Tengerszint
Egyebek augusztus 10th, 2018—–Original Message—
From: Onodi Tibor [mailto:onodi.tibor@chello.hu]
Sent: Friday, August 10, 2018 12:35 AM
To: Juhos László
Subject: Tengerszint
Kedves László!
Először érdemes végiggondolni a következő cikket A lényege az, hogy az
“ivegházhatású”, azaz IR aktív gázok tökéletes hiánya éppen hogy pokoli
felmelegedést eredményezne. Ugyanis a légkör a felvett hőtől már soha többé
nem tudna megszabadulni, mert ahhőz, hogy hővezetéssel leadja, a meleg
levegőnek a talajhoz kellene leszállni a hideg levegővel szemben. A
végeredmény egy adiabatikus hőmérsékleteloszlás lenne szélcsendes
forrósággal.
http://www.real-planet.eu/trei
A Balti tenger történetéről:
https://de.wikipedia.org/wiki/
Mindenesetre a skandinávokat és a finneket csak hosszú távon lehet
fenyegetni:
http://www.slate.com/articles/
el_is_falling_in_finland_and_s
Bővebben az Ancylus-See és Littorina-See címszó alatt található irodalom.
(Ezeknek a kagylóknak alaján szintezik a tenger Holocén kori történelmét.
Magyar irodalomként nagyon jó: Czelnai Rudolf: A világóceán, Vince Kiadó
1999
Foglalkozik a témával: Bjorn Lomborg: COOL IT – Hidegvér, TYPOTEX-Budapest,
2008
Wolfgang Behringer,: A KLÍMA
KULTÚRTÖRTÉNETE, a jégkorszaktól a globális felmelegedésig, CORVINA (2010)
A nevezetes és állandóan hivatkozott szintjelzés története:
http://www.john-daly.com/deadi
A jégkor utáni mozgásokhoz:
https://en.wikipedia.org/wiki/
Ehhez tartozik Beringia története is. Igaz, hogy a tengerszint alacsonyabb
volt a jégkorszakban, de az Észak-Amerikai eljegesedés alatt a Berinng
tenger az izosztázia miatt megemelkedett. A múlktor láttam egy animációs
filmet Amerika benépesedéséről, ahol az őslakok jégtömbök és gleccserek
között botorkáva találnak utat. Akár hihető is lenne, gondoljunk az eszkimó
terjeszkedésre, csakhogy olyan méretes fúevők, mint pl. a mammut és a
bölény, visszafele meg a ló, nem vágnak neki az ismeretlen jégmezőnek.
Azoknak összefüggő legelő kellett, tehát volt egy jégmentes útvonal is.Attól
még télen lehetett kegyetlen hideg, de akkor is kellett a hó alatt elérhető
fú.
A Maldive szk. körüli tengerszint (alig van apály és dagály, legfeljebb
cunami) körüli vitához:
http://sppiblog.org/news/sea-l
A magyar geodézia történetéből jól ismert az Adriai és Balti tengerszint
különbsége:
https://www.tankonyvtar.hu/
További információ: (más országok által figyelembevett “tengerszintek”)
http://elte.prompt.hu/sites/de
03.html
A magyar Balti-Adria különbségekhez hozzá kell tenni a Panama-csatorna két
végének a szintkülönbségét (átlag 30 cm, de a tengerjárás teljes
aszinkronban van. Mindez pár tucat kilométerre!
Miután a témának nem vagyok ismerője, csak a geológiai és geodéziai
bizonytalanságokat ismerem, ezért mélyebben nem merülnék bele.
A trieszti marográf:
http://www.ts.ismar.cnr.it/nod
A trieszti mareográf adatai
http://www.psmsl.org/data/obta
Kétségtelenúl emelkedést mutatnak, bár messze nem annyit, mint amennyivel
fenyegetőznek. Ráadásul süllyedő területről van szó.
Interneten hozzáférhető
“Il livello del mare a Trieste: piani di riferimento e … – Meteo Units”
(meg kell nyitni)
Azaz. a trieszti mareográf adatai 1.28 mm/évet igazolnak, de az 1950-1960-as
évek óta stagnálás mutatkozik,
Más tengerek adatai is változóak (meglepó pl. hogy a Csendes óceán északi
részén szintcsökkenést mértek, pedig a Bering-tenger és környéke
tektonikailag süllyed):
http://wiki.bildungsserver.de/
nstieg
Területenként meglepó adatok vannak, kicsit bonyolultabb magyarázatot
igényelnek: (pl. Antofagasta vagy Pago-Pago):
http://wiki.bildungsserver.de/
anstieg
Irodalomnak javaslom: Czelnai Rudolf, A VILÁGÓCEÁN Modern fizikai
oceanodráfia (Vince kiadó) könyvét. Szinte az összes fogalmat érinti. Más
dolog, hogy egyes fogalmakról( torlóár, Coriolis eró hatása, légnyomás, fel
és leáranlás, azaz upwelling és dounwelling, sótartalom és fagyás hatása,
stb) külön könyvet lehetne írni.
Holnap folytatom néhány katasztrófa tanulságával
Üdvözlettel: Ónodi Tibor
Powered by FireStats
Legutóbbi hozzászólások