Reális Zöld Valóság vélemények!

Tisztelt  Címzettek,  Érintettek – Megfigyelők !

A Magyar Energetika 2020. 1. számában megjelent egy lektori-vélemény, Hetesi Zsolt nevével jegyzetten.

Az abban olvasható rövidített változat alapvetően 3 pilléren áll: 1. jelentős sávszélesedés, 2. a tropopauza és az effektív sugárzási magasság eseti-kapcsolata, 3. a ritka-légköri CO₂ mint fekete-test.

Ki kell jelentsem, hogy tudományosan egyik pillérhez kötött állítás sem tartható, mely így rányomja a bélyegét nevezett lektori-működésére.

Az ezeket bemutató elemző-feltárást azóta átvette két további média-felület is: RZK, Klímarealista.

Amennyiben a folyóiratnak nem közömbös hogy égisze alatt efféle lektori-anyag lát napvilágot, úgy kérem értesítsenek erről, vagy a szükséges korrekciók megtételéről.

Üdvözlettel,    2020. április 27.         Fuggerth Endre

——————–

T. Levelező társak,

Szeretnék néhány észrevételt fűzni a témához.

Fuggerth Endre elemzése a széndioxid optikai tulajdonságairól az infravörös tartományban teljesen korrekt, valóban indokolt lenne a publikálása.

Ugyanakkor szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy nem a széndioxid a főszereplő a bolygó hőmérsékletének szabályozásában, hanem a vízgőz.

Az atmoszféra kaotikus rendszer, amelyben rendkívül bonyolult pozitív és negatív visszacsatolások hálózata működik.

Ami az üvegházhatást illeti, ennek számszerű jellemzésére – Miskolczi egyik tanulmánya szerint – 18 féle definíció létezik.

Tekintsük itt most az üvegházhatás jellemzőjének azt, hogy a felszín hőmérsékleti sugárzásának mekkora hányada, hány %-a nyelődik el az atmoszférában.

Nem vitatható, hogy a legnagyobb abszorbens a vízgőz.

Ennek a koncentrációja azonban időben és térben jelentősen ingadozik, a globális átlagot pedig ezek időbeli és térbeli átlagolásából lehet kiszámítani.

A Szaharában például nagyon száraz a levegő. Ez az oka annak, hogy miközben a hőmérséklet nappal akár 50 fok fölött lehet, napnyugta után a hőmérséklet rohamosan csökken, és gyakran fagypont alá süllyed.

Ebben a térségben tehát alig van „üvegházhatás”, itt a széndioxid annyit ér az atmoszférikus abszorpció kialakulásában, mint halottnak a szenteltvíz.

Más a helyzet a mérsékelt égövben, ahol bőven van a levegőben vízgőz, amelynek a koncentrációja széles határok között ingadozik.

Amikor pedig a vízgőz koncentrációja telítésbe megy, megkezdődik a felhőképződés.

Műholdas felvételek szerint a bolygó felszínének mintegy 2/3 része felett állandóan felhőtakaró van.

A felhővel borított területeken a felszíni termikus emissziót a felhőzet alatti levegő, valamint az atmoszféra részét képező felhőzet teljesen elnyeli.

Úgy is mondhatjuk, hogy a felhős régióban az atmoszféra hosszúhullámú abszorpciója kereken 100%, az atmoszférán keresztül a világűr felé közvetlenül kijutó sugárzás aránya pedig kereken 0%.

Ami pedig a felszín derült égboltú 1/3 részét illeti, itt a felszíni emisszió túlnyomó részét a vízgőz nyeli el. Ebben a régióban az atmoszféra elnyelődése – Miskolczi számításai szerint – átlagosan 5/6 azaz kb. 83,3%. Ezt az arányt a levegő széndioxid tartalma nem befolyásolja. Ha ugyanis a levegő széndioxid tartalma megváltozik, meg fog változni a levegő vízgőz tartalma is, és kompenzálni fogja azt a perturbációt, „zavaró hatást”, amit a széndioxid okvetetlensége okoz.

A Föld különleges bolygó, gyökeresen eltér minden más ismert bolygótól. A vízgőz kitüntetett szerepe pedig két dolognak köszönhető. Az egyik az, hogy szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a felszínen található víz és nedvesség párolgásából. A másik tényező az, hogy a vízgőz az egyetlen olyan „üvegház-gáz”, amely képes a levegőben kondenzálódni, páraként kicsapódni, ködöt, párát, felhőket képezni.

Egyetlen más „üvegház-gáz” sem képes erre, mivel a forráspontjuk nagyon alacsony.

Miskolczi elméletileg kimutatta, és mérésekkel is igazolta, hogy minden „Föld típusú” bolygón létezik egy fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amelyet tovább fokozni már nem lehet semmiféle olyan „üvegház-gáz” bevitelével, amely az atmoszférában nem képes kondenzálódni.

Miskolczi elméletileg azt is kimutatta, és mérésekkel is igazolta, hogy a Földön már jelenleg is a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás működik, amelyet tovább fokozni nem lehet, és a helyzet előre láthatóan az elkövetkező évezredek során is tartósan fennmarad.

Miskolczi azt is kimutatta, hogy a bolygó globális termikus emissziója túlnyomórészt az atmoszférából származik, mivel a felszíni emissziónak csupán csekély hányada jut ki az atmoszférán keresztül közvetlenül a világűr felé.

Ami pedig az éghajlat változást illeti, nagyon jót tenne a bolygónak 2-3 fok hőmérséklet növekedés, amikor olyan lenne nálunk az éghajlat, mint a Kanári Szigeteken, és nem kellene az év 12 hónapjából – októbertől áprilisig – 7 hónapon keresztül fűteni, és ha nyaralni akarnánk, nem kellene drága pénzért elutazni a mediterrán térségbe.

Az is nagyon érdekes, hogy a melegedés miatt aggódó és pánik keltő klímavédők soha nem Lappföldre, vagy Grönlandra mennek nyaralni, hanem oda, ahol sokkal melegebb van, mint nálunk.

H. Pista