Bár Magyarországon az átoltottság jelentős mértékű, azonban a hazai és nemzetközi bulvár sajtó tele van a hírrel, hogy nálunk a legmagasabb a halálozás.
Hasonlók hangzanak el időnként a Parlamentben is az ellenzék részéről, akik ilyenkor nem tesznek mást, csupán lecsapják azt a „magas labdát”, amit a szakszerűtlen tájékoztatás kínál a részükre.
Miről is van szó?
Ha például valakit elgázol az autó, és rohammentővel viszik a kórházba, ahol nem tudják megmenteni, de negyed órával a halála előtt csinálnak rajta egy tesztet, és az pozitív, akkor ezt hozzá adják a járvány áldozatainak a számához.
Magyarországon minden nap meghal átlagosan kb. 360 ember, óránként 15, és ha ebből 200 fertőzött, akkor ez valóban ijesztő szám.
A korrekt tájékoztatásnak ezeket az adatokat kellene tartalmaznia:
1) Hányan haltak meg az országban összesen egy adott időszakban (napon, héten, hónapban, stb.)
2) Az elmúlt évtizedek statisztikai adatai szerint ugyanezen időszakban átlagosan mennyi volt a halál esetek száma.
3) A most elhaltak közül hány volt fertőzött.
4) A fertőzöttek között hány olyan eset volt, amelyet tényleg a fertőzés okozott.
H.István
Az egyes megbetegedések gyakoriságának, halálozási arányának, továbbá a megtett intézkedések hatékonyságának az értékeléséhez a matematikai statisztika módszereit alkalmazza. Módszereit úgy választja meg, hogy a vizsgált jelenségtől függően alkalmas legyen az okozati összefüggés feltárására.
Ha evvel az adattal számolok, akkor (120 MWh kapacitásból kiindulva) 30 %-os hatásfoknál a 20.000 háztartás számára kb. 7 órára biztosít áramot a teljesen feltöltött csoda-akkumulátor. Figyelembe véve, hogy éjszaka nem süt a nap, illetve télen akár két hetes szélcsendes, borús idővel is kell számolnunk, akkor… és itt most a magyar nyelv számtalan szólást felkínál, de ezek nem tűrik a nyomdafestéket.
Ha 26 millió emberrel számolok, akkor pontosan 1 percig biztosít áramot a csoda-akkumulátor.
Tehát ebben gondolkodni addig éri meg, amíg fogalmunk sincs arról, mi az, hogy kW, kWh, MW, MWh és hasonló dolgok.
Csak egy mondat erejéig a lítium – vasfoszfát akkumulátorokról:
A technológiának vannak előnyei és hátrányai, melyeket én itt nem részleteznék, mindenki megtalálja az interneten. De semmiképp sem tekinthető afféle áttörésnek, amin ujjongani lehetne, most aztán megtaláltuk a megoldást.Tehát nem lóg ki a sorból. Egy biztos: a véletlenszerűen termelő áram tárolására ugyanúgy alkalmatlan, ill. megfizethetetlen, mint a többi akkumulátortípus. A lakosság által megtermelt és befizetett adópénzek elherdálására kiválóan alkalmas.
Obama alatt elkezdték már az USA energiagazdálkodásának tönkretételét. A Trump-adminisztráció próbált elfogadható energiapolitikát folytatni, a Biden mögött felsorakozó erők ezt igyekeznek gőzerővel visszafordítani.
Valaki azt mondta, ha egy ország megtámad egy másik országot, egyik első törekvése az energiaszolgáltatás tönkretétele. A kérdés itt az, ki az, aki az USA, illetve a nyugati világ többi országai, köztünk hazánk ellen háborút visel. Nem volna ez gond, ha politikai vezetésünk felismerné, erre megy ki a dolog.
Albert Bourla úgy véli, ősszel visszakaphatjuk a járvány előtti életünket.
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Egyre többen hangoztatják, hogy a koronavírus ellen oltottaknak idővel egy harmadik oltásra is szükségük lesz. A CNBC híre szerint ugyanezen az állásponton van a Pfizer amerikai gyógyszercég vezérigazgatója is.
Albert Bourla egy online beszélgetésen fogalmazott úgy, hogy az oltottaknak jó eséllyel egy harmadik dózisra is szükségük lesz, amit valószínűleg a második vakcinától számított 12 hónapon belül kell majd felvenniük az embereknek.
Bourla azt is mondta, nem tartja kizártnak, hogy a koronavírus egyfajta szezonális járvánnyá alakul át, így a védőoltásokat annak megfelelően, évente meg kell ismételni.
A Pfizer vezérigazgatóját más témában az olasz Corriere is kérdezte. A beszélgetés egyik pontján arra volt kíváncsi az interjú készítője, hogy Bourla szerint őszre elegendő beoltott lesz-e a világban, hogy visszakapjuk a járvány előtti életünket. A vezérigazgató erre azt válaszolta, úgy hiszi, igen.
A lufi egyébként nagyon találó most a konferencia idején.
Kiemelném Farkas István egyik ábráját, amely jellemzi a helyzetet, és bemutatja, ha a helyzet valóban annyira komoly, akkor a leggazdagabb 10%_nak kellene áldozatot hozni azért, hogy a pozícióját biztosító föld megmaradjon. Persze ha az áldozatot a magyar adófizetőkre terhelhetik és még a vagyonuk is növekszik ezáltal, akkor miért tennének másként.
A körforgásra vonatkozó példákat még lehetne folytatni, de a lényeg: a szén biogeokémiai körforgása a földi élet létrejöttének és fejlődésének alapvető feltétele. Ezért karbonsemlegesség nem létezik
A vérkeringés, a szívvel, mint meghajtó szervvel, az emberi test legfontosabb szállító rendszere. Arra való, hogy állandónak tartsa a szervezet belső környezetét. Ehhez a légzési gázok, tápanyagok, hulladéktermékek, víz, és elektrolit- háztartáshoz éppoly fontos, mint hidrogénion – koncentrációt szabályzó savak és bázisok szállító mechanizmusok. A hő szállítás a test belsejéből a felületre, valamint a hormonok szállítása képződésük helyéről a célsejtekbe szintén a vérkeringés feladatai közé tartozik, ami ezen kívül a test immunvédelmének is része.
A légzésre a legveszélyesebb szennyező a por.
A levegőben nagy mennyiségű, különböző eredetű porszem lebeg, amelynek egy része parányi élőlény, gomba és baktérium.
Magas hegyvidéken az ember által egy légvételkor belélegzett kb. ½ liternyi levegőben 100 000 porszem van, az Alföldön ez már félmillióra emelkedik, Pesten az V. emelet magasságában 50 milliót, az I. emelet magasságában másfél milliárdot, az ember magasságában 5 milliárdot, a gyermek magasságában pedig 50 milliárd porszemet tesz ki.
A vérkeringés, a szívvel, mint meghajtó szervvel, az emberi test legfontosabb szállító rendszere. Arra való, hogy állandónak tartsa a szervezet belső környezetét. Ehhez a légzési gázok, tápanyagok, hulladéktermékek, víz, és elektrolit- háztartáshoz éppoly fontos, mint hidrogénion – koncentrációt szabályzó savak és bázisok szállító mechanizmusok. A hő szállítás a test belsejéből a felületre, valamint a hormonok szállítása képződésük helyéről a célsejtekbe szintén a vérkeringés feladatai közé tartozik, ami ezen kívül a test immunvédelmének is része.
A tüdőben történik meg a vér telítődése oxigénnel; a periferiális szervekben adja le vér az oxigént. A szív idővolumene és így az a három – öt liter vér, amit a szív percenként kibocsát, nyugalmi körülmények között az alábbiak szerint oszlik szét a szervekre: szívkoszorú edények 5 százalék, agy 15 százalék, gyomorzsigerek 25 százalék, vese 23 százalék, izomzat 17 százalék, bőr, csontváz és többi testrész tizenkét százalék. A vér teljes mennyisége (100 százalék) átfolyik a tüdőn. A vérkeringés, a szívvel, mint meghajtó szervvel, az emberi test legfontosabb szállító rendszere. Arra való, hogy állandónak tartsa a szervezet belső környezetét. Ehhez a légzési gázok, tápanyagok, hulladéktermékek, víz, és elektrolit- háztartáshoz éppoly fontos, mint hidrogénion – koncentrációt szabályzó savak és bázisok szállító mechanizmusok. A hő szállítás a test belsejéből a felületre, valamint a hormonok szállítása képződésük helyéről a célsejtekbe szintén a vérkeringés feladatai közé tartozik, ami ezen kívül a test immunvédelmének is része.
Powered by FireStats
Legutóbbi hozzászólások