Reális Zöld Valóság vélemények!

Kedves Kollégák!

Tájékoztatásul, mellékelten megküldöm az LMP fenti tárgyra vonatkozó közleményét. A közleményben foglaltakhoz – előzetesen – az alábbi kiegészítő megjegyzések megtételét tartom szükségesnek. Nevezetesen:
– az LMP – mint közismerten „zöld” párt – fenti közleményében foglaltakkal általánosságban egyetértünk (kutatás, tervezés, fejlesztés, beruházás, karbantartás, üzemeltetés, oktatás-nevelés, foglalkoztatás költségvetési-, finanszírozási problémái, stb.) azzal a megjegyzéssel, hogy azok csak „féligazságokat”, és azokat is csak „féloldalasan” tartalmaznak.   
– a probléma a vízügy-, vízgazdálkodással kapcsolatban – az LMP által a fentiekre vonatkozóan, a ki nem mondott, de közismert véleményében van, amely szerint a vízkincset ugyan meg kell(ene) őrizni, de a vízvisszatartás – nemzetközi gyakorlatban is ismert – leggazdaságosabb, legcélravezetőbb módját, a duzzasztást, a vízlépcső-építést – a Duna Körhöz, Duna Chartához, Védegylethez, Élőlánc-hoz és az 1989/90. évi rendszerváltozás óta, a mindenkori magyar kormányokhoz, politikai pártokhoz hasonlóan – ellenzi! (Lásd: „Minden szabadon folyjék, a hajókat igazítsuk a folyókhoz, stb. szlogen!? Túl sokba került ez már eddig is Magyarországnak, amiért senki nem vállalta/vállalja a felelősséget! A „Dunaszaurusz” szindróma még mindig él, és súlyos nemzetgazdasági, környezeti-, társadalmi károkat okoz! Ugyanakkor a „Tiszaszaurusz”-ról, az „Ökoturizmus Szigeté”-ről, a Világörökség részét képező, „Tisza-tó”-ról, mint követendő, pozitív példáról, közülük senki nem beszél!)
– ebből a szempontból az LMP is ugyanazok közé tartozik, akik teljesen figyelmen kívül hagyják – parciális, szűklátókörű pártpolitikai érdekből, és tényleges nemzetgazdasági érdekeinkkel ellentétben – az MTA-KSP 2 témát érintő dokumentumában foglaltakat („A megújuló energiák hasznosítása”, ill. a „Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok”), és a nemzetközi gyakorlatot is. (lásd: osztrák, német, francia, holland, belga, szlovák, stb.).

És akkor még nem is említettem a hosszú-, közép-, és rövid-távú, integrált ágazati-, területi-, hálózati-, és intézményi tervezés, komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai társfinanszírozás), valamint a többcélú hasznosítás hazai gyakorlatának hiányát. Ezeket még súlyosbítja, hogy a Nemzeti Közlekedés-fejlesztési (?) Stratégiában / NKS-ban a környezetbarát vízi-közlekedés/szállítás, hajózás-, kikötőhálózat-fejlesztés, a Duna és a Tisza hajózhatóságának biztosítása, és EU támogatása, ill. ez utóbbi nemzetközi hajóúttá minősítése, stb. sem szerepel.

Az LMP – a többi parlamenti párthoz hasonlóan – változatlanul, nem tartja a vízenergiát “megújuló”-nak és támogatandónak, a vízi-közlekedést “környezetbarát”-nak, ezért egyikük sem emelte fel a szavát a Parlamentben a fentiekre vonatkozóan a költségvetés tárgyalásakor.

Amennyiben a fentiek kiegészítésre szorulnak, kérem, hogy azt tegyétek meg!

Baráti üdvözlettel:

—
Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033

Mellékletek:

OS – A Lehet Más a Politika párt (LMP) közleménye (1. rész)
Budapest, 2015. június 6., szombat (OS) – Nem lehet a szőnyeg alá söpörni a vízügyi ágazat súlyos problémáit
A vízügyek területén érzékelhető problémák annak ellenére nem kapnak megfelelő figyelmet, hogy az ágazat megfelelő működése meghatározza a jövőnket. A vízügy dolgozók szakszervezeti szövetségének e heti demonstrációs felhívása, illetve a szakmai szövetség néhány héttel ezelőtti helyzetértékelése is megerősítette, hogy nem lehet a szőnyeg alá söpörni az ágazat problémáit.
A kormány a szabályozás tekintetében súlyos csapásokat mért a környezetvédelmi, vízügyi ágazatra, miközben a vízbázisok védelmét biztosítani hivatott intézkedések elmaradtak. A víziközmű-ágazat problémái hosszan sorolhatók. A dolgozók szakszervezeti szövetsége a héten bejelentette, hogy megkezdték egy demonstráció előkészítését.
Céljuk a munkahelyek megtartása, illetve a bérfelzárkóztatás. Korábban felhívták a figyelmet, hogy pénzügyi problémák miatt nincs meg a szükséges forrás a karbantartásokra, fejlesztésekre, elmaradnak tervezett beruházások, amelyek a későbbiekben veszélyeztetik a vízellátás biztosítását.

Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)
——————————————————————-

OS – A Lehet Más a Politika párt (LMP) közleménye (2. rész)
Budapest, 2015. június 6., szombat (OS) – Nem lehet a szőnyeg alá söpörni a vízügyi ágazat súlyos problémáit
Bizonytalanságot jelent az ágazat számára a közműcégek koncentrációja. Az LMP szerint támogatható, hogy a szolgáltatás hazai – állami, önkormányzati – kézben legyen, ugyanakkor a kormányzat által megkezdett centralizációnak nem látható a vége, ami bizonytalanságot szül. Súlyos tévedés lenne továbbá a most még önkormányzatok tulajdonban lévő cégeket állami tulajdonba kényszeríteni. A közműrendszereink elöregednek, és nem állnak rendelkezésre megfelelő források a karbantartáshoz. Lépéseket kell tenni, hogy a szükséges rekonstrukciós források rendelkezésre álljanak. A közművagyon méretét figyelembe véve, hosszabb távon ez többszáz-milliárdos, akár ezermilliárdos nagyságrendű forrást is igényelhet.
Álláspontunk szerint pártok közötti egyeztetésekre van szükség, hogy az ágazatban meg lehessen fogalmazni azokat a nemzeti minimumokat, amelyeket politikai oldalaktól, kormányzati ciklusoktól függetlenül képviselni kell. El kell érnünk, hogy a vízkincset megőrizzük, azzal fenntartható módon bánjunk, növekedjen az ellátás biztonsága, az ágazatban lévő gazdasági lehetőségek kihasználhatók legyenek, továbbá a szolgáltatók működése minden szempontból fenntartható legyen.
Keresztes László Lóránt,
szakszóvivő, az LMP országos elnökségének tagja

Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)
—————————————————————————————————————–
Megjegyzéseink:
 az LMP – mint közismerten „zöld” párt – fenti közleményében foglaltakkal általánosságban egyetértünk (kutatás, tervezés, fejlesztés, beruházás, karbantartás, üzemeltetés, oktatás-nevelés, foglalkoztatás költségvetési-, finanszírozási problémái, stb.) azzal a megjegyzéssel, hogy azok csak „féligazságokat” és azokat is csak „féloldalasan” tartalmaznak.
 a probléma a vízügy-, vízgazdálkodással kapcsolatban – az LMP által a fentiekre vonatkozóan, a ki nem mondott, de közismert véleményében van, amely szerint a vízkincset ugyan meg kell(ene) őrizni, de a vízvisszatartás – nemzetközi gyakorlatban is ismert – leggazdaságosabb, legcélravezetőbb módját, a duzzasztást, a vízlépcső-építést – a Duna Körhöz, Duna Chartához, Védegylethez, Élőlánc-hoz és az 1989/90. évi rendszerváltozás óta, a mindenkori magyar kormányokhoz, politikai pártokhoz hasonlóan – ellenzi! (Lásd: „Minden szabadon folyjék, a hajókat igazítsuk a folyókhoz, stb. szlogen!? Túl sokba került ez már eddig is Magyarországnak, amiért senki nem vállalta/vállalja a felelősséget! A „Dunaszaurusz” szindróma még mindig él, és súlyos nemzetgazdasági, környezeti-, társadalmi károkat okoz! Ugyanakkor a „Tiszaszaurusz”-ról, az „Ökoturizmus Szigeté”-ről, a Világörökség részét képező, „Tisza-tó”-ról, mint követendő, pozitív példáról, közülük senki nem beszél!)
 ebből a szempontból az LMP is ugyanazok közé tartozik, akik teljesen figyelmen kívül hagyják – parciális, szűklátókörű pártpolitikai érdekből, és tényleges nemzetgazdasági érdekeinkkel ellentétben – az MTA-KSP 2 témát érintő dokumentumában foglaltakat („A megújuló energiák hasznosítása”, ill. a „Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok”), és a nemzetközi gyakorlatot is. (lásd: osztrák, német, francia, holland, belga, szlovák, stb.).

Budapest, 2015.06.07.
Péteri László