosában) találták ki. Kiegészíteném a lap ezen kijelentését azzal, hogy a 20. századot az Amerikai Egyesült Államokban építették fel a magyar adófizetők pénzén nevelt szakemberek. Ezek egykori, nevelési költségeit fedezné a Prométheusz alapítvány. Egyetértek azzal, hogy többségük a helytelen magyar politika miatt menekült el az országból, de tudásuk értéke ennek ellenére hiányzik a magyar gazdaságból, és nehezíti a tehetséges magyar szakemberek boldogulását.

Az egyik ilyen szakembernek, Dorogi Lászlónak megalapozott véleménye szerint az Ön tervezett politikája csak akkor tudná az amerikai gazdaságnak a korábbi évek helytelen gazdaságpolitikája miatt felhalmozódott nagy adósságállományát csökkenteni, és ez által csak akkor tudna az országban jólétet teremteni, ha nemcsak több értéket, hanem ezen értékek számára fizetőképes keresletet is teremtene. Ehhez azonban át kell alakítani a termelés egész struktúráját.

  1. a) Ismeretetek három, megváltoztatásra javasolt folyamatot

1)      Amerikában a dolgozók hat-nyolc órában termelnek, és 12 órát ülnek autóikban közlekedési dugókban, károsítva ezzel saját és mások egészségét. Célszerűbb lenne a METRÓ használata.

2)      Sok cég haszna növelése érdekében gyárt rövid idő alatt elromló, javíthatatlan termékeket, amelyeket a hatalmas adókból fenntartott cégek semmisítenek meg. Ilyen folyamatok rontják az ország gazdasági teljesítményét, és az életszínvonalat.

3)      A cégek spórolnak a munkabéren csökkentve ezzel a fizetőképes keresletet, és pazarolnak az egyre drágább, és kifogyóban lévő anyaggal és az energiával, ezáltal növelik termékeik árát. Fordítva kellene tenniük.

  1. b) A gazdaság átalakítása hálóelmélet segítségével

Ilyen folyamatokat tudna felderíteni, és kijavítani. a magyar dolgozók adóiból képzett, amerikai állampolgár Barabási Albert László hálózatkutató.

  1. c) Iráni atomprogram

Egyetértek Önnel abban, hogy meg kellene akadályozni Iránban az atomáramot előállító berendezés építését. De a tiltott gyümölcs értékessé válik. Ezért tiltás helyett javasolom felhívni az iráni kormány figyelmét arra, hogy az atomáram drága. Ha egy kWh atomáram termelése során annyi radioaktív hulladék keletkezik, amelynek atomtemetőkben történő tárolása évi egyetlen centbe kerül, akkor az atomáram ára 300 centtel magasabb, mint az előállítás költségei, és ennek jelentős részét olyanoknak kell kifizetni, akik az erőműből egyetlen cent értékű áramot se kaptak, mert a hulladékot 300 évig tárolni kell. Viszont a napenergia, vagy tornádó típusú (forgó karokat nem tartalmazó) szélerőmű által termelt energia nem jár káros anyagok keletkezésével, ezáltal olcsóbb. Ismét magyar szakértéket ajánlok.

Számos további ötletem van, amelyeket megkeresésem esetén szívesen közlök az Ön szakértőinek.

Tisztelettel

Dr. Freud Gézáné, Wágner Anna

Gyémántdiplomás fizikus és aranydiplomás elektromérnök

 

A helyes politika a Prométheusz alapítvány megszervezése

A 21. században a fizikusok felfedezték a részecskefizikai folyamatokban keletkezett, új típusú energiát. Ez Prométheusz titánnak ahhoz a tettéhez hasonlítható, hogy az istenektől ellopta és az embereknek ajándékozta a tüzet.

Ezzel a tűzzel lehetővé válhat, hogy társadalom munkaképes tagjai ne csak saját, mindennapi szükségletük kielégítésére termeljenek értékeket, hanem annyit, hogy el tudják tartania a társadalomnak – a koruk, egészségi állapotuk, sérüléseik vagy fogyatékosságaik miatt – munkaképtelen, esetleg ápolásra is szoruló tagjait is. Továbbá a szűk esztendők átvészeléséhez szükséges és elégséges tartalékokat is gyűjteniük kell. Ugyanakkor a túl nagy vagyonok értékei nagy valószínűséggel harmóniaromboló, környezetszennyező hulladékká, szemétté válnak. Ezek megsemmisítése sokszor több kerül, mint előállításuk. Viszont a gyártó cég nyereséget könyvelhet el, míg a szükségtelen javak megsemmisítését az állam az adókból fedezi. Ezért nem könnyű a mértéket megállapítani. A folyamat megszervezése hatalmas, nagy szakértelmet, fizikai és szellemi képességet követel meg. Ha a politikusok ezt, a rájuk bízott feladatot oldanák meg, népszerűségük megnőne.

Ezért a politikusok helyébe nem mások munkával megszerzett javait akarnám fondorlatos módszerekkel eltulajdonítani, és/vagy erőszakosan elrabolni, hanem imádkoznék ezért, hogy ezt a rám bízott feladatot rövid idő alatt, hatékonyan el tudjam végezni. Az emberi élet rövid, azért kell rövid idő alatt a munkát elvégezni, de közben nem szabad sietni, mert hamar munka ritkán jó.

A Nők Lapja 39. számában azt írja, hogy valami ilyesmi volt egykori miniszterelnökünknek, Bethlen Istvánnak politikája. Tízévi miniszterelnöksége során sikerült ledolgozni a Trianon káros hatásainak egy részét. Klebelsberg Kunó segítésével felvirágoztatta az egyetemeket, népiskola hálózatot hozott létre. Ujjászervezte a szociális juttatásokat, és a nyugdíjrendszert. Az emberek kedvezményei lehetőségei javultak. Nagy súlyt helyezett a hatékony mezőgazdaság megszervezésére is. Csökkentette az ország külpolitikai elszigeteltségét. Tudta, hogy mi lett volna kívánatos tenni, és azt tette, amit az adott körülmények megengedtek.

Egy ilyen kívánatos megoldás lenne a lap 59 oldalán lévő, pirosan szedett megjegyzésében javasolt ötlet, amely szerint, a hatékony, tényekre alapozott betegségmegelőző programokba, (hozzátenném gyógytornára, masszázsra, stb.) befektetett pénz az egészségügyi kasszáknak hatalmas nyereséget hozhat

Számos ötletem lenne a megoldásra, és ezért kérdezem, hogy segítenének-e a Prométheuszról elnevezett, oktatást, egészségügyet, kutatást, fejlesztést támogató, nemzetközi, közpénzügyi alapítvány megszervezésében, amely az alapítványra befizetett összegek egy részét a befizető nyugdíjalapjába helyezi el. A célokért lehet munkabérként elszámolt társadalmi munkával is hozzájárulni. Például egyik ismerősöm édesanyja azért tudta fiát egy drága táborba küldeni, mert ingyen vállalta a táborozók konyhájában a mosogatást. Elképzelésem szerint, ennek az ingyen munkának elképzelt fizetése egy része gyarapítaná a mosogató anyuka nyugdíjalapját.

Az alapítványi anyagi eszközök kezelésére – a bürokrácia és a korrupció elkerülése érdekében, egy vezető politikusnak – fel kellene kérni Charles Simonyit, az Excell feltalálóját, aki azáltal válna érdekletté e program megvalósításában, hogy a program miatt az összes iskolát fel kellene szerelni olyan számítógépes eszközökkel, amivel minden diák, akárhol jár iskolába, a legkitűnőbb tanárok, például Öveges előadásait ismerheti meg.

Ha a TV-ben előadhatnám elképzelésemet, amelyhez hozzá lehetne szólni és úgy lehetne rá szavazni, mint annak idején a „Ki Mit Tud” szereplőire, égnének a telefonvonalak, mert mindenki hozzá akarna tenni valamit az Prométheusz alapítvány megoldásaihoz, és szavazni akarna – az ötleteit is tartalmazó – alapítvány megalapítására.

 

Sötét energia az éter mozgási tömege

Bevezetésül szeretném megköszönni Dávid Gyula Professzor úrnak, hogy előadása előtt elküldött levelében az általam felvetett kérdésekre írásban azt válaszolta nekem, hogy előadásában minden kérdésemre megadja majd a választ. Előadása szövegét még nem tudja elküldeni, mert még dolgozik rajta. Nagyon rosszul hallok, de úgy adott elő, hogy rossz hallásom ellenére minden szavát megértettem.

Előadása során, fizikusi pontossággal bebizonyította 1952-ben, Marx György szemináriumán elmondott előadásom és a „Kristályrács a Naprendszerben” című 2012-ben megjelent cikkem azon állításait,

  • Az éter, amelyet ő sötét anyagnak nevezett fizikai valóság,
  • Tömege nagyobb, mint a pozitív anyag tömege,
  • Sűrűsége nem egyenletes, hanem csomósodó, és
  • Szálas, vagyis kristályszerkezetű.

Nem érettem, hogy azt az ábráját, amely szerint a sötét anyag tömegének 68 %-át a sötét energia tenné ki. Ennek oka valószínűleg szóhasználati kérdés, mert a professzor úr valószínűleg az általa sötét anyagnak, általam éternek nevezett valóságnak mozgási tömegét nevezte sötét energiának.

Azért írok levelet neki e kérdésben, hogy tisztázzam, jól látom-e a kérdést.

Azért vitatkozom egy elnevezésen, mert sok fizikus állítja, hogy bizonyos részecskefizikai reakciókban a tömeg energiává válik. Ez ellentmond dr. Marx György, egykori professzorom fizikai felfogásának, aki azt tanította nekünk, hogy minden reakcióban érvényesül mind az az energia mind a tömeg megmaradási tétele. Ezt részletesen a professzor úrnak átadott írásomban a következőképpen rögzítettem:

„Vitatom, hogy egyes reakciók esetén a részecskefizikában a tömeg energiává válna. Ha például elégetünk egy fadarabot, akkor anyaga – energia felszabadulása mellett – megsemmisül, de nem energiává, hanem más fajta anyaggá, hamuvá, széndioxiddá és vízzé válik. A benne rejlő kémiai energia válik hővé. Ez annyit jelent, hogy mind a tömeg- mind az energia megmaradásának elve teljesül.

Marx György is azt tanította, hogy ugyanilyen folyamat játszódik le a részecskefizikában, mert ott is érvényes mind a tömeg- mind az energia megmaradás elve. Például, amikor egy elektron és egy pozitron összeolvad, akkor energia felszabadulása mellett nyugalmi tömegük a foton mozgási tömegévé válik.

Elméletemben, ezt az elvet bővítettem ki, és érvényesítettem az éter tömege fogalmát.  Amikor egyes reakciókban tömeghiányt észlelünk, akkor a részecskék tömege nem energiává, hanem energia felszabadulása mellett, éteri tömeggé válik. E folyamatokat részletesen lehet majd vizsgálni a Szegeden épülő ÉLI lézerközpontban.”

Lehet, hogy az éter anyaga különleges energiaállapotú atomokból áll, azért lehet az éterben lejátszódó reakciókat csak nagyenergiájú lézerrel vizsgálni.

 

Környezetvédelmi megoldások

Örömmel vettem tudomásul, hogy a magyar államelnök az országházban felkérte a magyar politikusokat a környezetvédelmi megoldások támogatására. Szerintem a magyar gazdaság azzal tudna hozzájárulni a nemzetközi fejlődéshez, ezáltal a magyar gazdaság fellendítéséhez, ha támogatná a megújuló energiaforrások alkalmazását és a vegyszermentes mezőgazdasági termelést. A magyar szakértők jelentős mennyiségű munkát végeztek a következőkben ismertetett területeken:

  • Néhai édesapám, Wágner Sándor építette az 1930-as évek elején az akkori Weiss Manfréd Művek Galvanizálójának baktériumos fermentálással működő szennyvíztisztítóját, hogy megakadályozza a Dunában keletkezett halpusztulást. Az építési költségek rekordidő alatt megtérültek, mert aranyat, ezüstöt és színes fémet nyertek vele vissza. Vagyis bebizonyosodott, hogy a környezetvédelem hamar megtérülő, anyag és/vagy energia-megtakarítást okoz. Ezért édesapám hatalmas, 2 000 pengő jutalmat kapott.
  • A Dr. Heller László, a műegyetem egykori professzora diplomaterve foglalkozott a Magyar Nemzet által kifordított hűtőszekrénynek nevezett hőszivattyúval. E témáról ír Komlós Ferenc:”Hőenergia alapigények a hőszivattyú alkalmazása a Heller-terv tükrében” című, az „Elektrotechnika” műszaki szaklap 2012. szeptemberi számában megjelent cikke. A szerkesztőség e cikket a következő megjegyzéssel egészítette ki: „A Vaporline márkanevű hőszivattyúcsalád (Geowatt KFT) a folyó hó 4-én Magyar Termék Nagydíjban részesült, és megkapta a TERC KFT különdíját is.
  • A napelemet a magyar egyetemen, matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, Amerikában napkirálynőnek nevezett, Telkes Mária asszony találta fel. Ma Magyarországon napelemes tetőcserepeket, és napelemes tengervíz-sótalanító berendezéseket is előállítanak.
  • Tudok róla, hogy kis vastagságú, vízlepergető, hő- és hangszigetelő vakolat alapanyagot is gyártanak.
  • A Szent István egyetemen fejlesztették ki a gyorsan növő, nagylevelű, méhek által kedvelt virágú smaragdfát (sunwo.eu, e-mail:info@sunwo.eu, tel:06 1 44-24 120).
  • A tornádó típusú, ezért mozgó alkatrészt, szárnyakat nem tartalmazó szélerőművet Markó Imre (Budapest, Rátz László utca, telefon205-5608) fejlesztett ki. Üzembe helyezése után semmi kezelési költséget vagy drága szolgáltatást nem igényel. A helyi szükségletet elégíti ki. Nem tartozik hozzá nagyméretű, sérülékeny villamos hálózat. Csak azért nem alkalmazzák, mert gátolná a sokkal kevésé hasznos atomáram piacát. (Az atomáram beruházási költsége óriási. Olyan radioaktív hulladékot termel, amelyet még 300 évvel azután is tárolni kell, hogy Paks már nem termel áramot. Hatalmas, sérülékeny villamos áram hálózat segítségével juttatja a célba a villamos áramot. Például 2013. március. 15.-én e hálózat megsérült, ezért a fél országban napokig nem volt villamos áram. E hátrányok miatt annak ellenére nem tárogatnám Paks bővítését, hogy ahhoz a műszaki gárdához tartozom,.amely megépítését elérte.)
  • A vegyszermentes mezőgazdasági termelést Ács Éva csoportja valósította meg és oktatta Kishantoson. Kár volt földterületét, téves meggondolásokból, más bérlőnek átadni.

Ha elnök úr felkérné a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségét, akkor e megoldásokról bővebb szakmai információhoz juthatna.

A környezetvédelmi módszerek hasznosítása

A környezetvédelmi módszereket, szakszerű, ismertterjesztő módszerekkel célszerű propagálni. Ezért javasolom, hogy a Dózsa György (egykori Aréna) utat kísérelje meg a kormány a világöröklés részévé tenni, mivel házai városképi jelentőségűek, és az 1900-as évek elején itt laktak a nagy sikert elérő, magyar tudósok, művészek, sportolók. (A Dózsa György út 64-ről közöl ismertetést Budáné, Juhász Katalin „UTAK, UTCÁK, TEREK ÉS ÉPÜLETEK ERZSÉBETVÁROSBAN” című Erzsébetváros névadásának 130. évfordulójára írt könyve 2 kötete 151-155 oldalán. Ennek során ismerteti néhány e házban élt szakember nevét. Mivel e házban van szövetkezeti öröklakásom, melléklem, azoknak a családomhoz tartozó szakembereknek és művészeknek a nevét, akik e lakásban laktak és dolgoztak.)

Ehhez vissza kell állítani a felvonulástérré történő átalakítás során, vandál módon elpusztított Városligeti növényzetet, és e házak előkertjeit, tovább e házakat az előző fejezetben ismertetett módszerekkel energiatakarékossá célszerű tenni. Ezt tartanám az előző fejezetben említett, bevált módszerek legjobb propagandájának. Nem szabad viszont a téren múzeumokat építeni, mert maguk, az utca házai a múzeumok, és a tér beépítése visszaverné e házakra, és a Városligetre nyíló utcákra a Dózsa György út hatalmas forgalmának környezet-szennyezését, zaját. E múzeumokat Miskolcon, vagy azon a területen lehet felépíteni, ahol az MSZP a kormánynegyedet kívánta felépíteni.

A magyar környezetvédelmi módszerek alkalmazásainak forrásai és esetleges nemzetközi alkalmazásának előnyei

Erről írtam a mellékelt két részletes elképzelésemet, amelyek tartalmát röviden ismertetem:

  • A környezetvédelmi módszerek csökkentenék a Föld klímaváltozását elősegítő folyamatokat.
  • Csökkentenék a fejlett országoknak az arab olajtól való függését,
  • Elősegíthetnék a Közel-Keleti békét, amely addig nem valósulhat meg, még tömegek élnek menekült táborokban. A harmadik megoldást a következőkben részletezem:

A Gáza övezetben bekövetkezett háborús pusztítás megszüntetésére nemzetközi összefogás hatalmas forrásokat gyűjtött össze. Javasolom, hogy e forrásokat ne az arab vezetők kezébe adják, mert ők ebből az összegből vagy újabb fegyvereket vásárolnának a háború folytatására, vagy betennék saját bankszámlájukra.

Kezelje ezt a tőkét Norvégia. Bízzák meg az olcsón és hatékonyan dolgozó, magyar szakértőket az arab dolgozók által, jó fizetésért végzett, újjáépítés szervezésével, és ennek során alakítsák az emberi tartózkodási helyeket az előző fejezetben ismertetett módszerekkel környezetvédelmi szempontból előnyösnek. A magyar bérek a fejlett országokban szokásos béreknek tört részét képezik, és ráadásul a magyar szakértők magyar nyelvét az arabok könnyen megértik, és bennünket se a zsidók, se az arabok nem tartanak ellenségüknek. Az Afganisztáni magyar békefenntartók sikerei igazolják ezt.

Úgy kell beosztani ezt a nagy összeget, hogy belőle lehessen megszervezni a menekült táborokban élők számára a nagy, félsivatagos területek bevonását a vegyszermentes mezőgazdasági termelésbe oly módon, hogy az ott dolgozók számára biztosítani lehessen nemcsak a megélhetést, hanem a jó körülmények közötti lakhatást is.

Ez lehetne a magyar-norvég viszony megjavításának módszere is.

 

 

 

WordPress Plugin Share Bookmark Email

Küldés/Megosztás