A 2013. évi dunai árvíz tapasztalatainak utólagos értékelése, a hazai és nemzetközi tapasztalatok levonása. 1. rész. Hol késik a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása?
Vízügyek február 24th, 2014A 2013. évi dunai árvíz tapasztalatainak utólagos értékelése, a hazai és nemzetközi tapasztalatok levonása. 1. rész. Hol késik a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása?
Kedves Kollégák!
A 2013. júniusi, Duna-menti árvíz levonulása után, egy darabig nagy csend volt az állami, kormányzati vonalon, és már félő volt, hogy az árvízzel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok a feledés homályába vesznek! Emlékeztetőül: korábbi figyelemfelkeltő írásaim, és a bekövetkezett, dunai árvíz tetőzéséről készült helyszíni bejárásról készített légi-felvétel, Esztergomtól Budapestig és vissza (jó minőségű, teljes képernyős nézetben is éles felvételek!)
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
http://realzoldek.hu/modules.
Szenzációs fotók és videók az osztrák mobilgátról, Greinből. Szentendrén most vizsgázik a mobilgát, Szegeden is ilyen mobilgátat terveznek
http://www.youtube.com/watch?
Közben elkezdődtek a radikális “ál-környezetvédők” által kezdeményezett meddő viták – nemcsak a Paksi Atomerőmű bővítése ellen, hanem – az árvízvédelemmel kapcsolatban is, különös tekintettel a Budapest, III. kerületi Római-partra, ill. az ide tervezett mobilgáttal kapcsolatban, tüntetéssel, ellentüntetéssel tarkítva, és évekkel hátráltatva a Római-part és Csillaghegy – évtizedek óta húzódó – árvízvédelmének megoldását, megtámadva a Főpolgármestert, a Fővárosi és a III. kerületi Önkormányzatot, figyelmen kívül hagyva a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia pozitív szakvéleményét is!
Már-már úgy látszott, hogy a radikális “ál-környezetvédők” győznek! De szerencsére nem így történt!
Történt ugyanis, hogy Szentendrén, a belvárosi Duna-parton – szép csendben, fővárosi radikális zöldektől nem háborgatva!!! – 100%-os EU támogatással – építés alatt levő, félkész mobilgátat, az árvízre való tekintettel, a 2013. október 11-i befejezési határidő előtt, sikeresen, ideiglenesen üzembe helyezték. Lásd:
http://www.youtube.com/watch?
A folyóparti városok belterületi szakaszain, Dunakanyarban Nagymaros és Vác, ill. a Tisza-mentén Szeged – követve a külföldi és a Szentendrei példát – a mobilgát-, ill. a mobilfal-rendszerek alkalmazása mellett döntött. Budapesten, a Római-parti mobilgát ügyében a “csapatok még harcban állnak”, de a Főpolgármester elszántan küzd tovább, reméljük – a Római-part és Csillaghegy érdekében is – hogy sikerrel!
Az árvízi védekezés heroikus küzdelme, végre ráirányította a döntéshozók figyelmét a vízügyi szolgálat szakmai tudására és tevékenységére, ill. annak szükségességére is, annak ellenére, hogy a médiában zömmel a “katasztrófavédők” (és nem “katasztrófa-elhárítók”), a katonaság, a helikopterek, a tűzoltók és főleg, a millió-számra – jól-rosszul – elhelyezett homokzsákok játszották a főszerepet! Az állami kitüntetések is – sajnos – a fenti sorrendet követték.
De azért időközben mégis történt valami: a vízügy állami irányításának jelentős része – a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés kivételével (!?) – a Vidékfejlesztési Minisztériumtól / VM-tól átkerült a Belügyminisztériumhoz / BM-hoz, ill. azon belül az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz / OVF-hoz, ill. a területileg illetékes 12 Vízügyi Igazgatósághoz / VÍZIG-hoz került! (a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatát / VGT-2-t is, az egységes vízügyi igazgatás / szolgáltatás hatáskörébe szükséges utalni! Ez nem lehet a VM kizárólagos feladata és hatásköre!)
http://www.youtube.com/watch?
A mindenkori magyar kormányoknak nemzeti-, nemzetgazdasági érdekből, a szavakon, kinyilatkoztatásokon túl, további gyakorlati lépéseket kell(ene) tenni a korábban egységes vízügyi szolgálat visszaállítása, a víz(készlet)gazdálkodás, vízvisszatartás, vízkormányzás, árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár-, vízszennyezés elleni védelem, és a vízenergia többcélú hasznosítása (ivóvíz, öntözővíz, hűtővíz-biztosítás, vízenergia-termelés, vízi-közlekedés/szállítás, személy-, és teherhajózás, vízi-, vízparti-, kerékpáros-, öko-, vidéki-, falusi-, tanyasi-, kulturális-, örökség-turizmus, kikötőhálózat-, terület-, és vidékfejlesztés, stb.) érdekében, de a műszaki-gazdasági-környezet-
Végezetül, ne felejtsük el Petőfi Sándor szavait: „Jegyezd vele az égre, örök tanulságul, habár felül a gálya és alul a víznek árja, azért a víz az úr!”
Kellemes hétvégét kíván,
Baráti üdvözlettel:
—
Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
Utóirat: Folytatás következik. A mellékelt cikkekben foglaltakhoz szükséges néhány kiegészítő, pontosító megjegyzés, és jó-szándékú észrevétel, javaslat megtétele. Nevezetesen:
A politikai döntéshozóknak ki fogja el-, és megmagyarázni, hogy:
– a vizek vissza-tartásához, a vizek tározásához és a vízkormányzáshoz töltésekre, kettős működésű zsilip-rendszerekre is szükség van, anélkül nem megy!
– a vizek tározásának egyik módja a nagyobb, hajózható folyókon kialakítható / kialakítandó, „medertározás”, amely többcélú vízlépcső-rendszerekkel (duzzasztó, vízerőmű, iker hajózsilip, rajta közúti-, vagy gyalogos / kerékpáros-híd, halút-/ hallépcső-rendszer, kapcsolódó, al-, és felvízi személy-, és teherhajó és/vagy Yacht-kikötő-komplexum, esetenként, szivattyús vízenergia-tározó létesítésével együtt, annak alsó tározójaként alakítható ki) valósítható meg. Ezek egyúttal az árvíz-, belvíz-, jégár-, aszály elleni védelmet, a kommunális-, ipari- (hűtővíz), mezőgazdasági vízkivételeket (öntözés), a vízi-, vízparti-, kerékpáros-, öko-, kulturális-, örökség-, falusi-turizmus, a terület-, és vidékfejlesztést, valamint a munkahelyteremtést, foglalkoztatást, stb. is biztosíthatnák.
– arról nem is beszélve, hogy egyúttal, a tiszta, fenntartható, megújuló, „ingyen” vízenergia-termelés, valamint a környezetbarát vízi-közlekedés/szállítás, személy- és teherhajózás fejlesztésének céljait is biztosíthatnák!
– a másik mód az ideiglenes, vagy állandó vízborítású, vész-, szükség-, valamint az árvízi-, árapasztó víztározók, a halastavak kialakítása, de ezek többcélú hasznosítása az esetek többségében nem biztosítható!
– a vízügyi-, energetikai-, hajózási-, turisztikai-, műszaki-gazdasági szakemberekre kellene bízni a fentiekre vonatkozó integrált-, ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezést, és a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás) feltételeinek megteremtését, előzetes, összehasonlító vizsgálatok elkészítése alapján. A politikai döntéshozóknak az erre vonatkozó felhatalmazásokat kellene mielőbb kiadni, mert minden elvesztegetett nap csak veszteség!
Mellékletek:
Legutóbbi hozzászólások